Európa időjárása idén sem alakul ideálisan a növényfejlődés szempontjából, de a kalászosok az elmúlt évekhez mérten még jó állapotban vannak. A kontinens a csapadék szempontjából két részre szakadt, keleti részeit pedig erős fagyhullám is érte.
(fotó: Horizont Média Kft./Gönczi Krisztina)
Európa kettészakadt:északon száraz időjárás uralkodik, ami hátrányosan befolyásolja az őszi vetések fejlődését, délen viszont bőséges csapadék hullott, ami javította a terméskilátásokat. Április elején Kelet-Európát erős hideghullám érte, ami több ország gyümölcstermésében okozott hatalmas károkat. Magyarországon, Romániában és Bulgáriában lényeges késésben vagyunk a tavaszi vetéssel – foglalja össze az európai helyzetet az európai termésbecslő rendszer, a MARS.
Csapadékhiány Európa északi és keleti részein
Száraz időjárás jellemzi Észak-Európa nagy részét, beleértve Északkelet-Franciaországot, a Benelux államokat, Németországot, Csehországot, Lengyelország nyugati és északi részét, Dániát, Svédországot, Finnországot és a balti államokat. Ezeken a területeken legalább 50%-os csapadékhiány tapasztalható az átlaghoz képest, és a vizsgált időszak a legtöbb esetben a legszárazabbak közé tartozik 1991 óta.
A szárazsághoz az átlag feletti hőmérsékletek is társulnak, amelyek fokozzák a párolgást, gyorsítják a növények fejlődését, ugyanakkor csökkentik a talajnedvességet. Bár a száraz periódus kezdetben elősegítette a túlzottan csapadékos télből való kilábalást, a hozamcsökkenés elkerüléséhez elengedhetetlen lenne a további esőzés.
Kelet-Romániában és Északkelet-Bulgáriában a csapadék mennyisége március 1. óta csak az éghajlati átlag 60%-át éri el. A kalászosok a virágzás szakaszához közelednek, a repce pedig már javában virágzik, ami a terméskilátásokat tekintve nem túl biztató. Törökországban február óta tart a vízhiány, és Ukrajnában is átlag alatti terméshozamokra számítanak a tartós szárazság miatt.
Meleg után érkezett a fagy
Április 6–9. között arktikus eredetű hideg légtömegek érkeztek, amelyek hirtelen lehűlést hoztak Közép- és Kelet-Európa, valamint a Balkán-félsziget számos régiójába, helyenként havazással. Ezeken a területeken a napi minimum hőmérséklet –10 °C-ig is süllyedt. Mindezt egy szokatlanul meleg időszak előzte meg, amikor a napi maximum hőmérsékletek elérték, sőt helyenként meg is haladták a 20 °C-ot. A károk óriásiak a gyümölcsösökben, a szántóföldeken mérsékelt.
Magyarországon, Szlovéniában, Horvátországban, Románia nyugati és keleti részén, valamint Dél-Bulgáriában két hideghullám is volt, továbbá március közepétől április elejéig csapadékos is volt az időjárás. E két tényező miatt a szokásosnál később indult a tavaszi növények elvetése.
Ahol túl sok a csapadék
Az Ibériai-félsziget nagy részén, Dél-Franciaország legdélibb részén, valamint Olaszország és a Nyugat-Balkán egyes részein jelentős csapadéktöbblet volt megfigyelhető. Ezekben a régiókban – különösen Portugáliában és Spanyolországban – akár 15 napon keresztül is előfordult napi 5 mm-t meghaladó csapadék, ami összesített értékben akár 150%-kal meghaladta a hosszú távú átlagot.
Az őszi vetések még bírják az időjárást
A hosszú távú előrejelzések szerint meleg és száraz nyarunk lesz (lásd: Pokoli időjárásunk lesz augusztusban), de ez az őszi vetésekre már nem lesz hatással. Az eddigi időjárást a repce tolerálta a legkevésbé jól, a kalászosok Európa egészét tekintve megfelelő szezont zárhatnak. Az ötéves átlag olyan nehéz éveket tartalmaz, mint 2022 és 2024, mégis biztató, hogy a búza és az árpa ehhez képest 5–8%-os többlethozamot is felmutathat uniós átlagban – a jelenlegi becslések szerint.
(forrás: JRC MARS)
