Az ENSZ szerint sürgős lépések kellenek, mert a Hormuzi-szoros fennakadásai a műtrágyapiacon keresztül világszerte elérhetik a gazdákat.
A világ agráriuma is ráfizethet a válságra
Az ENSZ főtitkára tárgyalásokat kezdeményezett olyan megoldásokról, amelyekkel biztonságosabbá tehető a műtrágyaszállítás a gyakorlatilag megbénult Hormuzi-szoros térségében. A világszervezet attól tart, hogy a közel-keleti válság nemcsak az energiapiactól, hanem a mezőgazdasági inputok felől is dominóhatást indíthat el. A kockázat most különösen nagy, mert több térségben indul vagy hamarosan indul a vetési szezon, vagyis a műtrágyaellátás akadozása közvetlenül hathat a termelésre.
Nem csak az olaj a tét
A FAO friss értékelése szerint a Hormuzi-szoros a globális kereskedelem egyik kulcsfontosságú szűkülete: nemcsak olaj és gáz, hanem a nemzetközi műtrágyakereskedelem akár 30 százaléka is ezen az útvonalon halad át. A szervezet vezető közgazdásza, Máximo Torero szerint ez már most az egyik legsúlyosabb árupiaci sokk az utóbbi években, mert az energiaellátás mellett a műtrágyaellátást is közvetlenül érinti.
A drágulás a termelésig gyűrűzhet be
A FAO szerint a fennakadások már most emelik a költségeket. A közel-keleti karbamidárak március első hetében meredeken nőttek, és ha a válság elhúzódik, a globális műtrágyaárak 2026 első felében átlagosan 15–20 százalékkal is magasabban alakulhatnak. Ez azért különösen veszélyes, mert a drágább vagy nehezebben elérhető műtrágya visszafoghatja a kijuttatást, ami később terméscsökkenésben jelentkezhet. A FAO figyelmeztetése szerint ez búzában, rizsben és kukoricában is megjelenhet.
Munkacsoportot állított fel az ENSZ
A főtitkár ezért külön munkacsoportot hozott létre, amely technikai megoldásokat dolgozhat ki a műtrágyakereskedelem és a szállítás megkönnyítésére. A csapatban több ENSZ-szervezet képviselői dolgoznak együtt, és az érintett államokkal is egyeztetnek. Ez arra utal, hogy a világszervezet már nem egyszerű piaci zavarként tekint a helyzetre, hanem olyan válságként, amelyből gyorsan mezőgazdasági és élelmezési probléma lehet.
A gazdáknak nem elméleti veszélyről van szó
A helyzet azért különösen nyugtalanító, mert a műtrágyaárak és az energiaárak egymást erősítik. A nitrogénműtrágyák előállítása erősen gázfüggő, így a szállítási fennakadás és a dráguló energia egyszerre nyomja felfelé az árakat. A FAO szerint a Perzsa-öböl térsége a globális karbamidexport 30–35 százalékát, az ammóniaexport 20–30 százalékát adja, vagyis egy hosszabb zavar az egész világ mezőgazdaságát utolérheti.
A fő kérdés most az idő
A FAO szerint ha a zavar rövid ideig tart, a piac még elviselheti a sokkot. Ha viszont hónapokra fennmarad, az már széles körű agrárhatásokkal járhat. A gazdák szempontjából a történet lényege egyszerű: ha akadozik a műtrágya útja, drágul a termelés, nő a bizonytalanság, és végül a termésmennyiség is csökkenhet. Az ENSZ most éppen ezt próbálja megelőzni.
MezőHír Tudástár: Hormuzi-szoros műtrágyakockázat – a globális műtrágyakereskedelmet érintő ellátási kockázat, amikor egy stratégiai tengeri szűkület fennakadása megdrágítja vagy lassítja a nitrogénalapú inputok szállítását; ez emeli a termelési költséget, visszafoghatja a kijuttatást, és közvetve terméscsökkenést okozhat a növénytermesztésben.