A holland Rabobank elemzői szerint a korábbi árugrásokkal ellentétben a mostaniból nagyon lassú lesz a visszatérés. Sem a terményárak, sem az inputárak nem fognak drasztikusan szelídülni.
Ciklikus drágulás a műtrágyapiacon
A holland Rabobank decemberi műtrágyapiaci elemzése egy érdekes jelenségre mutat rá: a műtrágyaárak háromévente periodikusan megugranak a terményárakhoz mérten. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy azonos mennyiségű tápanyagért időnként 20-30 százalékkal több terménnyel kell fizetniük a gazdáknak. Vannak azonban a szokásosnál is nagyobb mértékű kiugrások, ilyen volt a 2008-as pénzügyi válságot követő csúcs, majd az orosz katonai inváziót követő, 2022. évi kiugrás. Mindkettőnél egy súlyos gazdasági összeomlás tetézte az egyébként is esedékes műtrágyadrágulást.
A periodicitásból azonban az is következik, hogy a műtrágyaárak visszatérnek a háború előtti szintre. A jelenlegi árakon már látjuk a lefelé irányuló mozgást, bár még a normális szint felett járnak. Az árindexet az ammónia magas ára tartja fenn, mivel Európa gázellátása törést szenvedett. És sajnos ez az, ami az árcsúcsot a megszokottnál hosszabb ideig tartja a gazdaságban.
Itt tesszük hozzá, hogy az Agrárközgazdasági Intézet is egy hároméves ciklust figyelt meg a növényvédő szerek árhullámzásában. Mindez nem független az időjárási ciklusoktól és a megtermelt kukoricamennyiségtől. Az adatsor „jóslata” szerint 2022-ben elvileg jó bevételt kellett volna elkönyvelniük a gazdák, ami a 2023. évre élénk vásárlási kedvet hozott volna. Sajnos az égiek másként döntöttek, és a kukoricatermés egész Európában 25 százalékkal zsugorodott 2021-hez mérten. Ez azért fontos, mert a terményárak és az érvényesíthető műtrágyaár szorosan összefüggnek egymással.
Volt lehetőség az áremelésre
A gabonaárak második éve történelmi csúcson állnak, melynek két fő oka van: a klimatikus termésveszteségek és az ellátási láncok megszakadása a háború miatt. Mivel ezek az okok még fennállnak, a terményárakban tapasztalható jelenlegi csökkenés ellenére a világ készletei és kereskedelmi útvonalai több éven át tartó rendeződést igényelnek – intenek a holland elemzők. Amíg Ukrajna és Oroszország vissza nem szerzi korábbi exportpotenciálját, a világ többi nagy exportőrének gabonakészletei minimálisra csökkennek, mindez erős támaszt ad a gabonaáraknak. Szerencsés fordulat, hogy Brazília szójából és másodvetésű kukoricából várhatóan kiváló készletekkel rendelkezik.
A magas terményárak önmagukban is elegendőek ahhoz, hogy az inputanyagbeszállítók bátran árazzák termékeiket: drágább a növényvédő szer, a műtrágya, a takarmány, a gép. A magas termelési költségek miatt a holland elemzők az agrárvállalkozások jövedelmi helyzetének romlását prognosztizálják 2023-ra, de ez csak az elmúlt két év kellemes jövedelemszintjéhez képest lesz fájó, valójában most is nyereséges lesz a gazdálkodás. Az elemzők szerint bár sokan lesznek, akik költségcsökkentéssel, azaz kevesebb inputtal kísérlik meg elérni a pozitív eredményt, ez kisebb hozamokhoz és gyengébb szaldóhoz vezet a szezonzáráskor. A nitrogénműtrágya megspórolása aligha jó döntés.
Nitrogén: átmeneti árcsökkenés
Európában fogy el a világpiacra kerülő karbamid és ammónia 7-8 százaléka, és a karbamidfelhasználás negyede importra épül. A nitrogénműtrágya ára a gáz árhullámzásait követi, ezért sokkal változékonyabb, mint a bányászott káliumé és foszforé. 2022-ben a háború hatására háromszor nagyobb kilengéseket mutatott a karbamid ára, mint amit az elmúlt öt évben megszokott a piac.
Sajnos a helyzet addig nem normalizálódik, amíg Európa gázellátása biztonságossá nem válik. Egyes számítások szerint 2023-ban a nitrogéngyárak fele a termeléscsökkentés mellett dönthet. A műtrágyák árára azonban pillanatnyilag jótékonyan hat, hogy a gáz ára az augusztusi 330 MWh-s csúcsról a háború előtti szintre süllyedt. A legtöbb eladható nitrogéntermékkel Oroszország rendelkezik a világon. Ha Európa nem kap innen földgázt, akkor műtrágyát kell (akár kerülőúton) vásárolnia a mezőgazdaság ellátására.
Foszfor, kálium: a gazdazseb vastagsága dönt
A makroelemek közül a foszfor hozzáférhetősége a legjobb, ebből a makroelemből a világ legnagyobb eladható készletével Marokkó rendelkezik. A volt francia gyarmattal Európának jók a kereskedelmi kapcsolatai. A foszfor árát alapvetően a fizetőképes kereslet nagysága határozza meg, jóval kisebb kilengéseket látni a piacán, mint a nitrogén esetében. Mivel a jelenlegi válság a 2008. évinél is mélyebb, az elemzők szerint éppen a korlátozott kereslet az, ami az első félévben lejjebb kényszeríti a foszforalapú műtrágyák árát. 2008-at követően 25 százalékos keresletcsökkenést élt meg a piac, most azonban több mint 30 százalékosra van kilátás. (Lásd cikkünket: Gazdazseb: harmadával kevesebb műtrágyára futotta idén.)
Káliumból Kanada, Oroszország és Belorusszia rendelkezik a legnagyobb eladható készlettel. Az embargók ellenére a világpiac megtalálta a módját annak, hogy a háborús zónából is kijussanak a készletek, így ennek meglepően kis hatása van a kálium hozzáférhetőségére. A kálium piacán is vannak kisebb hullámzások, a 2008-as válság például hatott rá. Az akkori és a mostani helyzet között a legnagyobb különbség, hogy most a terményárak is lendületesen emelkedtek.
A felhasznált kálium mennyisége nagyon érzékenyen reagál az árugrásokra. 2009-ben például 40 százalékkal csökkent a felhasználása a gazdaságokban. Bár most a mezőgazdák többet kapnak a terményükért, a kálium árát még mindig sokallják. A kereslet visszaesése így a kálium árát is csaknem megfelezte. Ám az elemzők szerint a magas terményárak miatt idén nincs esély arra, hogy ez a makroelem a háború előtti árszinten kerüljön piacra.
A kén ára a nyári csúcs óta több mint 50 százalékkal esett, és további csökkenése várható. Az elemzők mindössze egy pontot látnak rizikósnak: az ellátási láncokban továbbra sem lehet teljesen megbízni, így az olyan termékekből, amelyeket csak egy bizonyos időpontban használnak fel a gazdaságok, még mindig a szokásosnál nagyobb tartalékokat kell képezni.
