Az ország közel ötven pontján tártak fel talajszelvényeket a Magyar Talajtani Társaság „TALAJ a talpad alatt” kampánynapján, hogy bemutassák, milyen állapotban vannak a hazai termőföldek. Makó határában két, egymáshoz közeli, de eltérő művelésű terület talaját hasonlították össze. Az eredmény tanulságos és elgondolkodtató – nem csak gazdálkodóknak.
Ilyen „a talajok Ferrarija”
Izgalmas a kérdés: mi történik, ha 15 évig nem szántunk? Az első talajszelvényt egy regeneratív módon művelt területen ásták ki, ahol már 15 éve nem szántottak, és szerves anyaggal rendszeresen gazdagítják a talajt. A 2 méter mélységben feltárt mészlepedékes, csernozjomos talajszelvényben sötétbarna színével jól elkülönül az A szint, amely magas humusztartalmú és igen jó morzsalékos állagú. – Nagyon szép a szerkezete, gyönyörűek a talajmorzsák, és mindenhol ott vannak a növényi gyökerek, még 180-190 cm mélységben is. Ezek a gyökerek gyakorlatilag a teljes talajszelvényt behálózzák, és képesek vizet felvenni, ha az rendelkezésre áll – mutatja Dr. Hupuczi Júlia, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar főiskolai docense.
A gyökerek mentén jól megfigyelhetők a gombafonalak is, amelyek a szerves anyag lebontását, a tápanyagok felszabadítását és a humuszképződést segítik. A talaj morzsalékos szerkezete lehetővé teszi, hogy a növények gyökere és a csapadék a mélyebb rétegekbe is eljusson. A talaj szerkezete, évtizedes kímélése és a rendszeres szervesanyag-utánpótlás a talajok Ferrarijává teszi ezt a területet hazánkban – hangzott el.
Nézzük a szántottat!
A másik szelvényt egy hagyományosan művelt földterületen ásták ki, amely alig 100 méterre fekszik az előzőtől. Itt az alapkőzet, a fizikai adottságok megegyeznek, de a talajszerkezet már más képet mutat. Hupuczi Júlia itt is a szelvény aljára ment, és késsel szúrt bele a felső termőrétegbe. – Az előzőnél keményebb, nehezebben bontható a szerkezete. Jól láthatóan kevesebb a növényi gyökér, hiányoznak a gombafonalak is, ami az alacsonyabb biológiai aktivitás jele. Ez a talaj már hajlamosabb a tömörödésre. A kést belenyomva fényes, szalonnás talajfelszíneket tudok kialakítani, míg az előző talajnál omlós, morzsalékos volt a szerkezet. Itt, csökkent a talaj porozitása, nehezebb a vízbeszivárgás – hangsúlyozta Hupuczi Júlia.
A víz lesz a jövő legnagyobb kihívása
A talajszelvény kiásásakor, a korábbi tapasztalatok alapján arra számítottak, hogy 2 méter mélység körül megjelenik a talajvíz. E helyett száraz, porló, vízhiányos földet találtak. Kézi talajfúróval még 1 métert kellett lefúrni, hogy 3 méteres mélységben megtalálják a nedves réteget.
– Régen az itt termelő gazdák azt mondták, hogy ha nem felejtünk el vetni, nagy probléma már nem lehet. Ez mostanra jelentősen megváltozott, mert például a csapadékhiány minden növényre kihatással van. Tavaly előtt a repcék 90 százalékát itt, ezeken a területeken kitárcsázták, mert csapadékhiány miatt nem keltek ki. A talajvízszint ilyen mértékű süllyedése aggasztó jelenség a növénytermesztők számára. A víz szerepe az elkövetkező évek legnagyobb kihívása lesz a mezőgazdaságban – fogalmazott Mézes Zoltán agrármérnök, talajvédelmi szakértő.
Talajunk története és élete
A kampánynap során nemcsak a jelen állapotokra és a múlt alakító folyamataira, hanem a jövőben várható változásokra is rávilágítottak. A környék löszös talaja kiváló adottságokat kínál a mezőgazdasági hasznosításra: magas humusztartalommal, jó morzsalékossággal és karbonát-tartalommal bír – de csak akkor, ha élni hagyjuk. – A talaj nem csak fizikai közeg, biológiai rendszerré válik azáltal, hogy benépesül. A termékenység forrása a benne zajló élet – tette hozzá Hupuczi Júlia.
