Szeptember közepén Szarvason, a Corteva rendezvényén beszélgettünk Hegedűs Attilával, a Bauer Hungária Kft. ügyvezetőjével az öntözés gazdaságosságáról, a vezérlési rendszerek állapotáról, a 3G–4G átállás gyakorlati következményeiről, a partnercégekkel lefedett szolgáltatási körről és a pályázatok szerepéről. A cég szerint a siker kulcsa 2025-ben is a tervszerűség: korai döntés, összehangolt technológia és előkészített finanszírozás.
Fotó: Horizont Média Kft., Fodor Mihály
– Milyen visszajelzéseket kapott a szarvasi eseményen?
– A héten két Corteva-rendezvényen vettünk részt: Debrecen–Látóképen és itt, Szarvason, a hibridüzemben. Sok gazdával beszéltem; a hangulat óvatosan bizakodó. A többség szerint öntözni kell, és meg is éri. Békés megyéből konkrét példa: ugyanabból a kukoricahibridből öntözetlenül körülbelül 5 t/ha, öntözötten 15–16 t/ha termett. A beruházás önköltségét jellemzően 2–3 t/ha többlet fedezi, magasabb automatizáltságnál ez 4 t/ha is lehet. A lényeg, hogy öntözéssel kiszámíthatóbban lehet termelni.
– Mit üzen az időjárási minta a következő évekre? Hogyan érdemes ehhez alkalmazkodni?
– Az elmúlt évek nagyobb csapadékrendszerei gyakran Szlovénia–Horvátország felől érkeztek, ami területileg egyenetlen eloszlást hozott. Az öntözés a kockázatkezelés egyik eleme a vetéstechnológia, a fajtaválasztás és a magasabb hozzáadott értékű kultúrák mellett. Fontos, hogy ne kármentő jelleggel öntözzünk, hanem tudatosan, már a vetéssel együtt tervezve. Egy 10–15 milliméteres indító kelesztő öntözés sokat segít a csírázásban és az egyenletes kelésben, utána pedig a növény igényeihez igazított vízpótlás tartja stabilan a fejlődést.
– A gazdák mennyire fogadják meg ezeket a tanácsokat?
– Két tábor van: aki már most számokkal igazolja, hogy megéri, és aki kivár. Mi gépészeti oldalról közelítünk: technológiát, módszert és döntéstámogatást adunk, amivel az önköltség lejjebb szorítható. Ilyen a vízhez jutás műszaki megoldása, a korszerű vezérlés, a talajnedvesség-szonda, a helyi meteorológiai mérés. Ezek együtt segítenek, hogy ne túl sok, és ne is túl kevés víz menjen ki a táblára.
– Miben fejlődött idén a Bauer-technika?
– Az idei fő irány a vezérlési rendszer fejlesztése: kiszámíthatóság, üzembiztonság, egyszerűbb kezelhetőség. A dobos berendezéseknél nem várható radikális váltás, de a tavaly bemutatott AS konzol tesztjei jól haladnak; reméljük, jövőre kereskedelmi formában is elérhető lesz. Jelentős előrelépések jönnek a hígtrágya-technológia területén is. Az ATK-hoz kapcsolódó pályázatok eredményeit őszre várjuk; ezek indíthatják be a nagyobb fejlesztési döntéseket.
– Hol tart a 3G–4G átállás? Miben érinti ez a napi működést?
– A 3G kivezetése után 4G-re állt át a rendszer, de a mezőgazdasági területek mobil-lefedettsége nem mindenhol egyenletes. Ebből indítási, elérési és kommunikációs problémák adódtak. Városban ez gyorsabban rendeződött, külterületen a folyamat lassabb. Dolgozunk a megoldásokon, de nagyon fontos, hogy a kommunikációs feltételeket a tervezés legelső fázisában ellenőrizzük, és ahol kell, alternatív adatkapcsolati megoldást tervezzünk.
Nem szabad kizárólag a támogatásokra támaszkodni
– Pályázatok nélkül is megéri belevágni most egy öntözéses beruházásba?
– A magyar mezőgazdaság erősen pályázatvezérelt, különösen öntözésben. Tavasszal volt egy pályázati kör, és most is fut egy újabb, amely október közepéig tart. A támogatási intenzitás 50–65 százalék: kisebb vállalkozásoknál jellemzően 50 százalék, öntözési közösségeknél akár 65 százalék is elérhető. Ez gyakorlatilag megfelezi a bekerülési költséget. De nem szabad kizárólag erre támaszkodni: a tervszerűség, az időben meghozott döntések és a finanszírozás előkészítése döntik el, hogy a beruházás tavasszal valóban üzemel-e.
– Hol szokott elakadni a folyamat: tervezés, pályázat, kivitelezés?
