Görcsös Gábor Miskolc mellől indult – ma egy 370 hektáros gazdaságot vezet, miközben a Bayer Crop Science hazai kereskedelmi csapatát is irányítja. Személyes mezőgazdasági tapasztalata és multinacionális vállalati rálátása ritka kombináció. Interjúnkban pályájáról, portfóliókról, digitalizációról és a szakma jövőjéről is beszélt.
A családi gazdaságtól a multinacionális felelősségig
– Hogyan került a mezőgazdaság közelébe?
– Viszonylag egyenes út vezetett ide: vidéken nőttem fel, szüleim is mezőgazdasággal foglalkoztak, Miskolc mellett, ahol a családi gazdaságot ma már én vezetem. Állattartással kezdtünk, ma növénytermesztéssel foglalkozunk. Bár más is érdekelt, végül, szülői ráhatásra Debrecenbe kerültem, ahol a Balásházy János Szakközépiskolában kezdtem, majd az agráregyetemre mentem, ott döntöttem el, hogy a növényvédelem lesz a szakterületem. A doktori fokozatot is megszereztem – az erdészeti növénykórtan volt a témám, konkrétan a szelídgesztenye kéregelhalása. Közben tanítottam is, de később hazakerültem a gazdaságba. Ez egy 370 hektáros vállalkozás, klasszikus növénytermesztéssel, szárítóüzemmel, magtárral. Nagy előny, hogy a piacot mindkét oldalról látom: termelőként és gyártói oldalon is jelen vagyok. Ez komplexebb rálátást ad, és segít egyensúlyt tartani a munka és a gazdaság között.
– Mikor csatlakozott a Bayerhez?
– 2016-ban, amikor a Bayer egyik képviselője nyugdíjba ment, kaptam egy lehetőséget. Először területi képviselőként dolgoztam, majd a Monsanto integrációja után régióvezető lettem Északkelet-Magyarországon. 2024 májusától a kereskedelmi csapat vezetője vagyok, míg Baranyi Szabolcs a disztribúciós oldalért felel. A Bayernél külön kezeljük a végfelhasználókat és a kereskedőket, ami jól átgondolt, strukturált működést tesz lehetővé.
– Hogyan lehet ezt a munkát összeegyeztetni a családi gazdálkodással és magával a családdal? A 24 óra kicsit kevésnek tűnhet néha…
– Ez az egész szervezés és bizalom kérdése. Meg kell tudni bízni az emberekben, delegálni kell a feladatokat. Nagyon jó csapatom van a farmon is, így akkor is megy a munka, ha nem vagyok ott. A Bayernél kereskedelmi vezetőként töltött első évem kihívásokkal teli volt, főleg mert elvesztettem édesapámat, aki fontos támaszom volt. De a munka intellektuálisan is sokat ad, és rálátást biztosít a teljes piaci működésre. Szerintem még sok lehetőség van ebben a szerepben.
DEKALB hibridek, precizitás, digitalizáció – a jövő alapjai
– A Monsanto felvásárlása nagyon komoly lépés volt a Bayer számára, ugyanakkor jelentős nehézségekkel is járt. Hogy látja, mennyi idő kellett, mire valóban egységesen működött a csapat?
– Még most is vannak rendszerszintű integrációs feladatok, főleg az IT-rendszerekben. A sales csapat viszont jól ismeri a teljes portfóliót, és egyre jobban ki tudjuk használni az integrált kínálat előnyeit: a DEKALB hibridek mellé egyedülálló gyomirtóportfólió társul.
A kukoricatermesztés kiszolgáltatott az időjárásnak, a vetésterület is változó, de új, aszálytűrő hibridekkel és célzott szaktanácsadással tudunk reagálni a kihívásokra. A hibridek a szatymazi nemesítőállomáson is teszteltek, jól bírják a stresszt, gyors kezdeti fejlődésük csökkenti a gyomkonkurencia esélyét a területen. Precíziós vetéssel, okos tőszámajánlással még tovább optimalizálható a termelés.
Ide tartozik az is, hogy a ClimateFieldView platformunkkal régóta jelen vagyunk a piacon. Műholdképek és korábbi termésadatok alapján zónákat határozunk meg egy táblán belül, és ezekre külön tőszámajánlást adunk. Egy 10 hektáros táblán például eltérő tőszámmal vetünk a különböző részeken – ez nemcsak precíz, hanem gazdaságos is. Ez jelenleg kukoricára működik a legmagabiztosabban, de repcében és kalászosban is teszteltünk már, érdekes eredményekkel.
– Egyébként mekkora csapat dolgozik a végfelhasználókkal?
– A szántóföldi sales csapat 30 főből áll, négy régióra osztva. Minden kolléga növényorvosi végzettségű. Az elmúlt években volt fluktuáció, de mára egy stabil, kompetens csapat alakult ki. A szántóföldi csapatunk a kukorica- és repcehibridek mellett a szántóföldi növényvédő szerek promotálásával és szaktanácsadással is foglalkozik.
Komplett portfólióval, digitális csapdával
– Hogyan néz ki jelenleg a Bayer szántóföldi portfóliója?
– Kukoricában gyakorlatilag teljes a kínálatunk, beleértve a rovarölő szereket is. A Sivanto Energy nevű készítményünk új hatóanyaggal dolgozik, és már molykártevők ellen is használható.
Kalászosokban is széles a paletta: a Falcon Pro, a Prosaro és a Sekator OD már évtizedes nevekké váltak, de új termékünk is van, például az Input. Az őszi gyomirtásban keresünk alternatívát a metribuzin kivonása miatt, ide várunk egy új készítményt. Repcében szintén komplett a portfólió – növekedésszabályzó, gombaölő és rovarölő szerekkel –, a gyomirtásra még nincs saját készítményünk.
