Vadkárvita: mit tehet a gazdálkodó?
Az előző részben azt mutattuk be, hogy a vadkár érvényesítése a gyakorlatban már az első lépéseknél jogi és eljárási ellentmondásokba ütközik. Láthatóvá vált, hogy a jegyzői eljárásban a szakértő kirendelése, az értesítési szabályok, a határidők és a bizonyítás kérdései önmagukban is komoly bizonytalanságot okoznak. A probléma azonban itt nem ér véget: vannak olyan helyzetek és kultúrák, amelyeknél a jelenlegi szabályozás mellett a vadkár szabályos és érdemi felmérése szinte lehetetlen. A következőkben azt tekintjük át, hogy a jegyzői eljárás milyen gyakorlati korlátokba ütközik, és milyen más, jogszerű utak maradnak a károsult előtt.
(fotó: a szerző felvétele)
A jegyzői eljárás gyakorlati korlátai
A jegyzői eljárás sajátossága, hogy van olyan kultúra, amit egyszerűen nem lehet szabályosan felmérni jegyzői eljárásban. A jegyzői eljárást az Ákr. szerint ugyanis 30 napon belül le kellene zárni. De mi van olyankor, ha fel kellene venni előzetes vadkárbecslésen a télen keletkezett károkat (gabonataposás, repcetaposás, rágás, kukorica tavaszi túrás, nyári, ősz eleji legelés, rágás stb.) Ha 30 napon belül le kell zárni az ügyet, akkor még értelemszerűen nincs kárösszeg, amiben meg lehetne állapodni vagy bírósághoz lehetne fordulni. Mi a teendő? Az Ákr. lehetőséget ad arra, hogy az eljárást a jegyző kérelemre felfüggessze. Az eljárást egyszer lehet felfüggeszteni, legfeljebb 6 hónapra. 6 hónapon belül azonban bármelyik érintett fél kérelmére újra kell indítani. Ha nem kérik az újraindítást, akkor a 6 hónap elteltével a jegyző megszünteti az eljárást. De mi van olyankor, ha a felfüggesztés után egy héttel a vadászatra jogosult kéri az eljárás újraindítását? A jegyző kénytelen újraindítani az eljárást, de kárösszeget még mindig nem tud megállapítani a szakértő, és a károsult a 30 napos jogvesztő határidőn belül, kárösszeg nélkül kénytelen bírósághoz fordulni.
De ennek így mi értelme? Vagy mi van akkor, ha például április 20-án kitúrják a vaddisznók az elvetett kukoricát, rögtön kérelmezik is a szakértő kirendelését és április 30-án már kérelmezik is az eljárás felfüggesztését, hiszen a szakértő csak a túráskár mértékét tudta megállapítani, a majdani kár mennyiségét, értékét termés hiányában értelemszerűen még nem. Aztán a kukorica aratására csak november 15 körül (még a bejelentési határidőn belül) kerülne sor, de eddig már letelt a 6 hónap az eljárás felfüggesztésétől számítva. Hasonló a helyzet a repcében is, amit sokszor már novemberben, decemberben is szemlézni kell, az aratás meg csak júliusban lesz esedékes. Ezekre az esetekre nem oldható meg jogszerűen a vadkár felmérése a jegyzői eljárás keretében, hiába írja ezt a Vtv.
Van más törvényes út is a szakértő bevonására
A Vtv. egyébként meg sem említ más törvényes lehetőséget szakértő igénybevételére. Pedig van ilyen, és az is teljesen hivatalosan járható út, mert semmi nem tiltja, hogy más jogszabály alapján vegyen igénybe bárki szakértőt a vadkárának a megállapítására.
Az Iszktv. szerint „3.§ (1) Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a hatóság kirendelése vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel, a függetlenség és pártatlanság követelményének megtartásával döntse el a szakkérdést, és segítse a tényállás megállapítását.”
Kirendelni csak valamilyen hatóságnak, hivatalos szervnek van lehetősége, például a jegyzőnek, közjegyzőnek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek.
Mit jelent a megbízott igazságügyi szakértő?
