Az ukrán agrárimport ügye néhány nap alatt jogi, piaci és politikai kérdéssé vált. A vita középpontjában az áll, hogy a veszélyhelyzet megszűnése után mi történik az Ukrajnából érkező agrártermékek korlátozásával, és közben valójában honnan érkezik az árnyomás a magyar gabonapiacra.
Innen indult a vita
A veszélyhelyzet május 14-i megszűnésével lejártak a veszélyhelyzeti kormányzáshoz kapcsolódó rendeletek is. A kormány ezek egy részét törvényi szintre emelte, az ukrán gabonaimport tilalma azonban nem került be a rendelkezések közé. Ezzel kapcsolatban Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter a közösségi oldalán azt írta: a korábbi kormány nem gondoskodott arról, hogy az ukrán agrártermékek behozatalát korlátozó szabályok a veszélyhelyzet megszűnése után is biztonságosan, törvényi szinten fennmaradjanak. Szerinte ezzel jogi bizonytalanság keletkezett, amelyet az agrártárcának gyorsan rendeznie kell.
Szélesebb termékkörről van szó
Ahogy arról korábban írtunk, hogy az ukrán agrárimport kérdése nemcsak a gabonáról szól. A tervezett vagy vizsgált korlátozások több érzékeny termékkört is érinthetnek: búzát, kukoricát, árpát, napraforgómagot, repcét, lisztet, növényi olajokat, tojást, baromfi-, sertés-, marha-, juh- és kecskehúst, valamint egyes feldolgozott élelmiszereket is. A méz kérdése is napirenden van. Bóna Szabolcs szerint ezt a termékkört is vizsgálják, és nagy valószínűséggel bekerülhet a korlátozások közé. Ez különösen a magyar méhészek számára lehet fontos, mert az olcsó importméz évek óta nyomás alatt tartja az európai piacot.
A gabonapiaci kép viszont árnyaltabb
Azonban az ukrán gabona ügye nem egyszerűsíthető le arra, hogy minden árnyomás közvetlenül Ukrajnából érkezik. Bóna Szabolcs újabb bejegyzése szerint az Ukrajnából az Európai Unióba exportált főbb gabonafélék mennyisége a 2025/2026-os gabonapiaci szezon július–március közötti időszakában jelentősen visszaesett. A bejegyzés alapján a kukorica exportja 31 százalékkal, a búzáé 86 százalékkal, az árpáé pedig 92 százalékkal csökkent az előző szezon azonos időszakához képest.
Nem csak Ukrajna felől jön az importnyomás
A magyar piac szempontjából különösen fontos, hogy Bóna szerint a jelenlegi árszinteken az ukrán gabona nem feltétlenül „kalkulál” közvetlenül a magyar piacra. A bejegyzésben szereplő adatok alapján a magyarországi termelői átlagár 2026 17. hetében 235 dollár/tonna volt, az ukrán CPT Csap ár 220–222 dollár/tonna, míg a lengyel termelői átlagár 217 dollár/tonna körül alakult. A poszt szerint Magyarországra 2025 szeptembere és 2026 márciusa között 405 ezer tonna importkukorica érkezett, ami a becsült teljes éves felhasználás több mint 11 százaléka. Ennek 50 százaléka Lengyelországból, 36 százaléka Szlovákiából származott. Ez azért lényeges, mert Lengyelország és Szlovákia jelenleg is tiltja az ukrán kukorica közvetlen importját, ugyanakkor a tranzitot engedélyezi. A magyar gabonapiaci árnyomást tehát nemcsak az ukrán áru, hanem a régiós árumozgás is befolyásolhatja.
A gazdák már érzik az áralkukban
A Telex által idézett Cseh Tibor, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára szerint a gazdák már a kereskedelmi tárgyalásokban is találkoznak az ukrán importtal való érveléssel. Állítása szerint több termelő arról számolt be, hogy a kereskedők az ukrán termékek várható érkezésére hivatkozva próbálnak nagyobb árengedményt kicsikarni.
Ez mutatja, hogy a piac nemcsak a tényleges importmennyiségekre reagál. Már a bizonytalanság, a várakozás és a tiltás körüli jogi vita is képes nyomást gyakorolni a termelői árakra.
Tiltás kell, de nem mindegy, hogyan
Bóna Szabolcs álláspontja szerint aszályos időszakban valós veszély az ukrán gabona árletörő hatása, ezért azt korlátozni kell. Ugyanakkor a miniszter azt is hangsúlyozta: a döntéseknél figyelembe kell venni a magyar takarmánygyártás és az állattenyésztők érdekeit is. Ez a vita egyik legnehezebb pontja. A növénytermesztők számára az olcsó import árletörő hatása komoly kockázat, különösen gyenge termésű vagy aszályos évek után. A takarmányiparnak, az állattartóknak, valamint a keményítő-, izocukor- és etanolgyártóknak viszont versenyképes árú alapanyagra van szükségük.
A klímaváltozás miatt kukoricából is új korszak jöhet
Bóna szerint Magyarország a klímaváltozás következtében hosszabb távon kukoricából várhatóan legfeljebb önellátásra lehet képes. Ez azt jelenti, hogy a takarmányipar, az állattenyésztés és a feldolgozóipar egy része könnyen tartós alapanyagár-hátrányba kerülhet.
A bejegyzés szerint ezek az ágazatok tonnánként nagyjából 30–40 euró árelőnyt veszíthetnek el, amit részben versenyképesebb árú importtal próbálnak ellensúlyozni. Ezért az importtilalom kérdését nem lehet kizárólag termelői oldalról vizsgálni.
Politikai vita is lett belőle
Az ügyben Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője is megszólalt. Szerinte a kormány hivatalba lépése óta nem korlátozza az ukrán mezőgazdasági termékek magyarországi importját, ezért a Fidesz–KDNP-frakció törvényjavaslatot nyújtott be az ukrán gabonaimport tilalmának újbóli bevezetéséről. Bóna Szabolcs ezzel szemben azt hangsúlyozta: az agrártárca áttekinti a kialakult helyzetet, és megteszi a szükséges jogi lépéseket, hogy a magyar piac védelme ismét egyértelmű és kikényszeríthető legyen.
A végső cél: élelmiszer-biztonság
Vagyis az ukrán gabonaügy három szinten zajlik egyszerre. Az első a jogi kérdés: hogyan lehet stabilan, törvényi szinten fenntartani a piacvédelmet. A második a piaci kérdés: honnan, milyen áron és mekkora mennyiségben érkezik importáru Magyarországra. A harmadik az élelmiszer-biztonság: hogyan védhető a magyar termelő, miközben az állattenyésztés és a feldolgozóipar alapanyagigénye is biztosított marad. A következő napokban az lesz a kulcskérdés, hogy a kormány milyen jogi formában állítja vissza a korlátozásokat, és azok pontosan mely termékekre terjednek majd ki.
Szerző: Árgyellán Edina
MezőHír Tudástár: gabonaimport-tilalom – A gabonaimport-tilalom olyan piacvédelmi intézkedés, amely meghatározott mezőgazdasági termékek – például búza, kukorica vagy napraforgó – behozatalát korlátozza vagy tiltja a belföldi termelők, az élelmiszer-biztonság és a termelői árak védelme érdekében, miközben hatással van a takarmányipar és a feldolgozóipar alapanyag-ellátására is.