– Jelenleg nincs szűk keresztmetszetünk. Időnyomás akkor keletkezik, amikor a nagy pályázatok beadási ablaka kinyílik. A komplex projektekben mindent össze kell fogni: vezérléstechnika, több gép, szivattyúk, vízellátás, nyomócső-hálózat, áramellátás, kommunikáció. Ezek pontos összehangolása időigényes, miközben a beadási időszak rövid. Ezért hangsúlyozzuk az előkészítés fontosságát, mert így tudjuk gyorsan és szakszerűen összerakni a valós ajánlatot és a műszaki megoldást.
– Kik a stratégiai partnereik, és miben segítenek?
– Az AgroVario Kft. és a debreceni HSSI csoport a fő partnereink. Utóbbi A–Z-ig támogatja az öntözési közösségeket: a gondolattól a kivitelezésen át egészen a pályázati elszámolásig. Így a menedzsment, a technológia és a gyakorlati megvalósítás egy kézben maradhat, ami gyorsítja a folyamatokat és költséget takarít meg.
– Ha valaki most rendel, mikorra számíthat gépre és üzembe helyezésre?
– A szezon vége felé körülbelül 12 hét a szállítási idő, utána néhány hét az összeszerelés és az üzembe helyezés. Aki biztosan tavaszra szeretne működő rendszert, annak 3–4 hónap előnyt kell beépítenie a tervébe, és visszafelé számolnia: ha áprilisban már öntözne, akkor november–december a reális megrendelési időpont. Így a finanszírozás előkészítése, a szerelés és a próbaüzem is belefér.
– Elfogadják a partnerek ezt a fajta előretervezést?
– Sokan hajlamosak az utolsó pillanatban dönteni, de az öntözéses beruházásoknál ez ritkán működik. A megrendeléshez jellemzően 30–40 százalék előleg szükséges; érthető, hogy ezt nem szeretnék hónapokig állni, de kompromisszum nélkül nem megy. Aki tavaszra biztos termelést akar, annak a döntést és a finanszírozást előre kell hoznia.
– Melyek a leggyakoribb hibák, amelyeket még mindig sokan elkövetnek?
– Az első a hiányzó előretervezés. A technológiát nem szabad utólag a problémára ráhúzni: vízforrás, energiaellátás, hálózat, géppark, vezérlés és kommunikáció együtt ad működő rendszert. A második, hogy a 4G-lefedettség kérdését csak az üzembe helyezéskor vizsgálják; ezt már a tervezéskor tisztázni kell. Harmadik, hogy a döntéstámogató eszközöket – talajszonda, helyi meteorológiai állomás – kihagyják a költségvetésből, pedig ezekkel a víz és az energia felhasználása is optimalizálható. Végül gyakori hiba, hogy mindent a pályázat időzítéséhez igazítanak: ha a beadási ablak rövid, a kapkodás kockázatot visz a projektbe.
– Mit vállal a Bauer Hungária, és miben segítik partnerek a munkát?
– Leányvállalatként a Bauer termékek – öntöződobok, szivattyúk, vezérlések – forgalmazása és támogatása a fő feladatunk. Stratégiai partnereinkkel együtt azonban teljes folyamatot fel tudunk építeni: finanszírozási opciók előkészítése, tervezés, kivitelezés, üzembe helyezés, és ahol indokolt, generálkivitelező bevonása. Egy kézben tartva a projektet gyorsabb és költséghatékonyabb a megvalósítás, mint amikor minden részfeladat külön úton halad.
– Ha egy mondatban kell összefoglalni a 2025-ös „receptet”, mi lenne az?
– Tervszerűség. Döntsünk időben, készítsük elő a finanszírozást, tervezzük meg a víz- és energiaellátást, építsük fel a megbízható vezérlést és a kommunikációt (3G helyett 4G, ellenőrzött lefedettséggel), és használjunk döntéstámogató eszközöket. Ha mindez összeáll, az öntözés nemcsak a kockázatot csökkenti, hanem tartósan nyereséget is termel.
MezőHír Tudástár – Kelesztő öntözés: a termésbiztonság alapja
A kelesztő öntözés a tudatos vízgazdálkodás első, legfontosabb lépése. A Bauer Hungária Kft. szakértője szerint már egy 10–15 milliméteres indító vízadag is jelentősen javítja a csírázást és az egyenletes kelést, megalapozva a stabil fejlődést. Az ilyen korai, célzott öntözés hatékonyabb, mint a kármentő vízpótlás: csökkenti a kockázatot, növeli a hozamot és gazdaságosabb vízfelhasználást biztosít. Az időben megtervezett öntözés a 2025-ös szezon legfontosabb versenyelőnye.
