A magyar agrárium egyik ikonikus terméke a pálinka, de az őstermelők számára nem minden út vezet a kereskedelembe. A jogszabályok egyértelműen meghatározzák, ki, hogyan és milyen feltételekkel állíthat elő és értékesíthet párlatot. Ha valaki saját gyümölcséből szeretne pálinkát készíteni, több jogi akadályt is le kell küzdenie.
Magánfőzés: csak saját fogyasztásra
A magánfőzés kizárólag magánszemélyek számára engedélyezett, és az elkészített párlatot kizárólag a készítője, családtagjai vagy vendégei fogyaszthatják el. Az értékesítés teljesen tilos, a megmaradt mennyiség sem adható el. Az állam az otthoni főzést nem nézi jó szemmel, hiszen az adóbevétel elmaradásával jár.
Bérfőzés: kinek éri meg?
A bérfőzetők azok a gyümölcstermesztők, akik saját alapanyagukból egy hivatalos főzdében készíttetik el a párlatot. Ez esetben az elkészült párlatot a bérfőzető és családtagjai fogyaszthatják, de az értékesítésre csak nagyon szigorú feltételek mellett van lehetőség. Az egyik opció az adóraktáron keresztüli értékesítés, ami azonban sok adminisztrációval jár.
Kistermelők és pálinkaértékesítés
Ha valaki értékesíteni szeretné a bérfőzetett párlatát, akkor kistermelőként regisztrálnia kell magát, és teljes jövedéki adót kell fizetnie. Csak palackozott és zárjeggyel ellátott terméket árusíthat, méghozzá kizárólag:
- a gazdasága helyén vendéglátás vagy szálláshely-szolgáltatás keretében,
- vagy maximum 40 km-es körzetben, piacon vagy vásáron.
Őstermelői pálinka? Ilyen nincs!
Fontos tudni, hogy az „őstermelői pálinka” elnevezés nem létezik, mert a jogszabályok ezt a kategóriát nem ismerik. A bérfőzetők párlata legfeljebb „párlatként” forgalmazható, de még ebben az esetben is rengeteg feltételnek kell megfelelni.
A jövedéki szabályok szigorú betartása mellett a pálinkafőzés jogilag szabályozott keretek között működhet. Azoknak, akik a saját gazdaságukban szeretnék kipróbálni a párlatkészítést, érdemes előzetesen tájékozódni a NAV útmutatójában.
Forrás: https://nak.hu
