A tatai Mikóczy Szőlőbirtokon tartott közös rendezvényt a KITE Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézet, a Netafim és a T-Markt Kereskedőház Kft., ahol a gyakorló szakemberek a szőlő öntözési és öntözésvezérlési lehetőségeiről tájékozódhattak.
Öntözzünk – de milyen technológiával?
A szőlő számára szükséges évi 400–500 milliméter csapadék hazánkban ugyan jellemzően lehullik, annak eloszlása viszont korántsem egyenletes. Emiatt egyre gyakoribb az aszályos időszak, ami felveti a kérdést: öntözni vagy nem öntözni?
A kérdés megválaszolásának jegyében zajlott a tatai Mikóczy Szőlőbirtokon tartott rendezvény, ahol Dr. Mikóczy Nárcisz köszöntötte a vendégeket, s elmondta, hogy a Neszmélyi borvidéken 80 hektár területen termesztenek szőlőt. Ennek fele törzsültetvény. Mivel szőlőértékesítéssel is foglalkoznak, rendkívül fontos számukra, hogy az aszály ellenére nagy mennyiségű és magas minőségű szőlőt termeljenek. Emiatt fogalmazódott meg bennük az öntözéses szőlőtermesztés gondolata.
A témát jól körbejárva a felszíni öntözés számos hátrányát fedezték fel: a talaj felső 30 cm-es rétegére feleslegesen juttat ki vizet, hiszen a szőlő gyökérzete lejjebb kezdődik. A csepegtető öntözés ráadásul intenzív gyomosodást eredményez, valamint megváltoztatja a mikroklímát, nagyobb esélyt biztosítva a gombabetegségek megjelenésének. Mindent figyelembe véve végül a víztakarékos felszín alatti öntözést választották, mely technológiában hazánkban úttörőnek számítanak. A látó-hegyi területükön vízgazdálkodási pályázat segítségével, mintegy 23 hektár területen építették ki 2018-ban a felszín alatti mikroöntözést vízpótlással, tápoldatozással, valamint precíziós eszközök alkalmazásával. A kivitelezés során 92 kilométer vezetékrendszert telepítettek, a csöveket 40 centiméter mélységben, a sorok közepén fektették le. Az ültetvényben szenzorok segítik „megmondani”, hogy mikor és mennyi vizet juttassanak ki. Ehhez a technikát a Netafim biztosította, a kereskedői és kivitelezői feladatokat pedig a KITE Zrt. vállalta.
A kutatások is alátámasztják az öntözés létjogosultságát
Dr. Mikóczy Nárcisz kihangsúlyozta, hogy a felszín alatti öntözés nem befolyásolja a művelési technológiát. A kalkulációik alapján a felszín alatti mikroöntözéssel 30 százalék terméstöbblet érhető el, melynek köszönhetően a beruházás 4 év alatt megtérül. Ezzel a technológiával ráadásul jobb minőség érhető el, miközben megnő a növény élettartama is.
Az öntözéses szőlőtermesztés pozitív eredményeit a Mikóczy Szőlőbirtok, a KITE Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem közös kísérlete is bizonyítja, amit a Tata melletti szőlőültetvényükben, hárslevelű szőlőfajtában végeznek. A kísérletben ötsoronként, különböző öntözési technológiákkal (felszín feletti, felszín alatti, valamint felszín alatti és feletti) pótolják a szőlőültetvények vízigényét. Eredményeik igazolják, hogy mind a szőlő élettani paraméterei, mind a levelek tápanyagtartalma vagy akár a szőlővesszők tömege, a termés mennyisége és minősége – összességében a növény vitalitása is – jelentősen javul az öntözés hatására.