Megbízó viszont bárki lehet. Magánszemély is, cég is, egyesület is. Nagyon fontos, hogy az általános sztereotípiákkal ellentétben a megbízott szakértő nem a megbízó szakértője, nem a megbízó érdekét képviseli, hanem független igazságügyi szakértő marad, akinek törvény általi kötelezettsége a függetlenség és a pártatlanság! Az Iszktv. szerint a szakértőt a munkájával kapcsolatosan utasítani nem lehet! A szakértőnek feladatot kell adni, hogy mit végezzen el, milyen kérdésekre adjon választ, de hogy ezt hogyan csinálja, abba beleszólni nem lehet! Ha meg is próbálja bárki, a szakértőnek határozottan vissza kell utasítania az ilyet! És ha nem az a végeredmény jön ki a szakértői véleményben, mint amire a megbízó előzetesen számított, hanem számára sokkal kedvezőtlenebb, a szakértő díját akkor is ki kell fizetni. A megbízott igazságügyi szakértő is ugyanolyan igazságügyi szakértői véleményt készít, mint a kirendelt szakértő. A megbízás alapján készített szakértői vélemény ugyanolyan tárgyi bizonyítéknak számít, mint a kirendelés alapján készített szakvélemény; a megbízott igazságügyi szakértő pedig a bíróság előtt is igazságügyi szakértő.
Fontos azonban, hogy ha a másik fél is szeretne igazságügyi szakértőt megbízni a kár felmérésére, akkor megteheti abban az esetben, ha a károsult hozzájárul a szakértői szemléhez! Ha nem járul hozzá, akkor nem lehetséges a második szakértő jogszerű felmérése. Ha hozzájárult a tulajdonos a második szakértői szemléhez, akkor a második szakvéleményt a vadászatra jogosult beadhatja a perben a bíróságra. A bíróság azt befogadja, igazságügyi szakvéleményként kezeli és ha ellentmondás van a két szakvélemény között, akkor a perben megpróbálják feloldani az ellentmondásokat.
A közjegyzői eljárás lehetőségei
Nagyon fontos, hogy mielőtt a megbízott szakértő bármit csinál, a Pp. szerint köteles értesíteni az ellenérdekelt felet és lehetőséget adni neki arra, hogy kérdéseket tegyen fel a szakértő felé, akinek a kérdéseket meg kell válaszolnia, ha lehetséges.
A közjegyző a Kjnp. (2008. évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról) alapján rendelhet ki igazságügyi szakértőt a vadkár felmérésére. Fontos, hogy a szóbeszéddel szemben sem a Vtv., sem más jogszabály nem tiltja a közjegyzői eljárás lefolytatását vadkárügyben!
A közjegyző két különböző módon is kirendelheti a szakértőt. Az egyik az előzetes bizonyítási eljárás. Itt a közjegyzőnek kell kötelezően bevonni a másik felet (a vadászatra jogosultat) az ügybe, és a másik fél a közjegyzőn keresztül tehet fel kérdéseket a szakértőnek. A kirendelt szakértőnek az általános szabályok szerint 30 napja van arra, hogy lefolytassa az eljárást, és a szakértői véleményét eljuttassa a közjegyzőhöz. A szakértőnek kötelessége értesíteni az eljárásról mindkét felet és meg kell hívnia a szakértői szemlére. Nagyon fontos, és ez minden eljárástípusra igaz, hogy a szakértő kizárólag a kirendelőnek vagy a megbízónak adhatja át a szakértői véleményt, másnak nem!
Az előzetes bizonyítási eljárást jelenleg a közjegyzők általában nem folytatják le, mert a Vtv.-be belekerült az a szöveg, hogy erre a jegyzőnek van lehetősége. Csak éppen jogosultsága nincs hozzá…
Emiatt a közjegyzők a másik eljárástípust alkalmazzák, ha valaki kérelmezi tőlük a vadkárra a szakértő kirendelését.
