A megkésett vetés hideg novemberrel és meglehetősen száraz téllel párosult az ország legtöbb pontján. Vannak persze szerencsés régiók, de a szakmabeliek többsége határozottan aggódik az idei termésért. A kalászosok azonban csodákra képesek, és a gyenge kezdés után még mindig sokat segíthet egy csapadékosabb időjárás és a gondos agrotechnika.
Körképünk közvetlenül a február közepén érkező sarkvidéki hidegfront előtt készült, amikor az ország minden pontján mínusz 8 és mínusz 15 fok közötti éjszakákat jelzett előre a meteorológia. Ezt a várakozások szerint mintegy 10 nap múlva 10 fokos hőmérsékletugrás követi majd, ami elhozza a tavaszt. Az egész tél nagy hőingadozásokat mutatott, és általában véve csapadékszegény volt. A későn vetett állományok jelentős része már csak szépíteni tud, de a közepes fejlettségű kalászosok – ahogy egy lelkes szakember fogalmaz – még így is „csodákra képesek”, ha odafigyelünk rájuk.
Vetésidőtől függ az állapot
A korai vetések rettentően erősek, már-már túlbokrosodottak, de ezekből van kevesebb Fejér vármegyében. A vetések zöme a gyenge közepes, szerényen bokrosodott kategóriába tartozik – állapítja meg az elért növényvédelmi szaktanácsadó. Első és legnagyobb problémaként a szárazságot említi. Kórtani problémákból ilyen viszonyok mellett jóval kevesebb akad. „Elvétve találtam egy kis lisztharmatot és szeptóriát, rozsdára utaló tünetet pedig egyáltalán nem. Az éhező állományokra sokan kiszórták a műtrágyát a február eleji, melegebb időjárásban, amire aztán csak pár csepp eső jött. Akik folyékony nitrogénhez nyúltak, azoknál a fagyos éjszakákat követően megperzselődött a levelek vége.”
Ez még nem lenne nagy baj, a szakember jobban tart attól, hogy a hónap közepén érkező sarkvidéki hideg, majd az előrejelzések szerint hirtelen megugró léghőmérséklet erős stressznek fogja kitenni a növényeket. „A fejtrágyára kicsit meg is mozdultak a vetések, és ekkor érkeznek az idei tél leghidegebb éjszakái. Várakozásom szerint lesznek fagytünetek, és a hirtelen melegedés is igénybe fogja venni a növények hormonrendszerét. A legnagyobb szükségük most vízre és tápanyagra volna.”
A szakértő megfigyelése szerint sokan alkalmaznak már ureázgátló megoldásokat a fejtrágyázás során, ami pozitív folyamat, és az Agro-ökológiai Programnak (AÖP) is köszönhető. A növényvédőszer-gyártók pedig ráálltak az aszálymenedzsmentre: hozamfokozókat, biosimulátorokat kínálnak, olyan készítményeket, amelyek az időjárási hatásokat tompítják. Ezek lehetnek tápelemek (foszfor, cink, réz), amelyek a növények kondícióját javítják; a foszforfeltáródást segítő huminsavak, fulvosavak; a növény fejlődését segítő, hormonokban gazdag algakivonatok; fehérjék, amelyek fontos enzimek építőkövei.
Újabban a prolinról bizonyosodott be, hogy vízhiány esetén felhalmozódik a sejtekben, és védi a sejtmembránt, csökkenti az ozmotikus stresszt. A kísérletek szerint külsőleg adagolva is kifejti a hatását, ráadásul olcsóbb, mint egy átlagos lombtrágya, akár 3 ezer Ft/ha áron elérhető. A napsugárzás káros hatásaitól védő szervetlen anyagok közül pedig a szilikátok a legismertebbek. „Kaktuszt azonban így sem tudunk csinálni a búzából. Nagyon hiányzik rá az eső” – mondja a szakember, aki szerint márciustól a harmonikus növénytáplálással és a nitrogén sokszori, kis adagú kiadásával tehetünk a legtöbbet a növényért. Ha megjön az eső, a nagy hozamra törekvő gazdaságokban az ígéretes állományok foszforosbóros kezelése is ajánlható a kalászképzés fokozására.
