Erősödő export, stabil termelés, enyhén emelkedő árak: a magyar gombatermesztés 2025-ben is bizonyította, hogy az egyik legütőképesebb kertészeti ágazat.
A magyarországi gombatermesztés 2025-ben stabil teljesítményt hozott, és a friss adatok alapján az exportpiacokon is látványosan erősödött. A hazai ágazat gerincét továbbra is a csiperkegomba adja, amelyből évente mintegy 28 ezer tonna terem, míg a laskagomba kibocsátása megközelíti a 2,8 ezer tonnát. A termelés zárt, intenzív rendszerekben zajlik, a termőfelület pedig az elmúlt években 160–170 ezer négyzetméter között stabilizálódott.
Kilőtt az export, vastagodott a mérleg
Az AKI jelentése szerint 2025-ös év egyik legfontosabb fejleménye a külkereskedelmi pozíció látványos javulása volt. A csiperkegomba külkereskedelmi egyenlege 7,17 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbi 6,22 milliárd forintról. Az export volumene 11 százalékkal, 9,16 ezer tonnára emelkedett, értékben pedig elérte a 9,25 milliárd forintot.
A legfontosabb felvevőpiac továbbra is Ausztria, ahová 5,9 ezer tonna gomba került, ami 14 százalékos növekedés. Szerbia szintén jelentős vásárló maradt, közel 1000 tonnás importtal. Közben a behozatal 9 százalékkal, 2,67 ezer tonnára csökkent, ezen belül különösen a lengyel import visszaesése volt feltűnő.
Itthon sem állt meg az áremelkedés
A belföldi piacon 2025-ben viszonylag nyugodt volt a kép. A Budapesti Nagybani Piacon a csiperkegomba ára 1000 forint kilogrammonkénti szint körül stagnált, miközben a laskagomba ára 3 százalékkal, 1208 forint/kg-ra nőtt.
2026 elején már enyhe drágulás is látható. A csiperke átlagára 1018 forint/kg-ra, a laskagombáé 1297 forint/kg-ra emelkedett. Ez arra utal, hogy a költségek fokozatosan beépülnek az árakba, még ha nem is robbanásszerűen.
Az export a húzóerő, de van benne kockázat
Ahogy az agraragazat.hu is írt róla, a hazai ágazat továbbra is erősen exportorientált. A megtermelt gomba nagyjából 30 százaléka külföldön talál vevőre, ami azt jelzi, hogy Magyarország az Európai Unió egyik fontos beszállítója Hollandia és Lengyelország mellett. A kivitel elsősorban a közeli piacokra irányul, főként a friss szegmensben, ami logisztikai és minőségi előnyt is jelent a magyar termelők számára.
A hatékonyságot segíti a koncentrált termelési szerkezet is, hiszen az ágazat néhány fő térségre épül. Ez jól szervezhetővé teszi az ellátási láncot, ugyanakkor növeli az érzékenységet is, ha a piac megbillen.
Nem minden arany, ami csiperke
A kedvező számok mögött komoly figyelmeztetés is látszik. Az uniós piacon 2024-ben túlkínálat és keresletcsökkenés alakult ki, ami gyorsan megmutatta, mennyire érzékeny a gombapiac a volumen- és keresletváltozásokra. A verseny ráadásul egyre erősebb, főként a lengyel és holland termelők részéről, akik sok esetben nagyobb mennyiségben és alacsonyabb költségszinten tudnak előállítani.
Európai összevetésben sem teljesen felhőtlen a kép. Az EU-ban a termesztett gomba mennyisége meghaladja az évi 1 millió tonnát, miközben a termelői árak csökkenő pályára kerültek. 2026 márciusában kilogrammonként 2,25 euróra estek az egy évvel korábbi 2,60 euróról. Ez hosszabb távon a magyar export jövedelmezőségét is nyomás alá helyezheti.
Itthon is lenne még bőven tartalék
Miközben a külpiacok húzzák az ágazatot, a belföldi fogyasztás továbbra is alacsony. Magyarországon fejenként mindössze 1,5 kilogramm gomba fogy évente, miközben az európai átlag ennek nagyjából a duplája. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az exportpiacok megtartása és fejlesztése, hanem a hazai fogyasztás bővítése is fontos feladat lehet a következő években.
A magyar gombatermesztés tehát jó formában van, de most jön az igazi próba: tud-e egyszerre helytállni az exportpiaci versenyben, megőrizni jövedelmezőségét, és közben itthon is nagyobb szeletet kihasítani a fogyasztói kosárból.
Forrás: agraragazat.hu
MezőHír Tudástár: gombaexport – a belföldön megtermelt gomba külföldi piacokra irányuló értékesítése, amely a kertészeti ágazat versenyképességét, külkereskedelmi egyenlegét és jövedelmezőségét jelzi; eredményességét a termelési hatékonyság, a frisspiaci logisztika, a célpiacok kereslete és a nemzetközi árverseny együttesen határozza meg.
