Az Egyesült Királyság hivatalosan 2020. január 31-én lépett ki az Európai Unióból, de az elválást máig nem sikerült teljes egészében levezényelni a gazdasági függőségek miatt. A brit fogyasztók friss zöldséggel, gyümölccsel való ellátása például erősen függ az importtól, ezért egyre halogatják az uniós szállítmányok szigorú határellenőrzését.
Újabb két év haladék
A friss zöldségek és gyümölcsök humán- és növény-egészségügyi határellenőrzését ismét egy későbbi időpontra tolják a britek, miután ennek bevezetését erős társadalmi ellenállás kísérte a szigetországban. Ezért a kormány 2025. július 1-jéről 2027. január 31-re módosította az uniós árukra vonatkozó, szigorú beléptetési ellenőrzést. Ennek eredményeként évente mintegy 700 ezer szállítmány mentesül a lassú protokolltól, továbbá 200 millió font éves többletköltséget is megspórol az ellátási láncban, mérsékelve ezzel a fogyasztókra háruló költségeket.
Emellett a gyümölcs- és zöldségszállítmányokat továbbra sem terheli az úgynevezett Közös Használatú Díj (Common User Charge – CUC) a főbb belépési pontokon, így például a doveri kikötőben és a Csalagútnál. Ez a mentesség az importőrökre nehezedő logisztikai terheket csökkenti.
Nagyfokú rászorultság
Nagy-Britannia belső zöldségfogyasztását a hivatalos adatok szerint csak nagyjából felerészt (53-54%) képes kielégíteni a saját termelés, így évente több mint 2 millió tonna zöldségfélét kell importálniuk. Még rosszabbul állnak a gyümölcsök terén: az önellátottságuk mindössze 17-18%-os, ami kis termőterületnek köszönhető. Míg zöldségeket nagyjából 100 ezer hektáron, addig gyümölcsöt csak 32 ezer hektáron termelnek Nagy-Britanniában. Gyümölcsökből évente több mint 3 millió tonnát importálnak.
Az ágazatspecifikus mentességek segítik megőrizni a frissáru-ágazat stabilitását az Egyesült Királyságban. Fontos hangsúlyozni, hogy míg a gyümölcsök és zöldségek mentesülnek a belépési szabályok alól, addig például a hús- és tejtermékek, a növények és virágok továbbra is teljes körű ellenőrzés alá esnek. Tehát nem az áruk romlandósága, hanem az önellátottság szintje, azaz a magas fokú rászorultság okozza a szabályozásbeli eltéréseket.
Összehasonlításképp: Magyarország a gyümölcsfogyasztása 16-17%-át, zöldségek terén a 12-13%-át biztosítja importból, áruféleségenként eltérő mértékben. Sajnos az olyan alapzöldségekből, mint az uborka, a krumpli és a hagyma, az említett átlagtól jóval nagyobb mértékben függünk az uniós piactól.
