Innováció: győztes kibucok, avagy az izraeli recept

Ahol kevés a víz, rosszak az időjárási és politikai viszonyok, ott leleményességgel és szoros összefogással lehetett csak túlélni a mezőgazdaságban. A túlélés után pedig ma már a bőséges termelékenység a jellemző.

 

Majd minden ötödik sékel fejlesztésre megy

Aki élénken érdeklődik a modern mezőgazdaság iránt, látja, hogy az izraeli agtech újítások, a korszerű mezőgazdasági technikai megoldások rendre a szakágazati fejlesztési hírek között szerepelnek. Annak ellenére, hogy Izrael nem nagy ország, erőforrások és külkereskedelmi potenciál szempontjából sem számít még középhatalomnak sem. Ám az ország hatalmas arányban, GDP-jének 4,3 százalékában költ kutatásra-fejlesztésre: ezzel máris világrekorder. Továbbá (a Világgazdasági Fórum szerint) a vállalatok itt veszik át leginkább a kortárs tudományos megoldásokat, így nem csoda, hogy a friss szellemű innovatív vállalkozások növekednek a leggyorsabban. A mezőgazdaságban pedig még nagyobb a K+F ráfordítások aránya: Izrael a teljes mezőgazdasági költségvetés 17 százalékát költi kutatás-fejlesztésre.

 

innováció

 

Kibucok és kényszerek

Az izraeli agrársikerek „recept” egyik megfejtése a kibuc. A vagyonközösséget és szoros együttműködést hirdető kisközösségek gazdasági alapegységként is nagyon sikeresek. Ezek tagjai képesek voltak a mostoha körülmények között is nagy eredményeket elérni. A kedvezőtlen időjárási és geopolitikai viszonyok ellenére – vagy talán épp azok kényszerítő hatására – a zsidó telepesek, kibuc-alapítók és -közösségek túlélésének záloga a mezőgazdaságban is a találékonyság volt. A kibucok és azok összefogása nélkül ma nem lenne fejlett agrárium: a kibucok ma is az izraeli agtech-innováció alapját képezik, és az ország agtech-vállalkozásainak több mint fele egy kibucban indult.

 

Több mint katonai (ki)képzés

A másik ok a zsidó állam geopolitikai helyzetéből ered. Miután minden fiatal 2-3 évet eltölt a világ egyik legkorszerűbb hadseregében, ott sokat fejlődik a fiatalok számítástechnikai, mérnöki, vezetéselméleti, vállalkozásirányítási tudása. Mindezt jól kiegészíti az az ágazatok feletti szervezet (a GrowingIL), ami az Izraeli Innovációs Intézet, a Gazdasági Minisztérium, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium és az Izraeli Innovációs Hatóság kezdeményezésére az izraeli agtech ökoszisztéma fejlesztésének, az izraeli mezőgazdaság átformálásának és a felmerülő globális élelmiszer-szükségletek kielégítésének kérdésében az úttörő megvalósításokat segíti, irányítja. Összekapcsolja az agrárközösségeket a vállalkozásokkal, a tudományos köröket a befektetőkkel, a kormányzati szereplőket az élelmiszeripari vállalatokkal, szolgáltatókkal, így minden szereplő hozzáfér minden ágazat információihoz. Emellett folyamatosak a szakmai eszmecserék, az internetes és más médiában való együttműködések

 

innováció

 

Csepegtetett bőség

Egyszóval, Izraelnek azt kellett megtanulnia, hogyan képes rossz erőforrás-ellátottsággal is nagy termelékenységet produkálni. „Többet csinálj kevesebbel” – fogalmazza meg a GrowingIL vezetője, G Doron Meller. A legjobb példa erre a ma már világhírű csepegtetéses öntözési technológia, ami a vízhiányos régióban is biztosítja, hogy Izrael termő, „zöld” vidék a kopár, száraz közel-keleti térségben. De híresek az izraeli fejlesztések, technológiai megoldások az állattartásban, a gyümölcstermesztésben is. Ma Izrael agrotechnológiai fejlettsége az USA után a második a világon.

 

agrár agrotech agrotechnológia csepegtetés innováció kibuc mezőgazdaság