Napraforgóban jelenleg egyetlen készítményünk van, a Propulse, amely egy kipróbált gombaölő szer. A rovarölős fronton is tervezünk lépéseket, például a Sivanto Energy engedélyének kiterjesztésével. Ezzel például a piretroidok túlhasználatából adódó hatékonyságcsökkenésre is reagálhatnánk – de ez engedélyezési kérdés, amit komoly toxikológiai szűrés előz meg.
Vetőmag terén a DEKALB hibridek nemcsak a kukoricában, hanem repcében is komoly genetikai hátteret tudnak biztosítani. A digitális fejlesztések közül most vezetjük be a Magic Trap rendszert– ez egy kamerával és SIM-kártyával ellátott napelemes „sárga tál”, ami naponta automatikusan számolja és azonosítja a kártevőket. A kapcsolódó Magic Scout alkalmazás rajzási görbét mutat, és jelzi a védekezés optimális időpontját. Ősszel már országos bevezetés is várható.
– Mennyire nyitottak a termelők ezekre az innovációkra?
– A Bayer termékei mögött hatalmas tudás és fejlesztési háttér áll, amit a területi képviselőink és a szakértői csapatunk közvetít a gazdáknak. A döntés mindig a termelőé, de az alacsony reklamációs arány azt mutatja, hogy működik, amit javaslunk. A Magic Trap és hasonló innovációk abban segítenek, hogy a felhasználók jobban kihasználják a termékekben rejlő potenciált – pontos időzítéssel, keverhetőségi javaslatokkal, technológiai támogatással.
Jövőálló megoldások a Bayernél
– Milyen szakmai háttér támogatja a szaktanácsadást?
– A Bayernél bármelyik szakterületnél – legyen az növényvédelem, vetőmag vagy digitalizáció – mindig van kihez fordulni. A kollégák között vannak specialisták, például rovarölő vagy gombaölő szerek terén, de a digitális szaktanácsadásban is kivételes a háttér. A cél, hogy a termelők is kihasználják ezt a tudást, hiszen ez közös érdek.
– Mennyire tud újat hozni a Bayer a szabályozási korlátok között?
– Ez ma a legnagyobb kihívás. A Bayer innovátor cég, mindig is az volt, és jelentős forrást fordít kutatás-fejlesztésre. De az új hatóanyagok engedélyeztetése sokkal nehezebb ma, főleg Európában. Előfordult már, hogy egy hatóanyagot világszerte elfogadtak, de az EU kivonta. Ez óriási veszteség, miközben a gazdák hatékony védekezési lehetőségei csökkennek. Ezért ma a meglévő hatóanyagok új kombinációi, arányai, illetve digitális támogatása felé fordulunk.
– Mennyire sikeres a vetőmag-portfólió frissítése?
– Fiatalon tartjuk a portfóliót: évente 1–3 új DEKALB hibridet hozunk be, amelyek teljesítményben felülmúlják a korábbiakat. A szatymazi nemesítőállomásnak köszönhetően helyi körülmények között tudjuk tesztelni a hibrideket – ez óriási előny, különösen az aszályos évek tükrében. A digitalizáció, például a FieldView platform, már nemcsak tőszámajánlásokat ad, hanem időzítésben és permetezőgépek beállításában is segít.
– Az aszály komoly nehézségeket okozott a gazdálkodóknak az elmúlt években. A Bayernek milyen eszközei vannak, amikkel segíthetik a termelőket?
– Esőt sajnos mi sem tudunk csinálni, de a genetika sokat segíthet. Aszálytűrő hibridekkel és helyspecifikus vetéssel lehet csökkenteni a veszteséget. A cél, hogy a gazda pontos szaktanácsot kapjon: milyen hibridet milyen tőszámmal, milyen területre kell vetni. Ha ezt kombináljuk a felelős szerhasználattal, akár a hatóanyagokat is megőrizhetjük a jövő generációinak.
Generációváltás, szakemberhiány és a gazdák idei kilátásai
– Hogyan állnak a generációváltás terén? Van megfelelő utánpótlás?
– A sales csapatban jó az arány a tapasztalt és fiatal kollégák között, ez egészséges egyensúlyt teremt. A menedzsment viszonylag fiatal, a negyvenes korosztály dominál. Van kapcsolatom az egyetemekkel, Debrecenben például államvizsga-bizottságban is részt veszek. Bár sokan végeznek, egy-egy meghirdetett pozícióra mégsem tolonganak a jelentkezők. A mezőgazdaság egésze koncentrálódik: egyre kevesebb, de nagyobb területen termelő vállalkozás működik, és a fiatalok közül sokan inkább elkerülik ezt a kiszámíthatatlan, stresszes pályát.
– Milyen kilátásokkal számol 2025-ben termelőként és kereskedelmi vezetőként?
– Termelőként elsősorban elegendő esőt várok… Az őszi vetések jelenleg ígéretesek, a tavaszi növények földbe kerültek, most a szezon végéig az időjárás a nagy kérdés. A gazdák vásárlási szokásai az utóbbi években drasztikusan megváltoztak: nagyon árérzékenyek, ad hoc döntéseket hoznak, és csak a legszükségesebb mennyiséget veszik meg. Ez nehéz helyzet, de érthető. Fontos azért látni, hogy nemcsak az ár számít, hanem az is, hogy mit kapunk érte. Egy vetőmag vagy növényvédő szer mögött tudás, szaktanácsadás, terméktámogatás áll. Ezekkel lehet kihozni a maximumot egy termékből – akár egy vetőmagból, akár egy új hatóanyagból. Ha a termelő sikeres – az mindannyiunk sikere és érdeke.
SZERZŐ: FODOR MIHÁLY
