A balatonalmádi Syngenta-rendezvény fókuszában az a kérdés állt, hogyan lehet stabilan, gazdaságosan megközelíteni a 6 t/ha-os szintet napraforgóban. A válasz nem egyetlen „csodaszer”: a termőhelyhez és évjárathoz illesztett vetésidő–sortáv–tőszám döntések, célzott tápanyag-gazdálkodás (a gyökérzóna preferálásával), valamint fegyelmezett, megelőző növényvédelmi stratégia összehangolása adja a pluszt. A program felépítése – piac, tápanyag, precíziós szolgáltatások, agrotechnika, növényvédelem – kifejezetten ezt a döntéshozói gondolkodást szolgálta.
A technológiát a realitásokhoz kell igazítani
A rendezvény első szakmai előadása a piacról szólt: a mag- és olajárak a háborús csúcsoktól tartósan lejjebb kerültek, a hazai feldolgozás és a várható termés nagyságrendje kiegyensúlyozott, de a fedezeti pont közelébe szorítja a termelőket. Ez a helyzet növeli az inputfegyelem értékét: a „pont elég, jókor, jó helyre” elv gazdasági kényszer is.
A vetésidő helyes megválasztása kulcsfontosságú
Az utóbbi két szezon kísérletei szerint napraforgóban vetésidő-blokkok között akár duplázó/felező hozamkülönbség is kijöhet – szélsőséges esetben állományvesztéssel is számolni kellett a korai időpontok madár- és vadkára miatt. A hangsúly a homogén, egyöntetű, gyors kelésen van; a „kukoricás” reflex (nagyon korai vetés) napraforgóban sokszor visszaüt. Ezért célszerű lehet az április eleji lehűlések kivárása, mivel az április 2–3. dekádja adja a legtöbb évben az optimumot, a május eleje pedig csak tartalékopció különösen hűvös tavaszban.
Miért kerülendő a túl korai rajt? A fény- és hőviszonyok miatt a korán vetett állomány gyakran túl vegetatív, jobban megnyúlik, egy vihar esetén dőlésre hajlamosabb és érzékenyebb a betegségekre (évjáratfüggően). A vetésidő tehát „mozgó célpont”: ne a munkaszervezés, hanem a kelés minősége legyen az elsődleges szempont.
Sortáv, tőszám: 50 cm-rel gyorsabb záródás, kiegyenlítettebb térállás
A 76,2 cm-es sortávhoz képest az 50 cm gyorsabb talajzáródást hozott, ami gyomelnyomó hatást és vízmegtartási előnyt ad – a kísérleti fotók és nagyüzemi eredmények ezt látványosan alátámasztották. 2025-ben, már szélesebb, üzemi hálózatban, sehol nem volt gyengébb az 50 cm, a helyszínek legalább felén 20%-ot meghaladó terméstöbblet jött, amikor a soron belüli tőtávot ennek megfelelően növelték (a hektáronkénti tőszámot csak mérsékelten emelve).
A szűkebb sortáv mellett a növény egyenletesebb laterális teret kap, csökken az egyedek közti verseny, gyorsabb lombzáródás mellett kevesebb a talajfelszíni párolgás; vízben szegény évjáratban ez hozamnyereséget alapoz meg. Kiegészítő tapasztalat: a gyors záródás „ingyen” gyomelnyomás – kevesebb stressz, jobb betakarítási higiénia.
Tápanyag-gazdálkodás: a „növény szája a gyökere”
A Syngenta 6 tonna program Napraforgó Műhely többéves anyagai alapján nem a több N hozza a többet, sőt, a sekélyen, vetőgéppel adott nitrogén kifejezetten rontotta a termést: a gyökérzóna mélyebben van, ott kell találkoznia a tápanyagnak a gyökérrel. A kijuttatás ideje és módja kritikus – a gyakorlatban ez legalább annyit számít, mint a kijuttatott mennyiség.
A 0–30 és 30–60 cm-es rétegmintázásból szerzett adatok szerint a napraforgó jobban teljesít, ha a második 30 cm-ben magasabb a rendelkezésre álló nitrát-N, míg a felső réteg „bősége” vegetatív túlsúlyt, levél- és szártömeget épít – termés helyett. Ez alátámasztja a mélyebb gyökérzóna-célzást és a rétegzett mintavétel jelentőségét a dózisok megállapításához.
A bór hiányára külön figyelmeztettek: a tányérképzés és az olajtartalom kulcseleme, hiánya fej-deformációban, tányérvesztésben és minőségromlásban csapódik le. A levélen adott pótlások csak kiegészítések; az alap a talaj- és gyökérzóna-ellátás rendbetétele.