A dél-alföldi régióban a kalászosok uralják az őszi vetésszerkezetet, sok a búza, árpa, rozs, tritikálé. Az állományok fejlettségén itt is erősen meglátszik a vetésidő, a fajta és az adott térség csapadékeloszlása is. Az október elején elvetett állományok szépek, erősek, fejlettek, egyöntetűek – összegez egy nagy rálátással bíró, Csongrád vármegyei növényvédelmi szaktanácsadó. Ezekben az őszi gyomirtást is elvégezték, és kis mértékben a vírusvektorok is felbukkantak bennük. A második vetési hullám október legvégén volt. Ezek a búzák gyengébbek, heterogénebbek és pár leveles állapotban vannak.
„A műtrágyát már megkapták a növények, jött rá 6 mm csapadék, és február közepére zöldültek is valamennyit a vetések. Folyékony műtrágyát csak később érdemes alkalmazni, a levélvégeken látszó fehéres elszíneződés szerintem nem az UAN-oldat, hanem a fagy hatása. Nagyon sokat ingadozott a hőmérséklet, és most jön a java. A talaj sokat mozgott, tépte a hajszálgyökereket, szükséges gyomfésűzni, hengerezni, de így is félő, hogy fajtától függően lesz kifagyási veszteség” – int a szakember.
A korai vetésekben jól dolgoztak a gyomirtók, a késeikben pedig csak most kezdenek kelni a veronikafélék, a tyúkhúr és általában véve a T1-es, T2-es gyomok. Ezeket hamarosan kezelni kell. A kórokozók is még csak most ébredeznek téli álmukból: a lisztharmat már itt-ott megjelent. A pocok is lokális probléma, és nem súlyos.
„Amint melegebbre fordul az időjárás, és beindul a vegetáció, a növény táplálásán túl előtérbe fog kerülni a stresszkezelés is. Eddig a szélsőséges hőingadozások viselték meg a növényeket, később pedig biztosra vehető a vízhiány. Hiába nedves most a talaj felső része, a mélyebb rétegek nincsenek feltöltve. Később, amikor már fejlettebbek lesznek a növények, és több vízre lenne szükségük, a melegebb időjárás és a böjti szelek kifújják a maradék nedvességet is földből. Rézre és algakivonatokra lesz szükség a kondíció javítása érdekében. Ezzel együtt bizakodjunk, mert a kalászos gabona jó technológia mellett csodákra képes.”
Egy Zala vármegyei szaktanácsadó is úgy látja, hogy a közepes növényállapot ellenére még lehet jó kimenetele az idei szezonnak. „Itt most jobbára gyengén bokrosodott vetéseket látni, de ezeken még segíthet a melegebb időjárás, a csapadék és a tápanyag” – összegez. Az első fejtrágyát a gazdálkodók többsége kiadta, sőt, néhányan már a januári melegben, amikor a fejlettebb állományokon látványosan kiütköztek a tápanyaghiány tünetei. Mivel azt be is mosta az eső és a hó, ezek a búzák szebben néznek ki, mint azok, amelyek szabályosan, február elején kapták meg a tápanyagot, majd rájuk jött a fagy. „A szabályozás nem tart lépést a klímaváltozással” – mondja megértően az elért szakember. Úgy véli, a folytatásban hengerezni kell, majd még két fejtrágyát kiadni. Amint a levélzet megerősödik, jöhet a rezes lombtrágya is.
Már most aszály van
Győr-Moson-Sopron felső talajrétege a legszárazabb a tél végén. Itt az állományok zöme novemberben került a földbe, október eleji vetések alig vannak. Fejlettségre gyenge-közepes állapotot mutatnak, a bokrosodás legelején járnak. „A fagy nem számít a búzának, a csapadékhiány viszont nagyon. Hiába van kint a fejtrágya, víz nélkül nem fogják felvenni a növények. Két éve nagyon súlyos pocokkárunk volt, most kevesebbet látok belőlük” – sommáz az elért szakember.
