Az idei évtől a dióskáli INTERRA® Farm nemcsak a Syngenta fenntarthatósági kezdeményezéseit bemutató gazdaságként, hanem agronómiai, növényvédelmi és digitális megoldásainak kiemelt kísérleti terepeként is működik tovább. Plótár István zalai gazdasága több mint egy évtizedes, követésre érdemes tapasztalatokkal szolgál más termelők számára is, amelyekkel fokozhatják versenyképességüket és fenntarthatóan növelhetik jövedelmezőségüket.
A Syngenta idén novemberben ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Negyedévszázados sikertörténete során a termelők igényeit folyamatos innovációval, a helyi viszonyokra és személyre szabott megoldásokkal szolgálta ki. A több évtizedes közös tanulás, tapasztalatszerzés és együttműködés a termelőkkel hazánkban is azt eredményezte, hogy a gazdálkodók immár nemcsak termékeket, hanem komplex technológiai és szakmai megoldásokat kapnak a Syngentától.
Világszerte – így Magyarországon is – embert próbáló kihívásokkal néznek szembe a termelők: a klímaváltozás hatásaival, a fogyasztói elvárások növekedésével, a folyamatosan változó szabályozási környezettel, mindezt úgy, hogy a jövedelmezőségük is biztosított legyen. A Syngenta az elmúlt 25 évben a termelés minden lépésében a gazdálkodók mellett állt, a vetőmagok kiválasztásától a precíziós technológiák bevezetésén át egészen a növényvédelmi, biológiai és digitális megoldások alkalmazásáig. A közös cél ma is az, hogy a termelők egészségesebb talajon, kevesebb ráfordítással és kisebb környezeti terheléssel tudjanak termelni, a jövedelmezőségük fenntartása mellett.
Jól példázza mindezt a dióskáli Plótár gazdaság, amely 2013-ban csatlakozott a Syngenta INTERRA® Farm hálózatához. A Kis-Balaton vízgyűjtő területén található gazdaságban az elmúlt években a hagyományos szántásról fokozatosan átálltak a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatokra. Előbb a szántás elhagyásával javult a talaj minősége, csökkent a gépek üzemanyag-fogyasztása és a munkaráfordítás, később a takarónövények alkalmazása révén tovább javult a talaj szerkezete, szervesanyag-tartalma, vízmegtartó képessége és a növények tápanyagfelvétele. A precíziós eljárások – például a változó tőszámú vetés és az optimális tápanyag-kijuttatás – szintén költségmegtakarítást és hozamnövekedést is hoztak.
„A több mint 20 éves együttműködés során a Syngenta támogatásával mindig első kézből tapasztaltam meg az új dolgokat, és olyan információkat szereztem, amelyeket a gazdaságomban hasznosítani tudtam. A regeneratív gyakorlatok alkalmazásával és a Syngentával közös kísérletek révén fejlődött a gazdaságom. Ma már lépéselőnyben vagyok; nagyon sokat tanultam már eddig is, és még fogok is” – összegezte Plótár István, a dióskáli INTERRA® Farm vezetője.
2025-től a dióskáli INTERRA® Farm a Syngenta agronómiai, növényvédelmi és digitális megoldásainak kiemelt kísérleti terepeként működik tovább. Az idei kísérletek során 10 kukorica- és 10 napraforgóhibrid esetében vizsgálják a növények vitalitását és termőképességét hagyományosan művelt, tarlóba vetett és forgatás nélküli talajon. A kísérletek keretében a Syngenta digitális megoldásait is használják. Az Interra®Scan nagyfelbontású talajvizsgálati eszköz alkalmazásával például tápanyag-utánpótlási terv készíthető, míg a Cropwise Planting szolgáltatás táblára optimalizált tőszámmal segíti a hibridek előnyös tulajdonságainak érvényesülését, a gazdaság fenntarthatóságát.
A kísérletek másik iránya a Syngenta kalászos kultúrákban alkalmazott, összehangolt termesztési technológiája, a „Minden szem számít” program. Ha kedvezőek a körülmények, és minden kalászon csak egyetlen szemmel több terem, az akár 300–400 kg/hektár hozamnövekedést is jelenthet egy-egy gazdaságban. A program keretében a Syngenta minden támogatást megad a kalászos növények lehető legjobb fejlődéséhez: a legjobb genetikával, optimális növényvédelemmel, innovatív biológiai és digitális megoldásokkal járul hozzá a növények fenntartható termesztéséhez.
Forrás: syngenta.hu
MezőHír Tudástár
Regeneratív mezőgazdaság
A regeneratív mezőgazdaság olyan gazdálkodási szemlélet, amely a talaj egészségének helyreállítását és hosszú távú termőképességének megőrzését célozza. A szántás elhagyása, a takarónövények alkalmazása és a precíziós technológiák (pl. változó tőszámú vetés, optimalizált tápanyag-kijuttatás) révén javul a talaj szerkezete, szervesanyag-tartalma és vízmegtartó képessége. Ez költségmegtakarítást, hozamnövekedést és fenntarthatóbb termelést eredményez a gazdálkodóknál.
