Az ukrán gabona ügye továbbra is érzékeny pont a magyar mezőgazdaságban, de Bóna Szabolcs újabb bejegyzése árnyalja a képet. Szerinte aszályos időszakban valós veszély lehet az ukrán termény árletörő hatása, ugyanakkor a jelenlegi piaci helyzetben már nem kizárólag Ukrajna felől érkezik a nyomás.
Nem minden import ukrán
Bóna Szabolcs Facebook-bejegyzésében több piaci adattal reagált az ukrán gabonaimport körüli vitára. Mint írta, az Európai Unióba behozott gabonafélékre a jelenleg hatályos szabályozás alapján 0 százalékos vám vonatkozik, kivéve az Oroszországból és Belaruszból származó terményeket. Álláspontja szerint emiatt az EU–ukrán szabadkereskedelmi megállapodásnak a gabonapiac szempontjából jelenleg nincs meghatározó jelentősége. A bejegyzés fontos állítása, hogy az Ukrajnából az Európai Unióba exportált főbb gabonafélék mennyisége a 2025/2026-os gabonapiaci szezon július–március közötti időszakában jelentősen visszaesett. A kukorica esetében 31 százalékos, a búzánál 86 százalékos, az árpánál pedig 92 százalékos csökkenést említ az előző szezon azonos időszakához képest.
A magyar piacra most máshonnan jön a nyomás
Bóna szerint a 2026 április végi árhelyzet alapján az ukrán kukorica Magyarország keleti részén versenyképes lehetett volna, de jelenleg ezt elsősorban a Lengyelországból behozott kukorica váltja ki. A bejegyzésben szereplő adatok szerint a magyarországi termelői átlagár 2026 17. hetében 235 dollár/tonna volt, miközben az ukrán CPT Csap ár 220–222 dollár/tonna, a lengyelországi termelői átlagár pedig 217 dollár/tonna körül alakult. A poszt szerint Magyarországra 2025 szeptembere és 2026 márciusa között 405 ezer tonna importkukorica érkezett, ami a becsült teljes éves felhasználás több mint 11 százaléka. Bóna úgy látja, nem kizárt, hogy a teljes szeptember–augusztusi időszakban az import eléri vagy meghaladja a 700 ezer tonnát.
Lengyel és szlovák kukorica is belépett a képbe
A bejegyzés egyik legérdekesebb pontja, hogy a szeptember és március között Magyarországra behozott kukorica fele Lengyelországból, 36 százaléka pedig Szlovákiából származott. Ez azért fontos, mert Bóna szerint mindkét ország tiltja az ukrán kukorica közvetlen importját, miközben a tranzitot engedélyezi. Ez a piaci helyzet azt mutatja, hogy az importnyomás kérdése nem egyszerűsíthető le egyetlen országra. A magyar termelők árpozícióját nemcsak az ukrán, hanem a régiós árumozgás is befolyásolja.
Aszály idején más a matek
A bejegyzés konklúziója szerint aszályos időszakban valós veszély az ukrán gabona árletörő hatása, ezért azt korlátozni kell. Ugyanakkor Bóna azt is hangsúlyozza, hogy a jelenlegi árszinteken az ukrán gabona nem igazán „kalkulál” a magyar piacra, mert az import most inkább Lengyelországból és Szlovákiából érkezik. Ez lényeges különbség. A korábbi vita főként az ukrán agrárimport kockázatairól szólt, most viszont a bejegyzés arra hívja fel a figyelmet, hogy a hazai gabonapiacot szélesebb régiós összefüggésben kell nézni.
A takarmányipar és az állattenyésztés sem maradhat ki
Bóna Szabolcs szerint a döntéseknél nemcsak a növénytermesztők, hanem a magyar takarmánygyártás és az állattenyésztők érdekeit is figyelembe kell venni. Magyarország a klímaváltozás miatt hosszabb távon kukoricából várhatóan legfeljebb önellátásra lehet képes, ami a takarmányipar, az állattenyésztés, valamint a keményítő-, izocukor- és etanolgyártás számára komoly versenyhátrányt jelenthet. A bejegyzés szerint ezek az ágazatok tonnánként nagyjából 30–40 euró árelőnyt veszíthetnek el, amit részben versenyképesebb importtal próbálnak ellensúlyozni.
A végső cél: élelmiszer-biztonság
Bóna hangsúlyozza: a legfontosabb cél az élelmiszer-biztonság fenntartása. Ez nemcsak az ellátásbiztonságot, hanem az egészségügyi biztonságot is jelenti. Kitér arra is, hogy Ukrajnában már tiltott a géntechnológiával módosított növények termesztése, az uniós jogharmonizáció pedig e téren 2026 szeptemberétől valósulhat meg teljes mértékben. Forrás: Bóna Szabolcs Facebook-oldala
MezőHír Tudástár: gabonaimport – A gabonaimport a külföldről behozott gabonafélék, például kukorica, búza vagy árpa kereskedelmi forgalmát jelenti. Jelentősége akkor nő meg, ha a hazai termés, az árak vagy a takarmányipari igények miatt a piac külső forrásokra szorul. Magyar szempontból az ukrán, lengyel és szlovák árumozgás is hatással lehet a termelői árakra, az állattenyésztés költségeire és az élelmiszer-biztonságra.
