Május 1-jétől ideiglenesen alkalmazzák az EU–Mercosur kereskedelmi megállapodást azokkal a dél-amerikai országokkal, amelyek időben lezárták a ratifikációt. Az uniós agrárium egyszerre kap új exportlehetőségeket és új importnyomást.
Indul a nagy kereskedelmi nyitás
Több mint két évtizednyi tárgyalás után május 1-jén új szakaszba lép az EU és a Mercosur-országok kereskedelmi kapcsolata. Az Európai Bizottság közlése szerint az ideiglenes kereskedelmi megállapodás ettől a naptól ideiglenesen alkalmazandó az EU és azon Mercosur-tagok között, amelyek március vége előtt befejezték a ratifikációt és erről értesítették az uniót. Argentína, Brazília és Uruguay ezt már megtette, Paraguay pedig ratifikálta a megállapodást, és értesítése is várható volt. Az egyezmény az egyik legnagyobb kereskedelmi térséget hozhatja létre: az EU és a dél-amerikai Mercosur-blokk, vagyis Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay között nyitna szélesebb piacot az áruk, szolgáltatások és beruházások előtt. A megállapodás több mint 700 millió embert érintő kereskedelmi övezetet hozhat létre.
Vámok le, verseny fel
Az ideiglenes kereskedelmi megállapodás célja, hogy a kitárgyalt kereskedelmi előnyök ne várjanak a teljes partnerségi megállapodás minden tagállami jóváhagyására. A Bizottság szerint az iTA önállóan működik addig, amíg a teljes EU–Mercosur partnerségi megállapodás hatályba nem lép. A megállapodás több ágazatban vámcsökkentést, jobb piacra jutást és kiszámíthatóbb kereskedelmi szabályokat hoz, többek között a mezőgazdaság, a gépjárműipar, a gyógyszeripar és a vegyipar területén. Ez az uniós exportőröknek új lehetőség, de az európai termelőknek nem feltétlenül csak jó hír. A vámkedvezmények ugyanis kétirányú forgalmat élénkítenek: miközben az uniós cégek könnyebben juthatnak dél-amerikai piacokra, a Mercosur agrártermékei is kedvezőbb feltételekkel jelenhetnek meg az EU-ban.
Az agrárium a legérzékenyebb pont
A megállapodás legvitatottabb része továbbra is a mezőgazdaság. A dél-amerikai országok erős szereplők a marhahús, baromfi, cukor, etanol, rizs, méz, kukorica és más agrártermékek piacán. Nem véletlen, hogy az EU külön védzáradék-rendelettel próbálja kezelni az agrárágazat félelmeit. Az Európai Unió Tanácsa március 5-én elfogadta azt a rendeletet, amely a mezőgazdasági termékekre vonatkozó kétoldalú védzáradékokat ülteti át az uniós jogba. A szabályozás célja, hogy az EU gyorsabban léphessen, ha a Mercosur-országokból érkező import súlyos kárt okozna vagy ilyen kárral fenyegetné az uniós termelőket.
Mit jelent a védzáradék a gazdáknak?
A védzáradék lényege egyszerű: ha egyes Mercosur-termékek importja olyan mértékben nő, vagy olyan áresést idéz elő, amely megzavarja az uniós piacot, az EU ideiglenesen felfüggesztheti a vámkedvezményeket, vagy más védintézkedést alkalmazhat. A Tanács közlése szerint a rendelet a Mercosur-megállapodás ideiglenes kereskedelmi részére is vonatkozik, és a teljes partnerségi megállapodás ratifikációja után is alkalmazható marad. A gyakorlatban ez főként az érzékeny agrártermékeknél lehet fontos. Ilyen lehet például a marhahús, a baromfi, a sertéshús, a cukor, az etanol, a rizs, a méz és a kukorica. Ezeknél az uniós termelők attól tartanak, hogy a dél-amerikai áruk nyomást gyakorolhatnak az árakra, különösen akkor, ha az előállítási költségek, környezetvédelmi előírások vagy állategészségügyi feltételek eltérnek az európai rendszertől.
Exportlehetőség vagy árverseny?
A megállapodás támogatói szerint az EU–Mercosur alku erősítheti az uniós gazdaságot, új piacokat nyithat, és kiszámíthatóbb szabályokat teremthet a kereskedelemben. A Bizottság szerint az ideiglenes alkalmazás az uniós exportőröknek azonnali lehetőséget adhat arra, hogy éljenek a vámcsökkentések és piacnyitás előnyeivel. A mezőgazdaságban azonban a kép árnyaltabb. A magyar és európai agrártermelők számára a kérdés az, hogy a megállapodás milyen termékpályákon hoz valódi exportesélyt, és hol erősíti az importversenyt. A feldolgozott élelmiszerek, technológiai megoldások, gépek vagy magasabb hozzáadott értékű termékek esetében lehetnek lehetőségek, de az alapanyagpiacokon keményebb árverseny jöhet.
Politikai vihar sem maradt el
Az EU–Mercosur megállapodás régóta megosztja Európát. Több tagállam, köztük Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Ausztria és Írország is fenntartásokat fogalmazott meg, miközben a támogatók szerint az alku stratégiai válasz lehet az erősödő globális protekcionizmusra. A kritikák középpontjában az agrárverseny, a környezetvédelmi kockázatok és az élelmiszer-szuverenitás áll. A dél-amerikai oldalon viszont történelmi lehetőségként tekintenek a megállapodásra. Paraguay márciusban lett az utolsó alapító Mercosur-tag, amely jóváhagyta a megállapodást, míg Uruguay és Argentína már februárban ratifikálták azt.
Magyar szemmel: figyelni kell az első hónapokat
A magyar agrárium számára az EU–Mercosur megállapodás nem távoli külpolitikai ügy, hanem nagyon is piaci kérdés. A következő hónapokban érdemes figyelni, hogyan alakulnak az importvolumenek, mely termékeknél jelenik meg erősebb verseny, és hogy a védzáradékok mennyire működnek gyorsan a gyakorlatban. A legnagyobb kockázat az, ha az érzékeny termékpályákon az importnyomás gyorsabban érkezik, mint ahogy az uniós védelem reagálni tud. A legnagyobb lehetőség pedig az, ha a magyar élelmiszeripar és agrártechnológiai szereplők célzottan találnak új dél-amerikai piacokat.
MezőHír Tudástár: EU–Mercosur megállapodás – az Európai Unió és Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay közötti kereskedelmi alku, amely vámcsökkentéssel és piacnyitással bővíti az exportlehetőségeket, miközben az agrártermékeknél importversenyt és védzáradékok alkalmazását teheti szükségessé.
