Kevesebb adásvétel, kisebb eladott területek, alig mozduló árak – az OTP Termőföld Értéktérkép 2026 szerint fékező üzemmódba kapcsolt a hazai termőföldpiac.
Már nem száguldanak az árak
Látványosan lassult a magyar termőföldpiac. A 2025-ös adatok alapján tavaly 14%-kal kevesebb adásvétel történt, és 16,5%-kal kisebb termőföld-terület cserélt gazdát, mint egy évvel korábban. Közben az árak is alig mozdultak: az eladott földek átlagos hektárára 2,236 millió forintról 2,264 millió forintra nőtt, ami mindössze 1,3%-os emelkedést jelent. Ez éles váltás ahhoz képest, hogy a termőföld hosszú éveken át szinte biztos értéknövelő befektetésnek számított. A 2010-ben vásárolt egy hektár termőföld 2025-re átlagosan négyszeresére drágult, vagyis hosszú távon nagyjából a lakóingatlanok árnövekedésével tartott lépést.
Hajdú-Bihar átlépte a hárommilliós határt
A legdrágább megye 2025-ben Hajdú-Bihar volt, ahol az átlagos hektárár elérte a 3,057 millió forintot. Ezzel először lépte át a hárommilliós szintet. Fejér és Tolna szintén a drágább térségek közé tartozik, 2,7 millió forint feletti átlagárral. A másik véglet Nógrád, ahol továbbra is a legalacsonyabbak az árak: egyedül itt nem érte el az átlagos hektárár az 1,4 millió forintot. A legnagyobb drágulást Zala mutatta 21%-kal, míg Pest és Veszprém megyében 13–14% közötti visszaesést jeleztek az adatok. Az értékelést ugyanakkor torzíthatja a földhivatali elektronikus ingatlan-nyilvántartási átállás miatti lassulás és adathiány.
Kevesebb üzlet, kisebb földdarabok
A tranzakciószám 2025-ben az előzetes adatok szerint 40,1 ezerről 34,3 ezerre esett vissza. A legnagyobb csökkenés Pest megyében volt, 38%-kal, de Győr-Moson-Sopron és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is 28–30%-os mínuszt mértek. Az eladott földterület még erősebben zsugorodott: 2025-ben 38,6 ezer hektár termőföld cserélt gazdát adásvétel során. Ez arra utal, hogy nemcsak kevesebb üzlet köttetett, hanem átlagosan kisebb területeket adtak el.
Miért fékez a piac?
A lassulás mögött egyszerre több tényező áll. A jó minőségű földekből egyre kevesebb kerül piacra, sok tulajdonos inkább megtartja a területét. A növénytermesztés jövedelmezőségét az aszályos évek, a terméskiesések, a magas költségek és a gyengébb felvásárlási árak is rontják. Emellett a kedvezményes hitelprogramok korlátozott elérhetősége és a mezőgazdasági munkaerőhiány is fékezi a keresletet. A földpiaci statisztikákból ráadásul több folyamat részben kimarad: a gazdaságátadások, a földterület-bekebelezések és a csökkenő volumenű állami földértékesítések nem ugyanúgy jelennek meg a hivatalos forgalmi adatokban, mint a klasszikus adásvételek.
Nem omlás, inkább kivárás
A termőföldpiac tehát nem összeomlott, hanem lelassult. A föld továbbra is érték, de a gyors drágulás időszaka megtorpanni látszik. A vevők óvatosabbak, az eladók kivárnak, a jó területek pedig egyre ritkábban kerülnek piacra. A következő években az dönthet, hogy a mezőgazdaság jövedelmezősége, a finanszírozási lehetőségek és az időjárási kockázatok milyen irányba mozdítják a gazdák döntéseit. Egy biztos: a termőföld már nem automatikus nyertes, hanem egyre inkább stratégiai döntés kérdése.
MezőHír Tudástár: termőföldpiac – A termőföldpiac a mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületek adásvételének, árképzésének és forgalmának rendszere, amelyet a földminőség, a területi kínálat, a gazdálkodási jövedelmezőség, a finanszírozás, az időjárási kockázat és a birtokszerkezeti döntések együttesen befolyásolnak.
