A kalászos gabonák, hüvelyesek, olajnövények – például repce, szója, aprómagvú füvek és más pillangósok – magtermésének betakarítása szántóföldi vágóasztallal felszerelt arató-cséplő gépekkel történik. Ezeknek a növényeknek az eltérő morfológiai tulajdonságai miatt a gabonavágó asztalok különböző konstrukciós megoldásai, illetve kiegészítőkkel felszerelt változatai kerültek kialakításra. Az arató-cséplő gépek gyártói folyamatosan fejlesztik saját konstrukcióikat, miközben a piacon több, kifejezetten gabonavágó asztalokra specializálódott gyártó termékei is megjelennek.
Miért fontos a vágóasztalok fejlesztése?
A különböző típusú gabonavágó asztalok szerkezeti elemei – az azonos funkciók miatt – sok hasonlóságot mutatnak, és többnyire a klasszikus építésű vágóasztalok kialakítását követik. Az arató-cséplő gépek aratórészének klasszikus kialakítású vágóasztalai az arató-cséplő gép ferde felhordójához kapcsolódnak. A vágóasztal felvétele a ferde felhordó csapjaihoz és a vágóasztal gyorscsatlakozós bázisfelületéhez illeszkedve történik (1. kép).
(a fotó a szerző saját felvétele)
A hajtásátvitel a ferde felhordó tengelycsonkjáról kardántengely közvetítésével valósul meg. A hidraulikus elemek és elektromos hálózat multifunkcionális gyorscsatlakozókkal kapcsolható össze. A gabonavágó asztalok szakirodalmi meghatározás szerint „lapát” kialakításúak. A lemezborítású vázkeret zárt szelvényű kereszt- és hossztartókból épül fel, és hegesztéssel csatlakozik a függesztő- vagy kapcsolószerkezethez. A lemez hátsó falán a ferde felhordó méreteinek megfelelő anyagátadó nyílás van kialakítva. A vázkeret alsó részéhez csatlakozik az alternáló, vágó kaszaszerkezetet tartó kaszagerendely.
A klasszikus gabonavágó asztalok felépítése
A gabonavágó asztalok vágószerkezete egy- vagy kétoldalról hajtott alternáló kasza. A leggyakoribb kaszaszerkezet normál vágású, kialakítású. A leggyakoribb megoldás olyan vágószerkezet, amely kaszagerendelyre rögzített öntvényből készült, kettős kaszaujjakra szegecselt álló pengékből, valamint az ezek fölött alternáló mozgást végző kaszasínre szegecselt mozgó pengékből áll. Az öntvény kaszaujjakat csavarkötés rögzíti a kaszagerendelyre. A recézett élű mozgó pengesor osztása 70–85 mm-es, és a kaszalöket hosszával megegyező (2. kép).
A kaszaszerkezet hajtására különböző forgattyús hajtóműves, bolygókerekes, excenteres hajtást is alkalmaznak. A kaszaszerkezet által levágott gabona a vágóasztal két oldalsó tartója csapágyházában csapágyazott, nagy menetemelkedésű, jobbról-balról a középre hordó csigához jut. A középre hordó csigák a ferdefelhordó, illetve az átadónyílás szélességének megfelelően vezérelt bedobóujjakkal vannak felszerelve. A klasszikus építésű vágóasztaloknál a csiga- és a kaszaszerkezet távolsága 100–200 mm tartományban, 50 mm-es lépcsőkben, manuálisan állítható. Az alternáló kasza előtt a levágás pillanatában a szárat a motolla támasztja meg. A motolla tartókonzolja a vágóasztal tartójához van hegesztve. A tartókonzolhoz csapszeg segítségével csatlakozik a motolla forgórészét tartó kar. A motollatartó karba van csapágyazva a motolla forgórész tengelye. A motolla helyzete – magassága és kinyúlása –a növényállomány magasságához, dőléséhez és elhelyezkedéséhez igazodva hidraulikus munkahengerek segítségével szabályozható (3. kép).
A motollán körben elhelyezett tűtengely motollaujjak támasztják meg a terményt, és terelik a középre hordó csigára. A tűtengelyen csavarkötéssel rögzített ujjak hurkolt, cikloisvezérelt pályán mozognak. A hurkolt cikloispályát a vezérlés módja, a haladási sebesség, a vezérelt ujjak kerületi sebességének és a munka sebességének aránya határozza meg. Ennek optimuma 1 : 1,2-höz. A motolla tűtengelyeinek kerületi sebessége hidraulikus munkahengerekkel működtetett variátorral vagy hidromotorokkal állítható be. Egyes konstrukcióknál rotációs kalászfésülős rendszert alkalmaznak. Ez a megoldás a hazai gyakorlatban nem terjedt el.