2023-tól elérhető a KITE öntözési szaktanácsadási alkalmazása
A KITE Zrt. szőlőtermesztést érintő fejlesztési irányait (például a szőlő öntözése, tápoldatozása és növényvédelme) Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs főigazgatója ismertette. A rendezvényen a gazdálkodók megismerkedhettek a KITE Zrt. által forgalmazott DJI Phantom 4 Multispectral felvételező drónnal és a DJI Agras T30-as permeteződrónnal, amelyek szántóföldi környezetben már bizonyították erősségeiket. Ezeknek azonban a szőlészetekben és gyümölcsösökben is hasznát vehetjük, hiszen különleges, dönthető permetezőkarjaik segítségével a lombkoronák teljes mértékben átpermetezhetők. Hadászi László arra is felhívta a figyelmet, hogy a fejlesztéseiknek és a cég már meglévő meteorológiaiállomás-hálózatának köszönhetően 2023-tól mind szántóföldi, mind álló kultúrákban elérhetővé válik a KITE öntözési szaktanácsadási alkalmazása.
A cél nem a mennyiségnövelés…
A klímamodellek szerint a következő évtizedekben az evapotranspiráció aránya a csapadékmennyiséghez viszonyítva növekszik, így a korábbi évtizedekben megszokott termésmennyiség és -minőség nem biztosítható stabilan öntözés nélkül. Az öntözés célja ugyanis a borszőlő esetében nem a maximális mennyiségű termés elérése, hanem a kedvezőtlen évjáratok hatásának kivédése, a szőlő vegetatív fejlődésének és termésmennyiségének a termesztési célnak megfelelő szabályozása. Ez garantálja az elérni kívánt minőséget.
A szőlő öntözéséről és tápoldatozásáról tartott előadásában Dr. Szabó Emese, a KITE Zrt. fejlesztési osztályvezetője azt is bemutatta, hogy milyen módon segíthetik a termelőket a mért légköri paraméterek, a talajnedvességi értékek, valamint az ezekből származtatott mutatók a termelőket az öntözési kérdések döntéshozatalában. A tápoldatozásnak, ezen belül is kiemelten a nitrogénellátásnak a vegetatív-generatív egyensúly kialakításában betöltött szerepe, valamint a minőségre gyakorolt hatása is szóba került.
Precíziós megoldások szőlőtermesztésben
A szüretelőgépeket gyártó Pellenc vállalat precíziós megoldásainak köszönhetően a szőlőtermesztésben is megvalósulhat a szántóföldön mára már bevett gyakorlatnak számító precíziós gazdálkodás – hívta fel a figyelmet a jövőbeli lehetőségekre Lizák Gábor, a KITE Zrt. kertészeti gépértékesítési menedzsere. A valós idejű fedélzeti súlymérést lehetővé tevő Dynamic Onboard Weighing és a Telematics vezérlődoboz segítségével ezek a kombájnok képessé váltak a hozamtérképezésre. A folyamatosan precíz mérés a GPS-alapú helymeghatározással pontos hozamtérképet ad a területről, ami megmutatja, hogy a betakarított termésmennyiség szempontjából mennyire heterogén a tábla. Az így kinyert adatok jó alapot szolgáltathatnak a jövőben a helyspecifikus tápanyaggazdálkodás tervezéséhez is.
A szőlőültetvényben Dr. Bodor-Pesti Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetének docense a Transfarm4.0 Interreg program támogatásával kialakított szenzorhálózatot mutatta be. Kutatásukban az állományklíma jellemzésére és a növényélettani folyamatok vizsgálatára szolgáló precíziós eszközök segítségével hasonlítják össze az öntözött és öntözetlen parcellákat. Dr. Váradi Gyula, a kutatás külső szakértője pedig ismertette az egyes szenzorok működését, azok lehetséges felhasználását az öntözés időpontjának és módjának optimalizálásában.
Öntözni vagy nem öntözni? A cikk elején feltett kérdésre a rendezvény végére már egyszerűnek tűnt a válasz. E nélkül a jövőben nem termeszthető biztonsággal a borszőlő.
Csomor Zsolt
