Az alaptörvény tiltja a GMO-k köztermesztését hazánkban, de a génszerkesztésről mind az európai, mind a magyarországi szakmai elitnek megengedőbb az álláspontja. Legfőbb ideje, hogy a politikai vezetés is váltson, enélkül a helyi nemesítés végérvényesen lemarad a globális versenyben, és a termelés szélsőségesen kitetté válik a multik vetőmagbázisával szemben.
15 év alatt minden megváltozott
A transzgénikus, azaz a fajidegen géneket bevivő nemesítés már 1980 óta létezik, míg az a precíz, vágó-beillesztő technika, ami csak a kívánt RNS-darabot juttatja a DNS megfelelő helyére, 2010-től van jelen a gyakorlatban, amióta lehetővé vált komplett genomok szekvenálása is. 2020-tól pedig már a mesterséges intelligencia is segíti a nemesítőket. Egy évtized alatt teljesen átalakult a kutatók eszköztára, de nagyon megváltozott maga a világ is. Egyik oldalról gyors tempóra kapcsolt a klímaváltozás, másik oldalról erős a nyomás a kémiai anyagok korlátozására is a mezőgazdaságban. Tehát egy sokkal kockázatosabb környezetben kellene kevesebb növényvédelemmel boldogulniuk a termelőknek. Ez csak úgy lehetséges, ha a nemesítés is magasabb fokozatba kapcsol.
„A jövő szempontjából kulcskérdésnek tekintjük, hogy a növénynemesítők olyan fajtákat és hibrideket állítsanak elő, amelyek a változó klíma közepette is megfelelően tudnak teljesíteni és ellenállnak a kórokozóknak. Ezen a területen komoly lehetőséget teremt egy fontos tudományos vívmány, a precíziós nemesítés, amely hozzájárul a magyar mezőgazdaság fenntartható fejlődéséhez” – jelentette ki Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a keddi, budapesti sajtótájékoztatón.
Az alábbi ábrán azt mutatta be az elnök, hogy génszerkesztés mint precíz nemesítési technika a világ mely részein elfogadott (zöld szín), és hol nem (piros). Európa és Új-Zéland meglehetősen magára maradt az elutasító álláspontjával. Eközben a világban 75 millió hektárt fednek már a precíziósan nemesített növények.
Alaposan lemaradtunk
Magyarország 2011-ben alkotmányba foglalta, hogy az ország GMO-mentes, az EU pedig 2018-ban GMO-nak nyilvánította a génszerkesztett élőlényeket is. Phil Hogan, akkori európai agrárbiztos még úgy látta, hogy a 2019-es uniós választások esélyt adnak a téma újragondolására. Nem így lett, hiszen azokban az években még zöldebb fordulatot vett Európa. Ezen az sem változtatott, hogy 2020-ban kémiai Nobel-díjat kapott Emmanuelle Charpentier és Jennifer Doudna a génszerkesztés kifejlesztéséért (a CRISPR/Cas9 technológiáért).
Aztán öt klimatikus és egyéb válságokkal terhelt év után 2023-ban meggondolta magát az EU. Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő arra, hogy „a GMO-szabályok ne vonatkozzanak az olyan technikákkal előállított növényekre, amelyekben az elvégzett módosítások eredménye összehasonlítható a hagyományos nemesítésével”.
A Bizottság ebbe a kategóriába sorolta az új genomikai technikákkal (NGT) létrehozott élőlények I. csoportját. Mivel a módosítás – definíció szerint – a hagyományos nemesítéssel elérhető változást eredményez, a kutatók kizárólag az adott faj génkészletével dolgozhatnak. A Bizottság az NGT I-es kategóriában maximum 20 ponton enged beavatkozást egy genomba, és kizárja, hogy ez gyomirtószer-rezisztenciát okozzon. Ennek oka, hogy az eddigi tapasztalatok alapján ez a tulajdonság nem kevesebb, hanem sokkal több gyomirtó szer mezőgazdasági felhasználásával jár, ami ellentétes a fenntartható termeléssel. A 20 pontszerű módosításnál többet tartalmazó genom már csak az NGT II. kategóriába tartozhat, amire a GMO-szabályozás vonatkozna. (A témát itt jártuk körbe tudományos, gazdasági és érzelmi-világnézeti oldalról is: Mire jutunk a génszerkesztéssel?)
