Amerikai nemesítők ultrakicsi dinnyével kísérleteznek, amely új lehetőséget nyithat a nagy sűrűségű termesztés és a kontrollált környezetű rendszerek előtt.
A görögdinnye eddig nem tartozott a vertikális farmok kedvenc növényei közé. Ennek egyszerű oka van: a hosszú indák és a nagy termések sok helyet kérnek, miközben a zárt termesztőrendszerekben éppen a négyzetméterenkénti teljesítmény a kulcskérdés. Egy amerikai családi nemesítési program most ezen fordítana: olyan ultrakicsi görögdinnyéket állítottak elő, amelyek tömege mindössze 80–200 gramm, a legkisebbek pedig már egy tyúktojás méretét közelítik.
A fejlesztés Észak-Virginiában indult, és Delaney Raptis középiskolás kutató nevéhez kötődik, aki édesanyjával együtt dolgozik a különleges vonalakon. A cél nem pusztán az volt, hogy minél kisebb legyen a termés, hanem az is, hogy a fogyasztók számára fontos tulajdonságok megmaradjanak. Az első megfigyelések szerint az apró dinnyék édes ízűek maradtak, vörös és narancs húsú változatok is megjelentek, a termések szilárdsága pedig megfelelő lehet a kezeléshez. Ez azért lényeges, mert a kontrollált termesztésben nem elég a látványos újdonság, a terméknek a kereskedelem logikájába is illeszkednie kell.
Kicsi termés, nagy termesztési előny
A vertikális farmok és a nagy sűrűségű üvegházi rendszerek ma elsősorban leveles zöldségekre, fűszernövényekre és rövid ciklusú kultúrákra épülnek. A görögdinnye ebből a körből a helyigénye miatt jórészt kimaradt. A kisebb termésméret viszont megnyithatja az utat afelé, hogy a növény jobban illeszkedjen ezekbe a modellekbe, ahol minden centiméter számít. A vertikális gazdálkodás lényege éppen az, hogy egységnyi alapterületen minél nagyobb kibocsátást lehessen elérni szigorúan szabályozott körülmények között.
A fejlesztők szerint az apró termés nemcsak a termelésben lehet érdekes, hanem a piacon is. Az egyszemélyes vagy kis háztartások számára vonzó lehet egy olyan görögdinnye, amelyet nem kell napokig kerülgetni a hűtőben. Ez csökkentheti az élelmiszer-pazarlást, és az urbánus kertészkedésben is új lehetőséget teremthet, ahol a helyhiány ma még sok növényt kizár.
A nemesítés még csak most jön igazán nehéz szakaszba
A program 2021-ben indult, nem GMO-s, kémiai mutációs megközelítéssel. Több generáción át figyelték, mennyire stabilan öröklődik az extrém kis termésméret, mert ez az a pont, ahol egy látványos ötletből vagy piacképes innováció lesz, vagy megmarad kuriózumnak. A mostani tapasztalatok szerint a tulajdonság eddig következetesen megjelent, de a valódi értékmérő a későbbi üzemi próbákon jön majd. A görögdinnyénél ráadásul a hibridnemesítésben is érdekes lehet ez a vonal, mert segítségével új, kisebb méretű piaci szegmensek célozhatók meg.
A következő időszakban a vetőmagkészlet növelése és a kereskedelmi körülmények közötti tesztelés lesz a kulcs. Ha az ultrakicsi dinnyék valóban jól viselkednek zárt termesztőberendezésekben, akkor nemcsak egy új különlegesség születhet, hanem egy eddig alig művelhető kultúra is beléphet a vertikális farmok világába.
Forrás: Encyclopedia Britannica
MezőHír Tudástár: vertikális farm – többszintes, szabályozott környezetű termesztőrendszer, amely kis alapterületen, sűrített elrendezésben teszi lehetővé a növénytermesztést; működésének alapja a fény, a hőmérséklet, a páratartalom, a víz- és tápanyagellátás precíz irányítása, hogy helytakarékosan, kiszámítható minőségben és magas egységnyi hozammal lehessen termelni.
