Az USA egyre inkább eltávolodik Európától, amivel arra kényszeríti az öreg kontinens államait, hogy szorosabbra fűzzék a kapcsolataikat Kanadával és Brazíliával, miközben Kínáról sem tudnak lemondani. A dolog azért is szomorú, mivel Amerika és Európa a legfontosabb kereskedelmi partnerei lennének egymásnak.
Szövetségesből fenyegető nagyhatalom?
Az Egyesült Államok augusztus 1-től 30 százalékos vámtarifát vezetne be az Európai Unióból érkező termékekre – ez az eddigi legátfogóbb amerikai protekcionista lépés az EU-val szemben. Bár a vámhatározat alkalmazását ideiglenesen felfüggesztették, az intézkedés bejelentése már most érzékenyen érinti az európai döntéshozókat és vállalatokat. A következmények túlmutatnak a puszta árversenyen: geopolitikai, kereskedelempolitikai átrendeződés is zajlik. Az EU válasza részben a Mercosur-megállapodás felgyorsítása lehet.
Pedig az USA Európa egyik legfontosabb kereskedelmi partnere: 2024-ben az EU 532 milliárd euró értékben exportált árut az Egyesült Államokba, szemben a 333 milliárd eurós amerikai importtal. Az élelmiszeripar szempontjából még élesebb a különbség: az európai export 2,5-szerese az amerikai behozatalnak.
Brazília mint alternatíva?
A Mercosur tagországai – Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay – több mint két évtizede tárgyalnak az EU-val egy szabadkereskedelmi megállapodásról. A 2019-ben politikai szinten elfogadott egyezmény ratifikációja eddig főként környezetvédelmi és agrárpolitikai aggályok miatt akadt el, különösen Franciaország és Írország részéről. Most azonban a protekcionista amerikai politika új megvilágításba helyezi a dél-amerikai nyitást. Több uniós tagállam – élükön Spanyolországgal és Németországgal – erőteljesebben sürgeti a megállapodás véglegesítését, mivel a Mercosur piacai alternatívát jelenthetnek az amerikai exportkitettség csökkentésére.
Nem helyettesíthetik egymást
Csakhogy USA relációban sokkal több áru cserél gazdát, mint brazil viszonylatban. Míg az előbbi partnertől 865 milliárd euró értékben érkezett, illetve távozott áru Európából, addig brazil viszonylatban tizedannyi érték mozdult meg (89 milliárd euró), és az is negatív szaldóval zárult az EU-ra nézve (-2,4 milliárd euró) 2024-ben. Emellett az áruforgalom szerkezete is nagyon eltérő a két viszonylatban.
Amerikai relációban az európai exportot elsősorban a magas hozzáadott értékű, ipari és gyógyszeripari termékek dominálják, az agrárium terén pedig a feldolgozott élelmiszerek viszik a prímet. Az uniós importban szintén a csúcstechnológia az uralkodó. Brazil viszonylatban is az ipari termékek kivitele a meghatározó, a behozott értékből viszont 38 százalékban olyan mezőgazdasági alapanyagok részesülnek, mint a szója és a húsok.Ezért Brazília sem beszerzési forrásként, sem piacként nem tudja helyettesíteni az amerikai piacot.
| USA – EU | Brazília – EU | ||
| Mit importálunk? | Ásványi olajok, gyógyszeripari termékek, gáz, repülőgépek | Kőolaj, szója, hús | |
| Mit exportálunk? | Gyógyszeripari, gépipari berendezések, gépjárművek, elektronikai eszközök, kommunikációs technológiák, élelmiszeripari termékek (bor, sajt, vaj, csokoládé, alkoholos italok…) | Gyógyszeralapanyagok, műtrágyák, háztartási vegyipar, gépek és mechanikai eszközök, járművek, alkatrészek, műanyag, gumi | |
| Termékek típusa | Feldolgozott, csúcstechnológia | Alapanyag, nyers mezőgazdasági termékek | |
| Élelmiszerek aránya | Alacsony | Nagyon magas |
Ki más?
Az USA-val való kereskedelmi konfliktus azonban nem hagy más választást Európának, mint azt, hogy tovább diverzifikálja a piacait. Így dönthetnek a szintén szorongatott Kanada és Mexikó is. Ezek a hatalmas piacok a továbbiakban egymással, Dél-Amerikával, valamint Kínával és Oroszországgal fűzhetik szorosabbra a viszonyukat. Európa esetében Oroszország most nem jön szóba, és Kínával szemben is egyre óvatosabb a kereskedelempolitika. A térség Ukrajna „bekebelezésével” igyekszik erőforrást és piacot nyerni.
