A támogatási szigorítások ellenére növekszik a frissen ültetett csipkebogyósok területe hazánkban, amit a kis ápolási költség mellett az magyaráz, hogy szinte korlátlan a bogyók felvevőpiaca. A feldolgozásunknak azonban fejlődnie kell.
2021 után, tavaly szeptemberben ismét megnyílt az ültetvények telepítését célzó pályázat, melynek keretében a gyógynövények ültetésére is lehetett igényelni maximum 20 millió forintot műveletenkénti egységköltség-támogatással. A csipkeültetésre fordítható mintegy 4 ezer eurós támogatási összeg nagyjából a telepítési költségek felét fedezi, ahol az elszámolás egységköltség-alapú és utófinanszírozott, tehát bírnia kell a gazdaságnak az előfinanszírozás terhét.
Az Agrárminisztérium tapasztalata szerint „a 2024-ben kiírt ültetvénytelepítési támogatásra számos szakmailag és gazdaságilag sem megalapozott támogatási kérelem érkezett – különösen csipkebogyó, málna és mezei cickafark kultúrák esetében – amelyeknek hiányzik a piaci háttere, gyakran klimatikusan alkalmatlan helyen történne a telepítése, vagy éppen a tényleges művelésükhöz szükséges munkaerő sem áll rendelkezésre.” Ennek dacára a csipke továbbra is a támogatott kultúrák között maradt, igaz, a 2021. évi kiírás elvárt tőszámát megduplázva (3 ezer db/ha). Idén április folyamán lehet utoljára benyújtani a pályázatokat ültetvénytelepítésre – ha maradt még a célra adható, közel 22 milliárdos forrásból.
A szintén tavaly év végén meghirdetett ötéves ökológiai gazdálkodási programban a 2025. január elseje után telepített csipkebogyó-ültetvények abban az esetben támogathatóak, ha azt a kormányhivatal a gyümölcskataszteri nyilvántartásba veszi. A korábban eltelepített ültetvények 879 euró támogatást kaphatnak hektáronként, mintegy 350 ezer forintot. A program már fut.
Szintén 2021-ben és idén nyílik lehetőség kertészeti gépek beszerzésének támogatására. A pályázati ablak áprilisban és októberben lesz nyitva. Míg legutóbb 25 millió forint értékben lehetett munka-, betakarító- és anyagmozgató gépek beszerzéséhez forrást igényelni, most 35 millió forint a támogatás, ami alapesetben a költségek felét teheti ki. Figyelem, míg 2021-ben 30 milliárdot szánt a kiíró erre a célra, most csak 25 milliárd áll rendelkezésre! Tekintve a magasabb beruházási költségeket és a kisebb forrást, a szaktárca 700–800 nyertessel számol a korábbi 2500–3000 helyett. Mivel egy önjáró szőlőkombájnért 60 milliót is elkérnek, elképzelhetjük, mire elég egy 35 millió forintos támogatás.
Több száz hektárt integrálva
„Mi is kihasználjuk az összes támogatási lehetőséget, az élelmiszeripari korszerűsítési pályázaton is indulunk, de ezek a pénzek csak a kiadások egy részét fedezik. Ezért azt vallom, hogy ha a támogatások nélkül nem jön ki a matek, akkor kár foglalkozni az adott növénnyel” – hangsúlyozza az ország legismertebb csipkebogyó-termelője és -termeltetője, Schmidt József.
A Schmidt und Co. és termelői köre 2018-ban 120 hektárt telepített el csipkebogyóból, ebből a saját terület 17 hektár. Az első betakarítást követően, 2021-ben további 150 hektár beültetése mellett döntöttek. A 2024-es ültetvénytelepítési pályázat révén ismét több partnerük bővítette a csipketerületet. Az integrált termelők többsége 20–50 hektár közötti területen, de a legnagyobb gazdaság 350 hektáron foglalkozik a növény termesztésével. A betakarítást 5 hektár felett már érdemes szőlőkombájnnal tervezni.
(fotó: Horizont Média Kft., Kristóf Imre)
A Baranya vármegyei cég számos gyógynövénnyel foglalkozik, az általa integrált terület 3000 hektár. Az értékesítés szinte kizárólag külpiacra (döntően Németországba) történik. „Az egész magyarországi csipkeültetvényt 4 ezer hektárra saccolom. Ahogy csökken a szegény, szedésre alkalmazható népesség, úgy válik szükségszerűbbé a gépesített, nagyüzemi termelés kialakítása. A tisztításra, szárításra is ügyelnünk kell, hiszen a keletről (Ukrajnából, Moldovából) és délről (Bulgáriából, Albániából) érkező, alapvetően gyűjtésből származó csipkebogyók minősége is sokat javult. Az ültetvényekről származó bogyóknak ezekhez képest jobbnak és homogénebb minőségűnek kell lenniük, ha talpon akarunk maradni a nemzetközi piacon.”
Schmidt József vállalkozása a csipke húsát és magját is szeparáltan kínálja megvételre. A cégvezető szerint válságok ide vagy oda, a gyógynövények iránti kereslet nem csökkent, sőt növekedett az utóbbi években. A vállalkozás saját forrásból nem is tudja teljesíteni a nyugati megrendeléseket, tavaly 200 tonna bogyót kellett behozniuk Ukrajnából és Szerbiából. A céljuk az, hogy a pályázatok révén ezt az importhányadot teljesen kiváltsák hazai előállítású alapanyaggal. Ezért az ültetvénytelepítési pályázat keretében tovább bővítik a csipkebogyó területét, és a meglévő 11 darab szárító mellé még kettőt építenek, szintén pályázat segítségével.
