A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai meglepő összefüggésre mutatnak rá: éppen azokban az országokban a legmagasabb az áram ára a háztartások számára, ahol nagy arányban támaszkodik a gazdaság a nap- és a szélenergiára. Hogyan lehetséges ez, és mi a megoldás?

Minél jobb, annál rosszabb?
AzIEA adatai alapján a magas nap- és szélenergia-arányú országokban, mint például Németország, Dánia, Spanyolország, Hollandia és az Egyesült Királyság, a legmagasabbak az áramárak. Magyarország 2030-ra tűzte ki a 21%-os megújulóenergia-arányt a felhasználásban. Ezen belül a villamosenergia terén elég jól állunk: 2024 elejére átléptük az 5,6 GW teljesítményt, amivel a napsütéses órákban már a teljes energiaigény negyedét fedezni tudjuk. Az összes energiafajtát és a teljes felhasználást tekintve viszont csak 15 és 16% között járunk, miközben Németországban átlépte az 58%-ot a megújuló energiák aránya. Tehát nagyjából négyszer jobban állnak, mint mi, mégis csaknem négyszer többet, 40 eurócentet fizetnek egy kilowatt áramért.
[tartalomkozi-banner]
Mi ennek az oka?
A magas árak oka, hogy azokat a hagyományos erőforrásokat, amelyek működtetése folyamatos üzemmódban a leginkább kifizetődő, löketszerű működésre kényszeríti a hullámzó teljesítményt nyújtó megújulóenergia-rendszer. Hosszú napfénymentes vagy szélcsendes időszakokban nagyszámú tartalék-erőművet (fosszilis vagy atomenergia alapút) kell felpörgetni az energiaigények kielégítésére, amelyek más időszakokban kihasználatlanok. Tehát minél nagyobb egy rendszerben a megújulók aránya, annál nagyobbak a termelési kilengések, amiket egyre gazdaságtalanabb tompítani. Emiatt a nap- és szélenergia valós energiaköltsége – a tartalékkapacitások többletköltségeit is figyelembe véve – jóval magasabb, mintha csak hagyományos energiaforrásokra építene az ország.
Mi a megoldás?
A lítium-akkumulátorok vélhetően a nem a végső megoldást jelentik. Németország mai teljes akkumulátor-állománya mindössze egy órányi energiát tudna biztosítani az országnak, ha teljesen leállna mindennemű energiatermelés. Tehát vagy találni kell egy gazdaságos energiatárolási módszert a hullámzó termelési teljesítmény kisimítására, vagy fel kell találni egy állandó teljesítményt nyújtó, nem fosszilis energiaforrást. A világ kutatói folyamatosan keresik és tesztelik mindkét lehetőséget. Sok ígéretes próbálkozást látni arra, hogy a felesleges villamos energiát a gépjárművek meghajtására alkalmas metánná alakítják át elektrolízissel. A metán jól tárolható is, plusz a mezőgazdaság számára egy jól ismert, jól hasznosítható anyag. A nem túl távoli jövőt azonban a fúziós energia jelentheti, amennyiben az ilyen erőműveket kellően biztonságossá képesek tenni a kutatók.
A témához szó szerint „szervesen” kapcsolódik aktuális cikkünk: Már várják a biogáz-beruházási pályázatokat.
MezőHír Tudástár: megújulóenergia-arány – A megújulóenergia-arány azt mutatja meg, hogy a teljes felhasznált energián belül mekkora hányadot ad a nap-, szél- vagy más megújuló forrás, ami alapvetően befolyásolja az áramtermelés ingadozását és a rendszerköltségeket.