Magyarországon úgy tartjuk, hogy a vetőmag-előállítás stratégiai ágazat. Megvan hozzá a termőhelyi adottságunk, a képzett szakembergárda, a jogszabályi háttér és a tradíció. Sokáig a piacaink is megvoltak, de ezeket szinte lenullázta az orosz-ukrán háború, reméljük, nem végleg. A versenytársak azonban globális multicégek, amelyek milliárdokat képesek áldozni olyan hibridek kutatására, amelyek vetőmagvait minden évben megvásárolják a termelők. A magyar kutatóknak csak az önbeporzó növények (kalászosok) nemesítésében maradt mozgásterük, ami sokkal kevesebb jogdíjbevételt forgat vissza. Mindezt terhelte a precíziós nemesítés társadalmi-jogszabályi elutasítottsága, ami az egész térséget versenyhátrányba hozta a globális piacon.
Prof. Dr. Palkovics László Amand, a Széchenyi István Egyetem Mosonmagyaróvári Karának egyetemi tanára rámutatott, hogy a globális precíziós nemesítési piacon 2023-ban 7,26 milliárd dollár érték forgott, ami a becslések szerint évente 10,1%-os növekedéssel 2032-re meg fog duplázódni. Jelenleg mintegy 22 növény-, 6 állatfaj és 1 gomba tartozik a precíziós nemesítésen átesett élőlények körébe a világon.
A kutatás helyzete
Mindezidáig tehát nem lehetett génszerkesztett aszálytűrő vagy sárgarozsdával szemben ellenálló búzát termeszteni az EU-ban, kutatások azonban folyhattak a tagállamokban, így Magyarországon is. 2022 nyarán hivatalosan is elindult az „Agrár-biotechnológia és precíziós nemesítés az élelmezésbiztonságért” Nemzeti Laboratórium (NL). A projekt a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében 4 évre összesen bő 2,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott javarészt az EU-tól.
A Vetőmag Szövetség ugyanebben az évben hozta nyilvánosságra állásfoglalását a precíziós nemesítésről. Eszerint ez egy „olyan innovatív eljárás, melynek során kizárólag a természetben előforduló, hasznos tulajdonságokat használnak fel a kutatók, ezáltal a növénynemesítési eljárás évekkel lerövidíthető. Az egyre jelentősebb klímaváltozás és a minél kisebb növényvédőszer-felhasználás követelményei miatt a precíziós nemesítés nélkülözhetetlen a mezőgazdaság megváltozott éghajlati körülményekhez történő alkalmazkodásához, és a megfelelő terméseredmények eléréséhez.”
Palkovics László kiemelte, hogy Magyarországon a klímaváltozás miatt egyre nagyobb gondot okozó Fusarium és Aspergillus gombák ellen lehetetlen növényvédelemmel védekezni, precíziós nemesítéssel viszont létre tudunk hozni olyan fajtákat, amelyek ellenállóak a mikotoxinokat termelő gombákkal szemben. Ugyanezzel módszerrel gyorsan javítható a növények szárazságtűrése is. Cél, hogy nagyon gyorsan előállítsunk olyan fajtákat, amelyek magyar genetikai alapokra épülnek. Palkovics szerint a precíziós nemesítés vívmányait éppen az ökogazdaságok tudnák a legjobban kihasználni, de ehhez a társadalmi szemléletnek is erősen változnia kell.
Mint a sajtótájékoztatón kiderült, a hazai Nemzeti Laboratóriumban a búza genomjánál jóval egyszerűbb árpával, valamint a burgonyával folynak előrehaladott vizsgálatok. Árpa esetében a különféle levélbetegségekkel (rozsdák, szeptória, lisztharmat…) szembeni rezisztencia kialakítására törekednek, míg a burgonya esetében a ralsztóniával és fitoftórával szembeni küzdelemnek vetnének véget precíziós nemesítéssel. A magyar eljárás egyelőre még tartalmaz transzgént, de a kutatók törekednek a tiszta génbevitel elsajátítására. Ha a politika hagyja dolgozni őket, akkor rajtuk nem múlik: gyors megoldást fognak találni a termelők problémáira.
