Nem kisebb személyiség, mint az Orosz Gabonaunió elnöke vélekedik úgy, hogy az orosz statisztikát kozmetikázzák a terméseredményekről. A piaci adatok ugyanis nem tükrözik a központi híradásokban szereplő számokat. Arkagyij Zlosevszkij a kormányzatot okolja a mezőgazdaság állapota miatt. Béke nélkül a válság súlyosbodására számít az orosz búzatermelésben.
Nem hiszik a számokat
„A technológiai hiányosságok és az elégtelen kormányzati támogatás vezetett a történelem legalacsonyabb gabonatermelési adataihoz” – jelentette ki Arkagyij Zlosevszkij, az Orosz Gabonaunió elnöke, aki kétkedik a kormányzat idei számaiban. A hivatalos közlések szerint 135 millió tonna gabona várható idén az országban. Bár a SovEcon legfrissebb számai a termelés bővüléséről szólnak a tavalyi évhez képest, a gyakorló szakemberek nem hisznek ebben. Ezt a kedvezőtlen időjárással és a gazdák takarékos inputadagolásával magyarázzák. Sem műtrágyából, sem növényvédő szerből nem kaptak annyit a búzatálák, amennyire szükségük lett volna. Mivel a vetés eleve kisebb területen valósult meg a tavalyinál, nem világos, mitől nőhetett az össztermés – érvelnek.
„Kétségeink vannak a hivatalos adatok pontosságát illetően. Az árpát már betakarították, de furcsán kevés van belőle a piacon. A 20 millió tonnás termés ellenére nem látunk belőle aktív kínálatot. A fogyasztás pedig csökkent, akárcsak az export. Ami a búzát és a rozst illeti, a szezon végére minden kiderül, de régóta nem volt ilyen rossz termésünk. Évről évre romlik a technológiai hatékonyság, kormányzati támogatás pedig nem érkezik” – jegyezte meg szakember.
Romló pénzügyi feltételek
Zlosevszkij szerint a gazdák tömegesen hagynak fel a búzatermeléssel, és az export negatív dinamikát mutat. Az elmúlt öt évben közel 35 ezer termelő ment csődbe a Gabonaunió adatai szerint. A tendencia csak erősödik, mivel a legtöbb gazdálkodónak már nincs biztonsági tartaléka. „Elfogyott a pénz a gazdák zsebéből” – mondta Zlosevszkij. A gazdák pénzügyi nehézségei hitelekkel sem hidalhatóak át, mivel a központi bank alapkamata jelenleg 18%(!), a kereskedelmi bankoknál pedig nem ritka a 27–28%-os kamatajánlat.
Az orosz mezőgazdasági gépek értékesítése 2024-ben zuhant. A Rostselmash tavaly körülbelül 3900 arató-cséplőt adott el, ez 2020 óta a legrosszabb adat. A vállalat elsősorban a bőkezű állami támogatásoknak köszönhetően maradt még nyereséges. 2025 májusában azonban a cég levelet küldött az orosz kormánynak, amelyben további támogatást kért, figyelmeztetve, hogy mérlegelnie kell a tevékenység visszafogását és a személyzet egy részének elbocsátását, mivel a kereslet példátlanul alacsony szintre esett.
Visszaüt az export megvámolása
Zlosevszkij a problémák egyik okaként az exportvámokat és -kvótákat említi. Ezeket eredetileg a COVID idején vezették, de az orosz gazdaság „nyakán maradtak”. Az iparág folyamatos vészjelzései süket fülekre találtak a kormányzatnál, mivel a vámok az orosz költségvetés egyik fő bevételi forrását jelentik. 2024-ben a becslések szerint 134 milliárd rubelt (1,6 milliárd USD) hozott a gabonakereskedelem megsarcolása a kormányzat kasszájába. Idén 187 milliárd rubel (2,37 milliárd USD) bevételt prognosztizálnak. Erről nem tud lemondani a háborúzó ország a kereskedelmi szankciók és az olaj árának esése idején.
Az orosz gabonaexport-piac koncentárlódása is alacsonyan tartja az árakat – vélekedik a Gabonaunió elnöke. Jelenleg az orosz Azovi-/Fekete-tengeri kikötőkből származó gabonaexport közel 80%-a mindössze öt cég kezében összpontosul. 2020-ban még mintegy 15 cég értékesítette az orosz gabona 80%-át.
Eközben a SovEcon romló exportadatokról számol be. (Lásd: Sok a búza, nem megy az export, esnek az árak.) A Ruszagrotrans szállítmányozó cég pedig az idei szezonra mindössze 41 millió tonna búza exportjával számol a tavalyi 55 millió tonna után. Ennek eredményeként az orosz részesedés a globális exportból a tavalyi 28%-ról 22%-ra eshet. A gyenge számokban a kormányzat költségvetési politikája is szerepet játszik: a rubel túlértékelt, az év eleje óta példátlan, közel 40%-os erősödésen ment át. Ilyen helyzetben az exportált termékek kevésbé versenyképesek a globális és a hazai piacon.
Búza helyett napraforgót vetnének
Arkagyij Zlosevszkij szerint folyamatosan romlik a búzatermesztés jövedelmezősége, nem csoda, hogy 2025-ben az elmúlt évtized legalacsonyabb szintjére esett a búza oroszországi vetésterülete. Az Urálon túl az orosz gazdák azt tervezik, hogy egymillió hektáron felhagynak a búza vetésével, és áttérnek a napraforgóra vagy más jövedelmezőbbnek ígérkező növényekre. Itt is megfigyelhető az a tendencia, hogy a gazdák már nem tartják be a technológiai szempontból ideálisnak tartó 6-7 éves kihagyást két napraforgóvetés között. Ezek alapján meghiúsulni látszik Oroszország hosszú programja, amely szerint 2030-ra 60 millió tonnára emelik a búza exportját.
Ahhoz, hogy az iparág talpra álljon, a kormánynak három dolgot kellene tennie:
- az exportrendszer felülvizsgálata,
- tűzszünet és békemegállapodás Ukrajnával,
- a központi bank alapkamatának csökkentése.
Mindhárom tényező kapcsolatban áll a közel négy éve tartó háborúval. Ha nem lesz béke, akkor az iparági szereplők szerint tovább romlik a helyzet.
MezőHír Tudástár – Orosz Gabonaunió
Az Orosz Gabonaunió (Russian Grain Union) Oroszország egyik legjelentősebb szakmai érdekképviselete a gabonatermesztés és -kereskedelem területén. Feladata, hogy összefogja a gabonaágazat szereplőit – termelőket, feldolgozókat, exportőröket –, valamint képviselje érdekeiket a kormányzat és a nemzetközi piacok felé. Az unió elemzéseket készít, piaci adatokat gyűjt, és szakpolitikai javaslatokat fogalmaz meg a gabonatermelés fejlesztése és versenyképessége érdekében. Elnöke Arkagyij Zlosevszkij, aki gyakran kritikus hangot üt meg az állami intézkedésekkel kapcsolatban, különösen akkor, ha azok befolyásolják az orosz gabonaexport és -termelés helyzetét.