Olyan támogatásözön jön, amilyet még nem láttunk!

Robbant a hír: nem 15% arányban viseli Magyarország a vidékfejlesztés támogatási költségeit, hanem 80 százalékos részt vállal belőle 2021-2027 között. Csak ezzel a lépéssel szinte megduplázzuk az agráriumnak korábban kifizetett teljes támogatási összeget. Agrárium alatt a vidéki infrastruktúrát és az élelmiszeripart is érteni kell.

 

ontozes

 

80-20 arányú tehervállalás a vidékfejlesztésben

A lépésre egyrészt azért volt szükség, mert a kettes pillér uniós forrásainak 25 százalékát áthelyeztük az egyes pillér közvetlen kifizetésire (földalapú támogatás és társai), másrészt a kormányzat felismerte: az élelmiszertermelés stratégiai ágazat. A koronavírusnak mindenképpen köze lehet hozzá, hogy egy éles irányváltásnak lehetünk szemtanúi. Bebizonyosodott: az élelmiszertermelés létkérdés, továbbá igencsak válságálló szektornak bizonyult, sokkal inkább, mint az eddig jól muzsikáló, dédelgetett autóipar. A hétfőn megjelent 1003/2021. (I. 11.) kormányhatározat mégis óriásit robbant. Soha senki nem gondolta, hogy a magyar kormány 4/5 részben magára fogja vállalni a vidékfejlesztés költségeit a következő pénzügyi ciklusban. Eddig ugyanis 15-85 százalék arányban osztoztunk meg ennek költségén az EU-val. A 80-20 százalékos arány elképesztő változás, ami felborítja az eddig megszokott támogatási súlyokat is.

Erre utal az a közlemény, amelyik az Agrárminisztérium oldalán megjelent. Eszerint a kormány történelmi léptékű uniós és hazai forrást, 4265 milliárd forintot fordít 2027-ig a vidékfejlesztési kettes pillérre. Ebben már benne van a két átmeneti évben elkölthető Next Generation-forrás is. A lényeg az, hogy először fordul elő az, hogy vidékfejlesztésre több forrás fog jutni, mint az egyes pillér normatív, jövedelempótló támogatásaira. Az ugyanis a közlemény alapján „csak” 3272 milliárd forint lesz (tisztán uniós forrás).

A teljes támogatási boríték a duplázás közelében

Az elkövetkező 7+2 évben összesen mintegy 7537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére, fejlesztésére – összegezte a miniszter. 360-as forint-euró árfolyamon ez az összeg mintegy 21 milliárd eurót jelent. Az előző ciklusban – a 17,5 százalékos hazai társfinanszírozás mellett – 12 milliárd euró jutott az agrárium támogatására a Közös Agrárpolitika keretein belül. Szinte duplázni tudjuk a támogatási összeget, valóban egy soha nem látott pénzözönről beszélünk.

25 százalékos forrásátcsoportosítás

Nagyjából 1100 milliárd forintnak megfelelő eurót rakott az EU a hazai vidékfejlesztés pénzügyi borítékjába, ennek negyedét azonnal át is tettük a földalpú és egyéb normatív támogatások finanszírozására. Ez valójában nem sok pénz. Cirka 275 millió forinttal tornászta feljebb az egyes pillér nagyjából 3000 milliárdos borítékját. A 10 százalékos forrásbővülést azonban észre fogják venni a gazdák. Nemcsak területalapúra jut több, de termeléshez kötött támogatásra, a fiatalok első hektárjaira is.

Mi van a cappinggel?

Egyelőre semmi. A két átmeneti évben minden megy a régi játékszabályok szerint, tehát a területalapú támogatásból 150.000 euró éves kifizetés felett 5%, 1200 hektárnak megfelelő összeg felett 100% támogatáselvonást hajtanak végre. A munkaerőköltségek figyelembevételéről 2023-ban lehet először beszélni.

 

Mire megy el ez a rengeteg vidékfejlesztési pénz?

Az átcsoportosítás után mintegy 825 milliárd forintnyi összeg maradt a kettes pillérben, ami igencsak soványka összeg lett volna, ha csak a korábbi, 15 százalékos részaránnyal toldjuk meg. Cirka 970 milliárd forint jutott volna vidékfejlesztésre szemben a korábbi évek 1300 milliárdos keretével. Ekkor egy merészet gondolt a kormány, és a 80-20 százalékos tehervállalás révén akkora összeggel egészítette ki a kettes pillért, hogy az most három és félszeresen múlja felül a korábbi évek támogatási borítékját.

Eddig a források nagy része Natura-kifizetésekre, agrár-környezetgazdálkodásra és hasonló célokra ment el, igazi beruházásösztönző támogatásra csak a kettes pillér 17 százalékát fordítottuk. Ne legyenek illúzióink, most is a környezet és a vidéki infrastruktúra állnak majd a középpontban. A döntéshozók azonban azt is leszögezték, hogy az élelmiszeripar és a precíziós gazdálkodás fejlesztése is hangsúlyos cél lesz. Óriási összegről van szó, amit óriási felelősség lesz helyesen szétosztani. Ha jól csináljuk, minden esélyünk megvan rá, hogy a lengyel csodához hasonlót műveljünk a magyar agráriumban.

agrár agrártámogatás átcsoportosítás capping forrás közvetlen kifizetés mezőgazdaság összeg pillér részarány támogatás területalapú unió vidékfejlesztés