Ismét egy elkeserítő kukoricaszezonon vagyunk túl. A felvásárlók és a laborok arra készülnek, hogy idén több munkájuk lesz, mint tavaly: elő kell teremteni a hiányzó mennyiséget, és sokat kell vizsgálni a hazai minőséget.
A nyári aszály kivégzett 100 ezer hektárt
„Búzából és árpából nagyjából ugyanannyi termett az országban, mint tavaly, bár a búza területe 100 ezer hektárral nagyobb volt idén. Az aszály hatását mutatja az is, hogy a „besűrűsödő” szemek miatt egy-egy tétel szokatlanul magas fehérjetartalmat mutat” – kezdi az idei aratási eredmények taglalását Kulik Zoltán. Bár a kukoricával kapcsolatban fordultam a Vitafort Zrt. vezérigazgatójához, fontosnak érzi a kalászosokkal kezdeni a sort. Ennek az az oka, hogy a 2022-es évi aszály és kukoricahiány után élesen a kalászosok felé fordultak a takarmánygyártók.
„Az árualap tehát jó a kalászosokból. A repcéből valamivel kevesebb van, mint tavaly, a napraforgóból pedig 2,3 tonnás átlag mellett 1,7 millió tonna lehet a végeredmény, vagyis olajnövényekből sincs hiány. A nagy kérdés ismét a kukorica. Ennek termőterülete ugyan 830 ezer hektár, de véleményem szerint 100 ezer hektár betakaríthatatlan lesz belőle” – vélekedik a takarmánygyártó.
A Duna-Tisza köze és Dél-Alföld elkeserítő kukoricatermést mutat, amit a csapadékosabb régiók nem tudnak kompenzálni. Az európai termésbecslő rendszer augusztus közepén 5,6 tonnásnak becsülte a magyar átlaghozamot, ami 750 ezer hektárral számolva 4,2 millió tonna. Kulik Zoltán szerint azonban az 5 tonnát sem fogja elérni az országos átlag, emiatt akár 3,5 millió tonna alá is lecsúszhat a végeredmény.
(fotó: Horizont Média Kft./Gönczi Krisztina)
Lesz import, lesz laborvizsgálat
„Az ország takarmánycélú kukorica-felhasználása az utolsó békeévben – 2022-ben, amit időjárási szempontból értek – 1,8 millió tonna volt, tavaly viszont már csak a fele, 900 ezer tonna. A kevesebb kukoricát keményítővel tudjuk lekövetni a receptúrákban. Az etanolipar azonban tetemes mennyiséget igényel, így még mindig szükség van 3,5 millió tonna kukoricára. Valamennyit biztosan be kell majd hozni. Aggódunk a toxin miatt is.”
Románia, Szlovákia, Horvátország hazánkhoz közel eső részein mindenütt gyenge a termés. Távolabb viszont, például Lengyelországban sokkal jobb a kínálat. Csakhogy a lengyel AgroFakt adatai szerint most ott meredeken emelkedik a tengeri értéke, és átlépte a 90 ezer forintnak megfelelő zlotyit. Az ukrán kukoricát viszont 77 ezer forintnak megfelelő összeg körül veszik át a kikötőkben, és a termelőknek már csak 64 ezer forintnyi összeget adnak a felvásárló telephelyére szállított áruért. Egyszóval a kereskedők mindenképpen fognak találni megoldást a hazai hiány pótlására – akár külföldi importból, akár hazai kalászosból.
Ami pedig a toxinosságot illeti, vegyesek a várakozások. Egyesek szerint a tavalyi évet ismételhetjük meg idén is, mások szerint kicsit jobb a helyzet, mert az Aspergillusnak kevésbé kedvezett a mostani, lehűlésekkel sűrűn tarkított nyár. Majd meglátjuk. A laborok még nagyon kevés mintával rendelkeznek, és örömmel vennék, ha inkább kérdéses lenne a helyzet, mint egyértelmű. „Minket mindig az ilyen kétes évjáratokban keresnek a legtöbbet” – súgja meg az egyikük.
MezőHír Tudástár – Kukorica toxin
A kukorica toxin fogalom a kukoricatermesztés egyik legkritikusabb minőségi kockázatára utal: a gombák (például Aspergillus, Fusarium) által termelt mikotoxinokra. Ezek a vegyületek takarmány- és élelmiszerbiztonsági szempontból kiemelt jelentőségűek, mert már kis mennyiségben is ártalmasak lehetnek az állati és emberi szervezetre. Magyarországon aszályos, stresszes évjáratokban különösen megnő a toxinveszély, ezért a felvásárlók és laborok fokozottan ellenőrzik a tételeket. A kukorica toxin szintje meghatározza, hogy a termény takarmányozásra, ipari feldolgozásra vagy exportpiacra kerülhet-e. A kockázat csökkentésére a termelők tudatos fajtaválasztással, megfelelő tárolással és szárítással, valamint integrált növényvédelmi megoldásokkal védekezhetnek.
