Időről időre megjelennek olyan cikkek, amelyek az érett gyümölcsök robotok általi betakarításáról szólnak. Most egy olasz vállalkozás ígér 2027-re gyümölcsszedő-válogató automatikát. Kérdés, hogy a magyar gyakorlatban mikor, és kik engedhetik maguknak, hogy részben gépre cseréljék az emberi munkaerőt?
Ki teheti meg, hogy beruház?
A gyümölcstermesztésben az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) kutatásai szerint jellemzően a kiadások 30–35 százalékát a bérköltségek adják. A szőlészetek különösen igénylik a kézierőt, emellett a növényvédelmi kiadások is ebben a szektorban a legmagasabbak. A szőlő értékesítési ára akár az almával, akár a meggyel összevetve alig változott az utóbbi években, így a szőlészkedés a legkevésbé jövedelmező tevékenységgé vált a gyümölcstermesztésen belül. Az MBH üzleti hangulatot mérő barométere is rendre a gyümölcstermesztőket teszi a lista végére, mint leginkább pesszimista ágazatot. Egyszóval ebben a szektorban lenne a legnagyobb szükség a robotokra, de itt van rá a legkevesebb pénz.
Az egyéni és a társas gazdaságok összehasonlításakor az AKI arra jutott, hogy a cash-flow, a sajáttőke-jövedelmezőség és a munkaerő-jövedelmezőség terén a társas vállalkozásoknak vannak jobb eredményeik. Ergo, ők azok, akik nagy valószínűséggel be tudnak ruházni egy technológiaváltásba – ha van hozzá támogatás.
Bár a robotika még messze van a mindennapoktól, idén is számíthatunk egy precíziósgép-beszerzési pályázatra. A kiírás tervezete még nem jelent meg, de a KAP stratégiai Terv szerint ez is „kis” és „nagy” beruházásokra bontva lesz meghirdetve. Egy projekt maximálisan egymillió eurót vihet el, a nagy beruházásokra nagyjából 685.000 euró juthat a tervek szerint, míg a kisebbekre 37.000 euróval kalkuláltak. (A legutóbbi pályázatnál egy projektre átlagosan 200.300 euró jutott.)
Túl az adatfeldolgozáson
Ezek a támogatott technológiák még alapvetően az adatalapú döntést és a precízebb inputadagolást szolgálják, de előbb-utóbb eljutunk az automatizált gyümölcsszüretig is. Angelo Benedetti, az Unitec vezérigazgatója a Ravenna városában rendezett Unitec-konferencián február 14-én bejelentette: „2026-ban már elérhetőek lesznek azok a mezőgazdasági robotok, amelyek automatikusan képesek lesznek gyümölcsöt szedni az ültetvényeken. Ezek a gépek szinte minden gyümölcstípusra alkalmasak lesznek. A kivi esetében már elvégeztük az első teszteket. A végleges prototípus 2025 folyamán készül el, a gép pedig 2026-ban kerül forgalomba. Ez kiegészíti azt a betakarítókocsit, amely minőségi válogatást végez, és amelyet már néhány éve fejlesztünk.”
A szakember emlékeztetett: minden a megfelelő időben történő betakarítástól függ, miközben az ágazatban munkaerőhiány van, ráadásul a meglévő munkaerő sem rendelkezik megfelelő szakértelemmel. Ezért a szortírozó automatikák fejlesztésében nagy múlttal rendelkező vállalat első lépésben egy olyan betakarítást segítő eszközre fókuszált, amelyik szedés közben segíti a dolgozót a megfelelő érettségű gyümölcs kiválasztásában: „Néhány éve kezdtük egy ilyen gép fejlesztését. A dolgozók folyamatos, valós idejű visszajelzést kapnak arról, hogy mit szednek, mivel a gép a gyengébb minőségű darabokat külön teszi. Nem az a cél, hogy automatizáljuk a betakarítást, hanem az, hogy elkerüljük az éretlen gyümölcsök leszedését. Ez a rendszer még mindig prototípus, nem kapható kereskedelmi forgalomban.”
Benedetti elmond egy példát arra, hogy mennyire kifizetődő lehet az extra minőséget kiválogatni és márkázni: „Egy ügyfelünk egy ’extra vörös narancs’ termékcsaládot akart a piacra vinni, amelyeknek a belseje rendkívül pigmentált. Mi biztosítottuk hozzá a válogató technológiát. Ennek eredményeként ma már a narancsvásárlók 25%-a kifejezetten ezt a minőségi jelölésű terméket keresi, és ezek gyümölcsök kilogrammonként egy euróval többe kerülnek.”
Nem válogatni, hanem szedni nehéz
A cégtől csak válogató gépekről készült videókat találtunk a neten, noha az említett konferencián valóban a kivit egyenként szedő robotkarokat láthattak működés közben az érdeklődők. A fejlesztések tempóján érezhetők a nehézségek: miközben a szenzorok elképesztő fejlődésen mentek át az utóbbi években, és akár súly, akár méret, akár szín szerint „gyerekjátékká” vált a válogatás, addig a finommotorika, azaz az emberi ujjak mozgásának lemodellezése, sokkal nehezebb feladat. Bár 2020 óta folyamatosan érkeznek a hírek működő szedőrobotokról, ezek a gyakorlatba mégsem jutottak még el.