Kiegészítők: orrok, emelők, csúszótalpak
A vágóasztalok oldalsó tartóira– szállítási helyzetben – sorválasztó, terményterelő orrok vannak felszerelve. Fontos kiegészítői a gabonavágó asztaloknak a kaszagerendelyre szerelhető, különböző konstrukciójú kalászemelők, melyek kalászosok aratásakor a dőlt állományt emelik fel, míg a hüvelyeseknél az alsó, talaj közeli termés betakarítását segítik. A vágóasztalt munkahelyzetben a kisebb, 3,0–5,0 m munkaszélességű változatoknál csúszótalpak támasztják alá. Ez a konstrukciós megoldás csak hosszirányú talajkövetést biztosít. A nagyobb munkaszélességű változatoknál osztott, teleszkópszerűen kialakított csúszó terepkopírozó lemezeket alkalmaznak. Ezek a berendezések már hosszirányban és teljes munkaszélességben is követik a talajegyenlőtlenségeket. Alkalmazásukkal egyenletes magasságú tarló marad vissza (4. kép).
Miért szükséges a specializált kialakítás?
A bevezetőben említett vetésforgóban szereplő növényféleségek különböző morfológiai tulajdonságokkal rendelkeznek. Ennek megfelelően a szártömeg tekintetében jelentős különbségek vannak, és a magtermésüket is különböző magasságban hozzák. A szója- és borsóféleségek magtermése 30–500 mm, a repce magtermése 500–1500 mm-es nagyságú. A kombájnozható növények eltérő morfológiai tulajdonságai miatt az aratás biztonságos elvégzése céljából különböző kiegészítőkkel felszerelt vágóasztal-konstrukciók kerültek kifejlesztésre.
Az olyan növények aratásához, amelyek alacsonyan, a talaj közelében hozzák a magtermésüket – mint például a szója, borsó vagy lencse –, a fix, merev vágókaszaszerkezet helyett talajegyenetlenséget jól követő, flexibilis vágószerkezetet alakítottak ki. Ezeket a gabonavágó asztalokat nevezi a szakzsargon flexibilis gabonavágó asztaloknak. A speciálisan kialakított flexibilis vágóasztalok mellett a flexibilis kaszaszerkezetet a klasszikus, hagyományos építésű vágóasztalokra is felszerelhetők.
A flexibilis gabonavágó asztalok esetében a kaszaszerkezet nem közvetlenül a középre hordó csiga előtti vázszerkezetre kerül, hanem előrenyúló, csuklós lengőkarokra van felfüggesztve. A csuklós lengőkaros felfüggesztés – konstrukciótól függően – a vágószerkezet 100-150-200 mm-es függőleges elmozdulását teszi lehetővé (5. kép).
A lengőkaros felfüggesztés következtében a kaszaszerkezet jól tudja követni keresztirányban a talajfelszínt, így akár 25–30 mm-es tarlómagasság is elérhető, ami egyébként csúszótalpak segítségével állítható be. A vágószerkezet és a középre hordó csiga lemezborítása keskenyebb részekből álló osztott megoldású, ami biztosítja a kasza megvezetésében abiztonságos flexibilis mozgást. A talajkövetés biztonságát és a dinamikus igénybevételek csökkentését légrugók beépítése szolgálja.
A talaj közelében termést hozó növények esetében a flexibilis vágóasztallal felszerelt arató-cséplő gépek üzemeltetési paramétereit gondosan kell megválasztani (pl. a munkasebességet célszerű4–5 km/h-ban korlátozni). Így biztosítható a veszteségek minimalizálása. A levágatlansági és pergési veszteségek minimalizálása érdekében a flexibilis vágóasztallal felszerelt arató-cséplő gépeket megfelelően kell üzemeltetni, emellett kiemelten fontos az egyenletes talajfelszín kialakítása gondos talajműveléssel, elmunkálással és magágykészítéssel (6. kép).
A kitolható vágószerkezetek szerepe
A nagy hozamú kalászos gabonák– különösen a dőlt állományok – aratás közbeni pergési veszteségeinek minimalizálására, az egyenletes anyagáram elősegítésére kerültek kialakításra a kitolható vágószerkezetek. Ezekkel a megoldásokkal a gabonavágó asztalok hosszúsága változtatható. Ezeknek a vágószerkezeteknek a segítségével a kasza-csiga távolsága az aratandó növényszár hosszúságának és az állomány szárhosszúságának megfelelően beállítható. A kitolható vágóasztal-konstrukcióknál a vágóasztal meghosszabbítható, a kasza-csiga távolság 300–1000 mm-rel növelhető. Egyes konstrukcióknál a kasza-csiga távolság manuálisan, több fokozatban állítható. A bonyolultabb konstrukcióknál a vágóasztaltoldat a kaszaszerkezettel hidraulikusan – a vezetőfülkéből vezérelve – kitolható-behúzható. Ennél a konstrukciós megoldásnál a kasza-csiga távolság menet közben, fokozatmentesen változtatható (7. kép).
A kitolható vágószerkezetű gabonavágó asztaloknál a kaszahajtás kiegyensúlyozott, bolygóműves megoldású. A kaszaszerkezet a kaszasínre szegecselt öntisztító kaszapengékkel van szerelve. A kasza löketszáma 1000–1400 percenként. A középre hordó csiga átmérője 480–660 mm, a csigalevelek magassága 120–130 mm lehet. A különösen nagy szártömeg zavartalan szállítása-továbbítása érdekében a középre hordó csiga konzolja előre-hátra és fel-lefelé állítható. Egyes konstrukcióknál a vezérelt ujjak a középre hordó csiga teljes hosszúságában segítik az anyagtovábbítást.
