Megérkeztek a hivatalos adatok az idei nyári aratás átlaghozamairól. A repce a jelenlegi hozamok és árak mellett a legjövedelmezőbb őszi vetésű nagykultúránk lett. A tavasziak közül a napraforgó látszik viszonylag eredményesnek, de idén nem lesznek fényesek a termésátlagok.
Egészen szép termésátlagokat hoztak az őszi vetésűek
Az elmúlt évek nyári időjárása miatt a termelők az őszi vetésű, korán lekerülő és kis inputigényű növényeknek szavaztak bizalmat 2024-ben. A búza területe ismét közelítette az egymillió hektárt (cc 970 ezer ha), az őszi árpáé pedig a 300 ezret (cc. 290 ezer ha). A rozs és a zab esetében is jelentős területnövekedés látható ebben az évben. Az aszályos és hideg tavasz ellenére a búza átlaghozama végül jobb lett a tavalyitól, 5,55 t/ha, és ugyanez igaz az őszi árpára is, ennek országos átlaga 5,7 t/ha. A tritikálét 4,3; a tavaszi árpát 4,8; a rozst 3,4; a zabot 3; a magborsót 2,5 hektárátlaggal takarították be.
A repce a nagy befektetést igénylő kultúrák közé tartozik, ezért a termesztése visszaszorult azokba a régiókba, ahol a legbiztonságosabb a termesztése. (5 évvel ezelőtt még 310 ezer hektárt foglalt el a növény.) Az Agrárminisztérium adatai szerint tavaly csak akkora területen próbálkoztak vele, mint 20 évvel ezelőtt (cc. 125 ezer hektáron). Viszont meglepően jó lett az országos termésátlaga, 2,9 tonna.
A repcével két-háromszor többet lehet keresni, mint kalászossal
A búza bő 5,3 millió tonnás össztermése kiváló minőségi paraméterekkel is párosul, a hírek szerint a termés 60-70%-a malmi lett. Bőven jut belőle minden iparágnak és exportra is. Utóbbit nehezíti, hogy egész Európában 13%-kal nőtt a búzakínálat idén. Aki már eladta a kalászosát, az a befektetett inputanyagokon felül átlagban 50–90 ezer forintot kereshetett hektáronként, ezzel szemben a repcével 130–170 ezer forint pluszt is el lehet érni. Iparági hírek szerint emiatt most ismét erősebb kereslet mutatkozik a repcevetőmagra.
A napraforgó is bejöhet
A tavaszi vetésűek növények közül a kukorica egyre inkább visszaszorul, míg a kisebb inputigényű és jobb aszálytűrést mutató napraforgó területe bővül. Kukoricából talán 850 ezer hektárt vettek be a gazdálkodók, de az Alföldön már megkezdődött a felsült állományok kitárcsázása. A szakmabeliek 4,5 millió tonna körüli termést várnak. A termelés eredménye attól függ, hogy sikerül-e legalább 5,5 tonna, eladható minőségű termést lehozni egy hektárról, és a globális piac nem szorítja-e le 80 ezer forint alá a kukorica értékét. Pillanatnyilag a búzával egyforma jövedelmezőségűnek látszik a hazai termelés – amennyiben van mit aratni.
A napraforgó vetésterülete 750 ezer hektár körül volt tavasszal, termésbecslések még nem hangzottak el a növény kapcsán. Az alföldi régióban az aratás 7–10 nap múlva elkezdődik, és gyenge lesz a termés, van, ahol az egy tonnát sem éri el. A többi országrészben elfogadhatóak a hozamok. A növények általában véve alacsonyabbak, és kisebb tányérokat nevelnek az elvárhatónál, továbbá sokfelé probléma a Makrophomina.
A szója a tavalyi évben kellemes csalódást okozott a termelőknek, a megnövelt területen is eredményes volt a termesztése. Ezért idén tavasszal is meglehetősen nagy, 80 ezer hektár volt a növény területe. Idei termésével kapcsolatban még nem érkeztek hírek. Az aszályt tekintve mindkét olajnövény esetében reális lehet a 2-2,4 t/ha közötti országos átlag, régiónként erős szórással.
A két olajnövény közül a napraforgó ára a jobb, 2 tonna feletti termés esetén az elérhető jövedelem megközelítheti a repcéét, míg a szója az alacsonyabb ára miatt inkább a kalászosok jövedelmezőségét tudja hozni idén. Tekintve a globális konkurenciát és a klimatikus kihívásokat, nem valószínű, hogy még egyszer 100 ezer hektár fölé emelkedjen a szója vetésterülete hazánkban, míg a napraforgó egyre szűkebb vetésforgókkal, akár önmaga után is visszakerülhet a táblákba.
MezőHír Tudástár: A 2025-ös nyári aratás hivatalos adatai szerint a repce bizonyult a legjövedelmezőbb őszi vetésű nagykultúrának. Az országos termésátlaga 2,9 t/ha lett, miközben a magas piaci áraknak köszönhetően a hektáronkénti nyereség 130–170 ezer forint között alakult, ami kétszer-háromszor magasabb a kalászosokénál. A tavaszi vetésűek közül a napraforgó mutat kedvező képet, különösen ott, ahol a hozam meghaladja a 2 tonnát, így jövedelmezősége megközelítheti a repcéét. A kukorica és a szója eredményessége viszont erősen függ a termésátlagtól és a globális áraktól, az előbbi jelenleg a búza szintjét hozza, míg az utóbbi inkább a kalászosok nyereségszintjét.
