Fő kártevők, felismerésük és védekezési módszerek a sikeres borsótermesztés érdekében
A zöldborsó (Pisum sativum) (1. kép) az egyik legkedveltebb és leggyakrabban termesztett zöldségnövény Magyarországon és világszerte. Friss fogyasztásra, konzervipari és fagyasztott termékként is jelentős szerepe van a hazai és a nemzetközi piacon. A sikeres, egészséges terméshez elengedhetetlen az okszerű növényvédelem, amelynek fontos része a kártevők elleni védekezés. Az alábbiakban részletesen mutatjuk be a leggyakoribb zöldborsó-kártevőket, azok életmódját, kártételi formáit, valamint a védekezési lehetőségeket.
Főbb kártevők, kártételi formáik és védekezési lehetőségek
A borsózsizsik (Bruchus pisorum) az egyik legismertebb és legjelentősebb zöldborsó-kártevő. A kifejlett imágóbarnásszürke, hossza kb. 4–5 mm.Tavasszal jelenik meg, és a borsó hüvelyébe rakja a tojásait. A lárvák a hüvelyben fejlődnek, ahol a magokat fogyasztják el, és itt fejlődnek ki. A károsítás következtében a hüvelyek rosszul fejlődnek, hiányosak lesznek, utat nyitva a kórokozóknak. Ezért a hüvelyek értékcsökkentek lesznek, tároláskor pedig a még ki nem fejlett zsizsiklárvák tovább károsítanak, így a gombabetegségek is tovább terjednek. A kár nagysága jelentős is lehet, különösen akkor, ha a kártevő több évig háborítatlanul jelen van ugyanazon a területen.
A borsómoly (Cydia nigricana) apró, szürkés színű lepkefaj, amelynek lárvája a zsizsik után a borsó legsúlyosabb károsítója. A nőstények a borsó hüvelyére vagy a közeli levelekre rakják le petéiket. A lárvák kelés után befúrják magukat a hüvelybe, ott a magokat fogyasztják. A károsított magok lyukasak lesznek, elszíneződnek, értékesíthetetlenné válnak, így a vetőborsó minősége is jelentősen romlik.
A fekete levéltetű (Aphis fabae) kolóniákat képez a borsó hajtásain, levelein és virágain. Szívogatása következtében a növények torzulnak, gyengébben fejlődnek, a terméskötődés elmarad vagy jelentősen csökken. A levéltetvek mézharmatot is termelnek, amely kedvez a korompenész megtelepedésének, ráadásul a levéltetvek a vírusbetegségek terjesztői is lehetnek.
A zöldborsó-levéltetű (Acyrthosiphon pisum) szintén gyakori kártevő a borsótáblákon, szívogatásával lassítja a növény növekedését, torzulásokat okozhat, sőt, a borsó sárga mozaikvírusát (Pea enation mosaic virus) és más vírusokat is terjeszthet.
A borsó-aknázólégy (Phytomyza atricornis) apró, sötét színű légy, lárvái a borsó leveleiben aknákat, járatokat készítenek. A károsítás főként fiatal állományban jelentős, mert a levelek fotoszintetikus felülete csökken, a növények fejlődése visszamarad, gyengül.
A tripszek (Thysanoptera fajok) apró, szúró-szívó szájszervű rovarok, amelyek főként a virágokat és a fiatal hajtásokat támadják. Szívogatásuk nyomán a növényi szövetek ezüstösen elszíneződnek, a virágok és a termésképzés is lelassul.
A drótférgek (Agriotes fajok) a pattanóbogarak lárvái, a pajorok pedig a cserebogaraké. Lárváik a talajban élnek, és a borsó csírázó magvait, valamint a fiatal gyökereket rágják meg. A károsítás hatására a kelés hiányos lehet, a növények fejlődése visszamaradhat, sőt, el is pusztulhatnak.
Bár napjainkban ritkábban fordul elő, a nagytestű lótücsök (Gryllotalpa gryllotalpa) is károsíthatja a borsót, főként gyökérrágásával és a növények föld alatti részének megrongálásával.
A zöldborsó kártevői különböző módokon károsítják a növényt: szívogatják a leveleket és a hüvelyt, rágják a leveleket, a hajtásokat, a hüvelyeket, a gyökereket és a magokat. A kártétel eredményeként a növények fejlődése lelassul, a termésmennyiség és -minőség csökken, súlyos esetben el is pusztulhat az állomány. A levéltetvek vírusfertőzések közvetítői is lehetnek, amelyek tovább rontják a növényállomány egészségi állapotát. Vetőmagtermő állományban a vírus jelenléte kizáró tényező.
Védekezési lehetőségek
A kártevők elleni védekezés komplex feladat, amely integrált szemléletet igényel. A leghatékonyabb a megelőzés, a monitorozás és a szükség szerinti beavatkozás.
Agrotechnikai módszerek
- Vetésváltás: a borsó vetését érdemes évente más táblára helyezni.
