Az elmúlt két hét bőséges májusi csapadéka látványosan javított az ország vízhiányos állapotán. A tájak kizöldültek, a felső talajrétegek nedvességet kaptak, a növények sok helyen fellélegezhettek. A gazdáknak azonban nem érdemes hátradőlniük: a mélyebb talajrétegekben továbbra is komoly vízhiány maradt, főként az Alföldön.
Jól jött az eső, gyorsan reagált a határ
A májusi csapadék sok térségben szinte egyik napról a másikra megváltoztatta a táj képét. A korábbi száraz, fakó állományok helyén sok helyen látványos zöldülés indult, a növények fejlődése új lendületet kapott. A csapadék különösen a felső talajrétegekben hozott gyors javulást, ami az őszi vetéseknek, a kelő kapásnövényeknek és a gyepterületeknek is fontos segítség. Agrárszempontból ez nem csupán látványos változás. A felső talajréteg nedvességtartalma meghatározó a fiatal növények gyökérfejlődése, a tápanyagfelvétel és a stressztűrés szempontjából. Ahol időben és megfelelő mennyiségben érkezett az eső, ott átmenetileg enyhülhetett az aszály okozta nyomás.
A térkép zöldebb, de a talaj mélye mást mutat
A kedvező kép ellenére a helyzet nem mindenhol megnyugtató. A lehullott csapadék elsősorban a felsőbb talajrétegek vízellátottságát javította. Az alsóbb rétegekben továbbra is jelentős vízhiány mutatkozik, különösen az alföldi régiókban, ahol a korábbi száraz időszak tartalékokat élt fel. Ez azért fontos, mert a nyár elején a növények vízigénye gyorsan nő. A kukorica, a napraforgó, a szója és több kertészeti kultúra fejlődése egyre inkább attól függ, hogy a gyökérzet eléri-e a mélyebb, nedvesebb rétegeket. Ha ott nincs elegendő víz, a mostani javulás könnyen átmenetinek bizonyulhat.
A felszíni javulás becsapós lehet
A zöldülő állomány sokszor azt az érzetet kelti, hogy az aszályhelyzet megoldódott. A valóság ennél árnyaltabb. A felső talajnedvesség gyorsan fogyhat, különösen meleg, szeles, napos időben. Júniusban a párolgás már erős, a növények vízfelhasználása pedig intenzív, így néhány szárazabb hét ismét érezhető stresszt okozhat. A gazdálkodóknak ezért most nemcsak az eső mennyiségét, hanem a talaj vízkészletének mélységi alakulását is érdemes figyelniük.
Alföld: itt továbbra is nagyobb a kockázat
Az alföldi térségek különösen érzékenyek a tartós vízhiányra. A könnyebb, gyengébb vízmegtartó képességű talajokon a csapadék hatása gyorsabban elillanhat, miközben a mélyebb talajrétegek vízkészlete lassabban töltődik vissza. Ez a nyári kapásnövényeknél komoly kockázatot jelenthet. A mostani esők tehát sokat segítettek, de nem pótolták teljesen a korábbi hiányt. A mélyebb rétegek feltöltéséhez tartósabb, ismétlődő csapadékra lenne szükség, nem csupán rövid, intenzív záporokra.
Mit tehet most a gazda?
A következő hetekben a helyi megfigyelésnek lesz döntő szerepe. Érdemes figyelni a talaj állapotát, a növények nappali lankadását, a kelés egyöntetűségét és a gyökérzóna nedvességét. Ahol van öntözési lehetőség, ott a döntést nem célszerű a látványos stressztünetek megjelenéséig halogatni. A tápanyag-utánpótlásnál is számít a vízellátottság: megfelelő talajnedvesség nélkül a kijuttatott tápanyag hasznosulása gyengébb lehet. A növényvédelemben pedig a csapadék után erősödő párásabb mikroklíma miatt egyes gombabetegségek kockázata is nőhet.
MezőHír Tudástár: aszály – Az aszály tartós csapadékhiányból és elégtelen talajnedvességből eredő mezőgazdasági kockázat, amely csökkenti a növények vízfelvételét, tápanyag-hasznosítását és terméspotenciálját; értékelésénél a felső és mélyebb talajrétegek vízkészletét egyaránt figyelembe kell venni.
