A vámháború lehetséges európai hatásairól ír legújabb köremailjében Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára. Kiderül, hogy a következmények súlyosak. Magyarország sem nyugtathatja magát azzal, hogy az USA nincs rajta az exportpiacaink top-10-es listáján.
Donald Trump egy korábbi bejelentése alapján 25%-os vámmal sújtaná az európai unió USA-ba irányuló exportját, beleértve az élelmiszerek kereskedelmét is. Az adok-kapok közben egyes termékekre már a 200%-os vámmal való fenyegetőzés is elhangzott. Konkrétan az uniós borexportot fenyegette meg Donald Trump 200%-os vámmal válaszul arra, hogy az ő 25%-os vámjára az EU az amerikai whisky 50%-os megvámolását helyezte kilátásba.
Az EU élelmiszerexportja függ jobban az USA-tól
Cseh Tibor András arra mutat rá, hogy jelentős uniós többlet jellemzi a vitás felek kereskedelmét. Az EU 2,5-szeres bevételi többlettel rendelkezik ebből a kapcsolatból, ráadásul az olló az elmúlt években folyamatosan nőtt: a tíz évvel ezelőttinek több mint a duplájára emelkedett. Ma az európai élelmiszeripar szempontjából az USA a második legfontosabb exportpartner (első helyen Nagy-Britannia áll), ide érkezik az EU-ból származó kivitel 13%-a.
Más a felek exportszerkezet is. Az EU elsősorban feldolgozott élelmiszereket szállít az USA-ba, többek között bort, párlatokat, tejtermékeket, feldolgozott gyümölcsöket, pékárukat és a tenger gyümölcseit. Ezzel szemben az USA számára az EU csak az 5. célpiac az élelmiszerexport számára (Kanadát, Mexikót, Kínát és Japánt követően), plusz sokkal szűkebb az ide irányuló termékkör is. Európa elsősorban az amerikai szójababra és olyan diófélékre tart igényt, mint a mandula és a pisztácia.
Az élelmiszerek terén tehát a feldolgozóipar termékei kerülhetnek nehéz helyzetbe. A kár mértéke és hosszútávú hatása attól is függ, hogy mennyire könnyű az európai árut más forrásból helyettesíteni. Példáéul az európai vaj könnyen helyettesíthető új-zélandival, az uniós olívaolaj piacvesztése pedig megnyithatja a kaput Tunézia, Törökország vagy Argentína exportja előtt. Ezzel szemben a prémium francia sajtok amerikai vásárlói kevésbé árérzékenyek, nem biztos, hogy lecserélik a kedvencüket.
Kegyelemdöfés az európai mezőgépgyártásnak?
A vámháború tehát az élelmiszerek terén jobban fáj Európának, de ennél is jobban a mezőgazdasági gépgyártásnak – mutat rá Cseh Tibor András. Az USA ugyanis jelentős exportpiacnak számít, évente mintegy 4 milliárd euró értékben érkezik ide gépipari termék, ami akkora összeg, amennyit a tejtermékek, a hús és a tenger gyümölcseinek exportja együttesen hoz Európának.
Az USA-ban főleg nagyméretű mezőgazdasági gépeket gyártanak, amikre Európában kisebb a kereslet. Ezzel szemben az Európában készített, kisebb gépek az amerikai farmerek körében is népszerűek. Sok amerikai vállalat – mint például a John Deere és a Case IH – Európában (főként Németországban) is rendelkezik gyárakkal, hogy mindkét kategóriából profitálhasson. Így a vámháború ezeket a cégeket is rosszul érinti. A szektort a háborúval együtt járó válság már egyébként is erősen sújtja. A Németországban dolgozó John Deere tavaly október végéig 30%-kal kevesebb bevételt termelt, mint 2023-ban, de a német tulajdonú Claas forgalma is 20%-kal esett. A legrosszabbkor éri az iparágat az újabb piacvesztés.
Globális átrendeződést hoz az USA vámháborúja
A vámháború nem csak az USA-EU viszonylatban okozhat változásokat, hiszen Kanada, Mexikó és Brazília is szembesül az amerikai vámokkal, és valószínűleg ők is megtorló intézkedéseket foganatosítanak. Ez érinti a regionális és ágazati kölcsönhatások bonyolult hálóját, és jelentősen átalakíthatja a globális kereskedelmet. Egy-egy beszállító lecserélése hosszú távra átírja az értékesítési útvonalakat.
Itt fűzzük hozzá, hogy Magyarország számára ezek a hatások közvetetten, de súlyosan jelentkeznek, hiszen Németország mind az export, mind az import szempontjából a legfontosabb partnerünk. Emellett olyan direkt hatásokban is részünk lesz, mint a kanadai gabona és repceolaj fokozott beáramlása az európai piacra.