A kén kapcsán elterjedt a „repcés gondolkodás”, miközben több helyen felhalmozódást mértek a 90 cm-ig vizsgált profilban: a gazdaságok gyakran 1:1 körüli S:N aránnyal dolgoznak, holott a napraforgó igénye 1:8–1:10; vagyis a kén sokszor túl van biztosítva – mérni kell, különben fölösleges költség és esetleges antagonizmus a vége.
Precíziós szolgáltatások: Nutrition + Interra Scan
A Cropwise Nutrition szolgáltatás három éve fut, 2025-ben már ~5000 ha napraforgó táblán vették igénybe a gazdák. A lépések: termőhelyi zónázás (távérzékelési indexekből), rétegzett talajmintavétel (0–30; 30–60 cm), labor nitrát-N, majd differenciált N-javaslat a termőhelyi potenciálra és az elérni kívánt terméshozamra optimalizálva. A cél: se túl-, se alultrágyázás, hanem optimális N az elérni kívánt hozam és a jövedelmezőség metszetében. A technológia csak adott talajhőmérsékleti tartományban végezhető – érdemes december közepéig szerződni a szezonra.
Az Interra Scan a magas felbontású talajszkennelésre épülő, európai mércével is erős szolgáltatás: a talaj természetes „gamma-sugárzását” hasznosító mérés és kalibrált adatfeldolgozás adja a térképeket, amelyekhez szabványosított mintavételezés és agronómiai interpretáció társul.
Növényvédelem: rezisztenciakezelés és prevenció
A beszűkült vetésforgó, a redukált művelés és a klímaszélsőségek összeadódó nyomást hoznak. A gyomoknál több hatóanyag-csoportban detektáltak csökkenő érzékenységet/rezisztenciát (klasszikusan: fenyércirok – szulfonilurea). Ráadásul, ha a kalászos–napraforgó vetésforgóban ugyanaz a hatóanyag jár körbe, a szelekció gyorsul. Rotálni kell a hatóanyagokat, kombinációkat használni, és teljes dózissal dolgozni.
A kórokozóknál a hosszú ideig életképes túlélő képlettel rendelkező (szkleróciumok, mikroszkleróciumok), vagy a szármaradványokon fennmaradó károsítók miatt minimum 4–5 éves vetésforgó ajánlott. Vannak kifejezetten melegigényes, és a szárazságot is jól tűrő kórokozók (pl. alternária, rhizópusz, rozsda), így a fungicidek preventív használata továbbra is indokolt. Fertőzött területeken, ahol sok a szármaradvány, kivételesen a forgatás is védhető kompromisszum lehet.
A védekezés időzítésén dől el a fél szezon: a napraforgóban engedélyezett gombaölő szerek többsége preventív módon hat – a készítménynek már a növényen kell lennie, amikor a fertőzés indulna. A kártevők elleni védelmet viszont előrejelzésre kell alapozni (sárgatál, ragacslap, csapdák), amit folyamatosan nyomon kell követni, és a kártételi küszöbnél azonnal védekezni kell. A talajlakók ellen a vetéskori megbízható védelem kulcskérdés: ellenük az állományban később nincs „javítási lehetőség”. Tartsuk szem előtt, hogy a jó minőségű, hatékony növényvédő szereknek, megfelelő időzítéssel és dózisban kijuttatva jelentős termésvédő, és ezáltal kockázatcsökkentő hatásuk van, s így nagymértékben növelik a nyereséges gazdálkodás biztonságát.
Az idei üzenet tehát egyértelmű: a 6 t/ha-t célzó technológia nem „maximalista”, hanem optimális. A vetésidő okosabb megválasztása, az 50 cm-es sortáv térnyerése, a rétegzett N-diagnosztika és az ebből levezetett differenciálás, valamint a fegyelmezett, megelőző növényvédelem együtt adják azt a pluszt, amit a piac most már ki is kényszerít. Aki mér és differenciál, az nem csak többet arat – kevesebb kockázattal teszi.
A Syngenta 6 tonna termés versenyének eredményhirdetéséről, a dobogósokról is hamarosan hírt adunk.
Fotók: Horizont Média
MezőHír Tudástár: Napraforgó 6 t/ha technológia – A nagy hozam nem egyetlen elem eredménye, hanem a vetésidő, sortáv és tőszám összehangolása, a gyökérzónára célzott tápanyag-gazdálkodás és a megelőző növényvédelem fegyelmezett rendszere. A 6 t/ha-t közelítő technológiák alapja a homogén kelés, az 50 cm-es sortáv gyors záródása, a rétegzett N-diagnosztika és a preventív védekezés, amelyek együtt stabilizálják a termést és csökkentik a kockázatot.