Jász-Nagykun-Szolnok területén is hiába mutat a talajnedvesség-térkép jó csapadékellátottságot, az elért szakember azt mondja, nagyon gyengék az állományok. „A fő probléma az, hogy a gazdaságok 80%-a novemberben vetette el a búzát, amit hideg időjárás követett, mérsékelt mennyiségű csapadékkal. December és január folyamán alig 50 mm esőt/havat kaptunk. A növények a bokrosodás legelején állnak, elkeserítően gyengék. Pocok és hörcsög alig van, és levélbetegségek sincsenek – igaz, levélzet is alig. A korábban elvetett árpák sokkal jobban néznek ki, azokban már némi lisztharmat is előfordul. A talajok hengerezésre várnak, a növények pedig melegre és esőre. Rossz érzésekkel fordulunk rá a tavaszra…”
Ami a lisztharmatot illeti, az kevés esővel is beéri, ellenek ellenére csak most látni az első tüneteit. Egy Békés vármegyei szakember szerint leginkább a szokásosnál hűvösebb november volt az oka annak, hogy az őszi fertőzés elmaradt. A mért adatok szerint országosan kb. 2 fokkal volt alacsonyabb a hőmérséklet, mint a sokévi átlag, és a fagyos napok száma is több volt novemberben. A szeptória ellenben kifejezetten igényli a nedves időjárást, így az idei tél ennek nem kedvezett. Alacsony hőmérsékleten hosszú is a kórokozó lappangási ideje, ezért az első, egyértelmű tünetek megjelenése későbbre várható, és a tavasz időjárása dönti el, hová fejlődik. Várhatóan csak az alsó levelekből szárít le majd valamennyit, és megáll a fertőzés – vélekedik a növényorvos.
Szabolcs-Szatmár-Beregben ugyanez a helyzet. Az ország keleti csücskében azt halljuk, hogy az elmúlt évek ismétlődő aszályait már nem tudta tompítani a felszínt kissé átnedvesítő csapadék. Levélbetegségek nemigen vannak, a januári meleg pedig csak arra volt jó, hogy némi lisztharmatfertőzés elinduljon az állományokban. „Már most aszály van. Mindegy, hogy ki mikor vetette el a búzáját, még szálakban áll a vetés, egyáltalán nem bokrosodott, most már nem is fog. Ebben a hol hideg, hol meleg, de mindig csapadékhiányos időjárásban nem tudtak fejlődni november óta. A repce is csak 2–4 leveles, és az árpa sem sokkal szebb” – sorolja az elért szakember. Pocokból szerencsére kevés akad.
„Először is hengerezésre van szükségük a vetéseknek. Kicsit levelesebb állományokban a rezes készítmények segíthetik a fotoszintézist, a fejlődést, emellett a kezdődő gombás betegségeket is megfogják.”
Kivételezett helyzetben
Szemben az ország nagy részével Borsod-Abaúj-Zemplénben és Bács-Kiskun vármegye déli részén, Baja környékén elégedett hangokat hallunk, amikor a búzaállományról érdeklődünk. Északon mind az október végi eső előtt, mind pedig az utána elvetett állományokat szépnek írja le az elért növényvédelmi szaktanácsadó. A kései vetések – ezek adják a táblák 60 százalékát – nyilván fejletlenebbek, de még így is jónak mondhatók. Ezekben a nedves régiókban a szeptória kezdeti tüneteit lehet helyenként felfedezni, de egyébként mind kórtanilag, mind a károsítók szempontjából jó a helyzet, még a pocokkal sincs gond.
Borsodban túl vannak a gazdák az első fejtrágyázáson, míg Baja környékén ezzel sem sietnek. „A vetéssel egy menetben kaptak a táblák 60 kg nitrogént. A tavaszi adaggal megvárom, amíg intenzíven fejlődni kezdenek a növények. Kórtanilag semmi kirívót nem látok. Csak a novemberben vetett tavaszi árpa nem néz ki jól. Arra tippelek, hogy felfagyott ebben a nagy hőingásban.”
Gönczi Krisztina
