Az elmúlt hetek forinterősödése kedvezően érinti az importot és a lakossági fogyasztást, a mezőgazdasági exportőrök számára azonban komoly bevételkiesést jelenthet.
A választásokat követően egy napon belül megerősödött a magyar fizetőeszköz, majd a másnapi 375 forintos euró árfolyama kisebb mozgások után 355-re csökkent. Ez a piacok bizalmát jelezte, de a hazai agrárexportőrök számára inkább gondot jelent, ugyanis az euróban lekötött áraik forintban kevesebbet érnek most. A terméklánchatás miatt elvileg az euróban számolt inputáraknak csökkennie kellene, ezek azonban főleg geopolitikai hatások – így az iráni háború – miatt egyelőre nemhogy csökkennek, hanem inkább emelkednek. A hatást érzi a teljes magyar agrárexport, ám eltérően: míg a nagy exportőrnek számító gabonatermelők paradox módon kevésbé szenvedik meg a változást, a friss zöldségágazat feldolgozói komoly dilemmával néznek szembe – olvasható az Agrárszektor.hu oldalon.
A zöldség-gyümölcs exportja zuhant
Bár az említett hatás összetett, de az egyik leginkább érintett szegmens a hazai zöldség-gyümölcs ágazat, azon belül is a termelők és a feldolgozók, ők nagyon megérzik, hogy a forint hetek alatt 20 egységet erősödött. Nem árt tudni, hogy a frisspiaci zöldség-gyümölcs terén Magyarország exportpotenciálja az elmúlt fél évtizedben jelentősen zuhant.
Ágazatonként eltérő a helyzet, de a friss zöldségek és gyümölcsök hozzávetőleg 10 százalékát tudja exportálni az ágazat – csökkenő export és folyamatosan növekvő import mellett. A gyengülő külkereskedelmi pozíció mellett az árfolyam erősödése 8-10 százalékkal csökkenti a forintban kifejezett exportárbevételt.
Elvileg olcsóbbnak kellene lennie
Az importot elvileg olcsóbbá kellene tennie a forint erősödésének – akár gyümölcsöt, zöldséget importálunk, akár az itthoni termeléshez szükséges inputanyagokat, így például műtrágyát vagy növényvédőszert. A mezőgazdaságban felhasznált inputanyagok és termelőeszközök döntő többségét importáljuk, ezeket természetesen euróban, ritkább esetben dollárban számolják el, hiszen nagyon erősen korlátozott a magyarországi gépgyártás, műtrágyagyártás vagy növényvédőszer-gyártás.
Ugyanakkor a forinterősödés pozitív hatása várhatóan elmarad a FruitVeb elnöke, Apáti Ferenc szerint, aki így fogalmazott: „Nem biztos, hogy az importban ezt fogjuk érezni, mert attól tartok, hogy a forgalmazók lenyelik ezt az árfolyamnyereséget.” Az elnök elmondta, az a kérdés, hogy a külföldről importáló forgalmazók átadják-e a nyereséget, ami a forinterősödéssel képződik, vagy inkább kitartják a forintban kifejezett áraikat, ezzel az eurós beszerzés révén megnyert különbözetet lenyelve.
A 390-es euró jönne jól
A frisspiaci szegmens mellett a ráépülő feldolgozóipar az, amely leginkább megszenvedi az erős forintot. Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnök-ügyvezetője kiemelte: a hűtő- és konzervipar, tehát a zöldség-gyümölcs feldolgozás nagyobb mértékben érzi ennek a hatásait, mert a feldolgozott termékeiknek hozzávetőleg a kétharmadát exportálják. Ezek az üzletek általában euróban köttetnek, így a forint átváltásnál 30-35 forintot buknak minden európai uniós fizetőegységen.
„Nekünk egyáltalán nem jó az erős forint. Én erre azt szoktam mondani, hogy egy 390-es euró árfolyam mindenkinek megfelelne. De az sem jó, hogy ma 390, a jövő hónapban 370, utána meg 430, ezekkel az ingadozásokkal nem lehet tervezni” – mondta Nagypéter Sándor. Az elnök szerint az inputárak csökkenése is inkább elméleti, jelenleg főleg az iráni háború miatt az olajszármazékok drágulása miatt nem mérséklődik a műtrágya ára, ráadásul a leginkább versenyképes fóliás és üvegházi kertészetben nem ez a legmagasabb költségtétel, itt a legdrágább termelési tényezők között a munkaerő és az energia szerepelnek.
A gabonatermesztők már nem érintettek
A gabonatermesztőket a mostani forintgyengülés már többségében nem érinti, hiszen a termelőknél már jellemzően nincs áru. A gabona túlnyomó része a kereskedőknél van, ezeket folyamatosan exportálják – nyilatkozta Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Hozzátette: Európában a kukoricatermést illetően szűkebb kínálatot vár, amely áremelkedéshez vezet. A forinterősödés hatása valószínűleg másodrendű lesz a kukorica áremelkedése mellett, ez pedig fel fogja értékelni a kalászos terményeket. Ezek a jelenlegi forinterősödést ellensúlyozzák, legalábbis a termelői oldalról. Azonban ha például 320 forint lenne egy euró, már éreznék a gazdák is.
Petőházi Tamás szerint valószínűleg a kereskedők számára sem jelent érezhető negatív hatást, mert ők jellemzően élnek az árfolyam-biztosítás különféle eszközeivel, különösen a nagyobb tételek esetében.
Szerző: Tamás Nándor