Ez a másik eljárás pedig a szakértő kirendelése. Ez abban különbözik az előzetes bizonyítási eljárástól, hogy itt a közjegyző nem vonja be a másik felet az eljárásba, így az ellenérdekelt fél nem tud kérdést feltenni a szakértőnek. Ezt közvetlenül sem teheti meg, mert a szakértő csak a közjegyző által feltett kérdésekre válaszolhat, másra nem. A szakértőnek ebben az esetben nem kellene értesítenie a vadászatra jogosultat és a legtöbb esetben azt sem tudja, hogy ki az, mert a kirendelő végzés ezt általában nem tartalmazza. Azonban a szakértők a kérelmező engedélyével a legtöbb esetben értesítik a másik felet és meghívják a szakértői szemlére a későbbi viták elkerülése érdekében.
Mi történik, ha nem fizetik ki a kárt?
Ha a kérelmező a közjegyzői eljárás végén megkapja a szakértői véleményt, akkor ez alapján kérheti kárának a megtérítését a károkozótól. Ha ez nem vezet sikerre, akkor a közjegyzőtől kérheti egy fizetési meghagyásos eljárás megindítását, amelynek a szakértői vélemény az alapja. Ha ekkor sem fizetik ki a kárt, akkor két eset lehetséges. Ha semmilyen válasz nem érkezik a közjegyzőhöz a megadott határidőre, akkor a közjegyző továbbítja az ügyet egy végrehajtóhoz, aki behajtja a kérelmezett összeget. Ha a másik fél határidőn belül ellentmond a fizetési meghagyásnak, akkor pedig a közjegyző perré alakítja az ügyet és átadja az illetékes bíróságnak.
A közjegyzői eljárás jogilag az egyik legerősebb eljárás. Ha a közjegyző rendeli ki a szakértőt, az olyan, mintha a bíróság rendelte volna ki. A szakértői véleményt minden további nélkül tárgyi bizonyítékként elfogadja a bíróság és csak abban az esetben lehet másik szakértőt bevonni a perbe, ha a szakvélemény helyességéhez nyomatékos kétség fér.
Az utolsó lehetőség pedig a szakértő igénybevételére, ha a károsult közvetlenül a bírósághoz fordul, és a bíróságtól kéri előzetes bizonyítás lefolytatását. Ebben az esetben a bíróság ugyanazt az eljárást folytatja le, mint a közjegyző, itt azonban közvetlenül a bírósághoz kerül a szakértői vélemény.
Nem minden vad okozta kár minősül vadkárnak
A Vtv. felsorolja, hogy hol, milyen állat és miben okozhat olyan kárt, ami vadkárnak számít. „75. § (1) A vadászatra jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles a vad által okozott kárt (a továbbiakban: vadkár) a károsultnak megtéríteni.
(2) Vadkárnak minősül
a) a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá
b) az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár tíz százalékot (a továbbiakban: természetes önfenntartási érték) meghaladó része.”
Az sem mindegy, hogy a kár vadászterületnek minősülő ingatlanon keletkezett, vagy sem. Ugyanis: „(5) A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vadfajjal vadgazdálkodási tevékenységet folytat és annak vadászatára jogosult, valamint akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett.”
Vhr. (79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól)Vhr. 3. § (1) A vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a Vtv. 8. § (2) bekezdésének b), c) és e) pontja alkalmazásában azokat a település külterületén lévő ingatlanokat, amelyek a termőföldről szóló törvény hatálybalépéséig az ingatlan-nyilvántartásban zártkertnek minősültek.
Vtv. 8. § (2) Nem minősül vadászterületnek, és a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az azon található
a) település közigazgatási belterületét,
b) lakóingatlanul szolgáló bekerített külterületi ingatlan,
c) tanya, valamint major,
d) temető,
e) nem mező-, erdő- vagy vadgazdálkodási célból bekerített hely,
f) repülőtér,
g) közút, továbbá a közút és annak fel- és lehajtója által határolt, valamint a kerítéssel védett közút esetében az úttest és a kerítés közötti, továbbá
h) vasút területét.”
A Vhr. tovább pontosítja, hogy mi számít vadkárnak.
„Vhr. 82. § (1) A Vtv. 75. § (2) bekezdésében foglalt vadkár tíz százalékot meghaladó részét a bekövetkezett összes kár alapján kell számolni.