A szárítók építésére 3 évet ad a kiíró, az ültetvény szintén három év múlva fordul termőre, és a várható élettartama 15–20 év. Olyan nemesített fajtákkal dolgoznak, mint a Schmidt Ideal vagy az Inermis. A korszerű fajták jól bírják a hő- és hidegstresszt, ellenállók a betegségekkel szemben. A vadrózsa-nemesítésben a dánok, lengyelek, bolgárok járnak élen. A lengyelek a bogyósnövény-termelés gépesítési hátterében is sok évtizedes hagyománnyal bírnak.
Nem gondozni, hanem feldolgozni nehéz
A bioültetvények gondozása minimális kiadást igényel, a sorközápolásra, lombtrágyázásra, 3 évente a gallyakat ifjító csonkázásra, 3-4 évente istállótrágyázásra korlátozódik. Bár a csipkének is vannak betegségei (főként csapadékos őszökön) és kártevői, a védekezés kimerül a jó kondíció fenntartásában. Például a rózsagubacsdarázs (Diplolepis rosae) a vízhiánytól stresszelt és erősen visszametszett, kimerült bokrokat támadja leginkább. Somogyban, Baranyában alapvetően jók a termőhelyi viszonyok és a csapadékellátottság, másutt szükség lehet az öntözés kiépítésére. A gubacsban lévő lárvákat a csonkázást követő gallymegsemmisítéssel is gyéríteni lehet. A rózsagyümölcslégy vagy a csipkebogyómoly lárvái ellen már nehezebb védekezni, és az idő előrehaladtával egy-egy ültetvény egyre inkább fertőzött lehet a kártevőkkel.
Egy beállt, jó kondíciójú ültetvénytől 3-4 tonnás termés várható. A csipkebogyó húsából szörp, lekvár, tea készül, magjának olajtartalmát a kozmetikai ipar hasznosítja. A Schmidt und Co. korábban készített filteres teákat, de ennek véget vetett a multikkal folytatott árverseny. A kisebb vállalkozások számára még járható út a szörp- és lekvárkészítés, viszont az olyan „nagyüzemek”, mint Schmidt József cége, már nagy tételben adják tovább a szárított csipkehúst és magot. A Schmidt und Co. összárbevételének 70%-a biominősítésű termékekből származik.
Növekvő import, válságálló kereslet
Somogy és Baranya térségén túl még az ország északi dombságain akadnak csipkeültetvények, akár 100 hektárt is meghaladó méretben, de sokkal többen vannak azok, akik a vadon gyűjtött bogyók feldolgozására alapoznak. A forgalomba kerülő, nyers gyógynövénymennyiség mintegy kétharmada még mindig szedésből származik. A gyűjtető vállalkozások többsége ma már a száraz drog importjára is rászorul, ha meg akarja tartani a korábbi ügyfélkörét. „Sajnos nagyon kevés a hideg szárításból elérhető magyar áru, így 7 tonnát mi is importálunk Albániából és Bulgáriából. Ezt az exportpiacokon nem tudjuk értékesíteni, szerencsére a belföldi piac is folyamatos növekedést mutat” – sorolja Gulyás Edina, aki a Pest vármegyei Rózsahegyi Zrt. alkalmazottja.
Az egymilliárdos árbevételű cég gyűjtet, termeltet és továbbít különféle gyógynövényeket. A szakember szerint a termelőknek és a gyűjtőknek is a hideg szárítást kellene fejleszteniük, mert a csipke ára alapvetően kedvező, és piacvezetők lehetnénk vele Európában. Ehelyett a balkáni konkurenciától rettegünk.
„Ukrajna, Moldova és Lengyelország is olcsóbb nálunk, leginkább a munkaerőköltségek miatt. Albánia és a többi balkáni ország pedig napenergiával szárít, és nagyon sokat javult az innen érkező áru minősége, feldolgozottsági foka” – fogalmaz egy Somogy vármegyei cég vezetője, amelyik szintén vadon termő bogyókat vásárol fel pár tonna száraz drognak megfelelő mennyiségben. Szerinte az európai árakra a chilei termés is hatással van, továbbá a gyógynövénypiacon is érezhetőek a válságokból eredő árhullámzások. A Covid például egyszerre bontotta meg az ellátási láncokat, és növelte a keresletet a gyógyhatású termékek iránt. A pánik hatalmas készletezéssel járt a gyártók és kereskedők részéről is, csaknem két évre való árumennyiséget halmoztak fel, ami a járvány elmúltával kínálati sokkhoz és áreséshez vezetett.
2022-ben, az infláció csúcsán Németországban 3,5 százalékkal költöttek kevesebbet biotermékekre a háztartások, mint 2021-ben, ami ezen a piacon még sosem fordult elő. 2023-ban már ismét enyhe növekedést mértek az elemzők a német bioforgalomban. A válság tehát érinti, de csak csekély mértékben a bioszegmenst. A vásárlóerő szűkülése Európától távol pedig már nem is érezhető – vallja Schmidt József, aki egy cseppet sem bánja, hogy utat talált egészen az USA-ig.
A csipketermesztés előnyei:
‑A csipkebogyó egyszerre alkalmas nagyüzemi és bioművelésre. Kiforrott genetika, technológia és géppark kapcsolódik hozzá.
‑Termelni nem költséges, és sok támogatás kapcsolódik hozzá.
‑A feldolgozás-szárítás energiaköltsége magas lehet, de nagy tételben egy korlátlanul értékesíthető végtermék az eredménye.
-A feldolgozás fejlesztésével ki tudjuk használni földrajzi előnyünket a versenytársakkal szemben a nyugat-európai piacon.
SZERZŐ: GÖNCZI KRISZTINA