Szalagos és hevederes adaptermegoldások
A pergési – vagyis az adapterből eredő – veszteségek további csökkentése érdekében fejlesztették ki a középre hordó csigás, valamint a hátrafelé vagy középre szállító szalagos és hevederes vágóasztalokat, illetve adaptereket. A középre hordó szalagos vagy hevederes vágóasztaloknál – a munkaszélességnek megfelelően – kétoldalról szállítják a levágott terményt a középső behordószalaghoz. A középre hordó szalag hajtása hidrosztatikusan, hidromotorokkal történik, jól szabályozható, a szalag fordulatszáma 32–228 1/min között szabályozható. A középre hordó szalagos és középre bedobó szalagos vágóasztalok nagyobb munkaszélességű változatainál az egész vágóasztal is lehet kétoldalról osztott kivitelű. A vágóasztal alátámasztása lehet csúszótalpak nélküli, csúszótalpas vagy támkerekes kivitelű. Ez esetben a vágási magasság is változik. Csúszótalpak nélkül ∼30–55 mm, csúszótalpakkal 40–140 mm, tehermentesítő támkerekekkel ez 120–560 mm.
A szalagos és hevederes vágóasztalok egy másik típusa a hátrafelé szállító kialakítás, amelynél a szalagokat a teljes munkaszélességben 4–7 szekcióra osztják. A hajtás ezekben az esetekben is hidrosztatikusan, hidromotorral, jól szabályozható módon történik. A szalagsebesség, illetve a fordulatszám 0–223 l/min között állítható be, a terményáramtól és a hozamtól függően (8–9. kép).
Oldalkaszák repcearatáshoz
Az ismertetett valamennyi gabonavágóasztal-konstrukcióra oldalkaszák szerelhetők fel a repce aratásához. Az oldalkaszák a vágóasztalon jobb vagy mindkét oldalra fel vannak szerelve. Magasságuk 1200–1350 mm, a kaszapengék osztása és lökethosszúsága 70–80 mm. Az oldalkaszák függőleges kaszagerendelyébe kettős löketű, normál vágású alternáló kaszaszerkezet van beépítve. A kaszaszerkezet hajtása mechanikus, elektromotoros vagy hidromotoros megoldással történik, kulisszás vagy forgattyús hajtóművön keresztül. A hidromotoros hajtás az olajat az adapternek – az arató-cséplő gép hidraulikus rendszerétől független – hidraulikaszivattyúról kapja (10. kép).
A különböző morfológiai tulajdonságú növényállomány minél kisebb veszteséggel történő aratásának az elvégzéséhez a gabonavágó asztalokhoz különböző kiegészítőket fejlesztettek ki a gyártók. Ilyenek a csavarkötéssel vagy gyorscsatlakozókkal felszerelhető, különleges konstrukciójú kalászemelő szerkezetek. A hajtásátvitelben – az újabb fejlesztésű konstrukcióknál –a vágóasztalok szerkezeti részeinek a hajtására a mechanikus lánc- vagy ékszíjhajtásokat egyre gyakrabban váltják ki hidraulikus hajtási rendszerrel. A motolláknál a műanyag nyakkal szerelt tűtengelyes megoldások kerülnek alkalmazásara (11. kép).
(a fotó a szerző saját felvétele)
Az arató-cséplő gépek eltérő áteresztőképességéhez és tömegteljesítményéhez igazodva a gyártók a gabonavágó asztalokat különböző méretekben és munkaszélességgel kínálják. A 3 méternél szélesebb, fix vázkeretű gabonavágó-asztalok közúti szállítása – kivonuláskor vagy áttelepüléskor – szállítókocsin, traktorral vagy arató-cséplő géppel vontatva történhet, a KRESZ vonatkozó előírásainak betartásával. A vágóasztalt szállító kocsik legegyszerűbb változatai egytengelyes, rugózatlan futóművel szerelt, központi gerincvázas kivitelek (12. kép). A bonyolultabb változatok kéttengelyes, királycsapos vagy forgózsámolyos kormányzású alvázzal készülnek, és a közúti közlekedési előírásoknak megfelelő biztonsági szerelvényekkel vannak felszerelve.
Összecsukható típusok a közúti vonuláshoz
Mindezek mellett a biztonságos vonulás és áttelepülés biztosítására a 3 m-nél nagyobb szállítási szélességű gabonavágó asztalok egyes típusai – szállítási helyzetben – összecsukható változatban is készülnek. A középső részhez tartozó szárnyak, hidraulikus munkahengerekkel működtetett mechanizmussal emelhetők ki szállítási helyzetben. Ez bonyolult mechanizmus, a hidraulika bonyolítja a szerkezetet, és a többletsúly is gondot okoz a vágóasztaloknál, valószínűleg ezért ez a konstrukciós megoldás a hazai gyakorlatban nem tudott elterjedni.
SZERZŐ: DR. KELEMEN ZSOLT MŰSZAKI SZAKÉRTŐ