(2) A Vtv. 75. § (2) bekezdésének alkalmazásában mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. A gyümölcs-, illetve szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell meghatározni.
(3) Mezőgazdasági vadkárt a vadkárfelmérési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:
a) őszi gabona: október 1. – július 31.
b) tavaszi gabona: április 1. – augusztus 31.
c) kukorica: április 15. – november 15.
d) burgonya: április 15. – október 15.
e) napraforgó, szója: április 15. – szeptember 30.
f) borsó: március 1. – augusztus 30.
g) szőlő, gyümölcsös: egész évben”
A jogszabály szerint, ha a károsult ezeken a határidőkön kívül jelenti be a kárát, az eljárást akkor is le kell folytatni. Ilyenkor viszont, ha a szakértő nem tudja egyértelműen megállapítani a vadkár okát, mennyiségét, értékét az idő múlása miatt, akkor azt a károsult terhére kell figyelembe venni. Fontos emiatt a határidők betartása. Vannak olyan esetek azonban, amikor nem lehetséges a határidők betartása. Ilyen például a cirok, ami egyértelműen tavaszi gabonának számít. Ezt augusztus 31-ig lehetne bejelenteni, ilyenkor viszont még általában nincs bent kár. A kár szeptember vége, október eleje felé szokott keletkezni a cirokban, amikor már viaszérésben van. Addig nem bántja a vad.
Összefoglalva: A mezőgazdasági vadkár azt jelenti, hogy terméskiesés keletkezik valamely terményben. Vadkártérítést a jogszabályban felsorolt vadfajok károkozása után kell fizetni. Ezek a vadfajok a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, a muflon, a mezei nyúl és a fácán. Vadkár csak vadászterületnek minősülő földrészleten, ezen belül is csak szántó, gyümölcsös és szőlő művelési ágú területen keletkezhet.
Ez a felsorolás nagyon leszűkíti azt, hogy hol és milyen vadfaj károkozása után lehet kártérítést kérni. Nagyon sok olyan kárforma van, amit elsőre vadkárnak lehetne gondolni, de a jogszabály alapján mégsem számít vadkárnak. Ilyen például a vaddisznó-túráskár gyepterületen, vagy a galambok károsítása, vagyis a szemek kiverése a tányérból az érő napraforgóban, őz károkozása zártkertben vagy belterületi kiskertben, róka által ellopott tyúk a baromfiudvarból és még számos hasonló példát lehetne említeni. A védett állatok által okozott kár sem számít vadkárnak, pedig ilyenre is van példa bőven.
A Kúria állásfoglalása lezárta a vitát
Sokan nem akarják elfogadni, hogy ez így van. Egy vadkárperben a Kúriáig mentek el a felek ebben a kérdésben, és a Kúria kiadott egy állásfoglalást ezzel kapcsolatban. Azt mondták, hogy a Vtv.-ben és a Vhr.-ben felsorolt vadfajok, területek, károsítási formák tételes (taxatív) felsorolások, és így a jogalkotó szándékát tükrözik, hogy melyek azok a károk, amelyeket vadkárként kívánt figyelembe venni a jogalkotó. Ettől eltérni nem lehet, mert akkor kiüresedne a jogszabály és értelmetlenné válna a felsorolás. A bíróságok pedig iránymutatásként tekintenek a Kúria állásfoglalására és eszerint járnak el a vadkárperekben.
Amennyiben a cikkel vagy a vadkár érvényesítésével kapcsolatban olvasói kérdés merül fel, a szerzők a MezőHír szerkesztőségén keresztül szívesen állnak rendelkezésre.
SZERZŐ: KÁSA RÓBERT IGAZSÁGÜGYI VADKÁR SZAKÉRTŐ • SOMOGYI LÁSZLÓ HIVATÁSOS VADÁSZ
MezőHír Tudástár: vadkár – mezőgazdasági kultúrában keletkező terméskiesés, amelyet jogszabályban meghatározott vadfaj, például gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó, muflon, mezei nyúl vagy fácán okoz vadászterületnek minősülő szántón, gyümölcsösben vagy szőlőben; érvényesítése határidőhöz, bizonyításhoz és szakértői felméréshez kötött.