- Talajművelés: az őszi mélyszántás segíthet a talajban telelő lárvák, bábok elpusztításában. Egészséges, fémzárolt vetőmagot érdemes használni.
- Optimális vetési időpont: az időben elvetett borsó gyorsabban fejlődik, kevésbé érzékeny a kártevők támadására.
Biológiai védekezés
Természetes ellenségek, például fürkészdarazsak, ragadozó bogarak, madarak, hasznos atkák védelme, betelepítése. Biológiai készítmények (pl. Bacillus thuringiensis) alkalmazása a lepke- és molylárvák ellen.
Kémiai védekezés
Okszerűen, indokolt mértékben, szükség szerint alkalmazzunk rovarölő szereket, hogy a környezetet és a hasznos élőlényeket ne károsítsuk. Elsősorban a levéltetvek és a borsómoly ellen használhatunk engedélyezett növényvédő szereket, mindig a szakmai előírások szigorú betartásával.
Mechanikai módszerek
Feromoncsapdák kihelyezésével a borsómoly és egyéb lepkefajok rajzását követhetjük, így időzíthető a védekezés.
Alkalmi kártevőként a következő kártevőfajok is megjelenhetnek a borsóban:
‑ galambfajok a magok kiszedésével okoznak kárt,
‑ a polifág kétfoltos takácsatka a száraz időszakban a borsó legnagyobb lombkártevője,
‑ a fiatal növényeket a mocskospajor lárvája, egyes házas- és meztelencsigák is károsíthatják, a generatív szerveket pedig a gyapottok-bagolylepke hernyója is megrághatja.
A zöldborsó termesztése során a kártevők elleni védekezés kiemelkedő jelentőségű a jó minőségű és mennyiségű termés eléréséhez. Az integrált növényvédelem szemlélete – vagyis a különböző védekezési módok összehangolt alkalmazása – biztosíthatja a sikeres borsótermesztést, miközben a környezet terhelését is minimalizálja.
Borsóban – a teljesség igénye nélkül –a következő hatóanyagok állnak a termelők rendelkezésére a Nébih 2025. 07. 27-i adatai alapján:
‑ cipermetrin: bagolylepkék, csipkézőbogarak, levéltetvek, tripszek ellen,
‑ Bacillus thüringiensis ssp. kurstaki lepkehernyók ellen,
‑ deltametrin: aknázólegyek, aknázómolyok, bogárfajok, borsótripsz, csipkézőbogarak, dohánytripsz, levéltetvek, lombkárosító lepkefajok, lombrágó hernyók ellen,
‑ lambda-cihalotrin: aknázómolyok, bagolylepkék, bagolylepkék lárvái, fekete répalevéltetű, gyapottok-bagolylepke, légyfajok, lepkefajok, levéltetű, levéltetvek, lombkártevők, magkártevők, molyok, poloskák, sodrómolyok, tripszek, virágkártevők, zöld vándorpoloska ellen.
‑tau-fluvalinát: aknázómolyok, borsólevéltetű, fekete répalevéltetű, levéltetvek, poloskák ellen,
‑ acetamiprid: akácmoly, alma-levélaknázómoly, almamoly, amerikai kukoricabogár, bagolylepkék, barkók, bodzalevéltetű, borsómoly, borsótripsz, cserebogarak, cseresznyelégy, csipkézőbogarak, dióburok-fúrólégy, dohánytripsz, fésűslábú viráglégy, foltosszárnyú muslica, földibolhák, hagyma-aknázólégy, hagymalégy, káposztalégy, káposztalepke, kukoricabogár, levélaknázó molyok, levéltetű, levéltetvek, lucernamagdarázs, lucernabimbó-gubacsszúnyog, lucernaormányos, lucernapoloska, máktokormányos, máktokszúnyog, málnabogár, málnavessző-szúnyog, molykártevők, pajzstetvek, poloskák, rágókártevők, repcebecő-ormányos, repcebolha, repcedarázs, repcefénybogár, repceszárormányos, sodrómolyok ellen,
‑ flupiradifuron: levéltetvek, molytetvek (liszteskék) ellen,
‑ eszfenvalerát: bagolylepkék, levéltetvek, lombrágó hernyók, tripszek ellen,
‑ gamma-cihalotrin: bagolylepkék lárvái, levéltetvek ellen.
Az időben történő monitorozás, a helyes agrotechnikai gyakorlatok, a természetes ellenségek védelme és a szükség szerinti kémiai beavatkozás együtt hatékony védelmet nyújthatnak a zöldborsó kártevői ellen.
SZERZŐ: TAKÁCS ATTILA NÖVÉNYVÉDELMI ENTOMOLÓGUS
MezőHír Tudástár: integrált növényvédelem – A kártevők elleni komplex védekezési stratégia, amely ötvözi az agrotechnikai, biológiai, kémiai és mechanikai módszereket. Célja, hogy minimális vegyszerhasználat mellett tartsa kordában a károsítókat, megőrizve az ökoszisztéma egyensúlyát és a termésbiztonságot.
