Az európai árpakészletek minimálisak, az árak pedig egyre magasabbak. Akinek még van, most jól kereshet a takarmánygabonával. A jó értékesítési helyzet azonban átmentinek ígérkezik. Az ausztrálok visszatértek az árpájukkal Szaúd-Arábiába, és itt is maradnak, amíg a következő európai termés meg nem érkezik a piacra.
Itt vannak az ausztrálok!
Mivel a kereskedők teljesíteni akarják a szerződéses kötelezettségeiket az exportpiacokon, élénken keresik az árpát Európában, a gazdálkodók viszont csak vonakodva értékesítenek. Még nem szorít a tavasz, a gabonaárak emelkedése pedig olyan lendületes, aminek nem tudnak ellenállni.
Az elemzők viszont arra intenek, hogy a jó világnak hamarosan vége szakad. Az év eleji kereskedési mélyvölgyből kikerülve ismét emelkedni fognak a rakodási költségek és a fuvardíjak, emellett megjelent a konkurens déli félteke kínálata is a piacon – méghozzá az európai árpaexportőrök legfontosabb vadászterületén: Szaúd-Arábiában.
Itt már írtunk róla, hogy milyen hatással van az európai árpapiacra, ha az ausztrálok termése errefelé keres utat. Ugyanakkor bízni lehetett abban, hogy Kína most nem utasítja vissza az ausztrál árpát, másrészt – a kiváló termés ellenére – a tavalyinál negyedével kevesebb lehet az ausztrálok exportálható árpamennyisége. Ezt arra alapozták az elemzők, hogy a múlt évben minimálisra csökkent ausztrál készlet.
A számok mégis mást mutatnak. Az Ausztrál Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024 decemberében az ország 679 ezer tonna árpát exportált, ennek háromnegyede takarmány-, a többi sörárpa volt. A kivitel januárban egymillió tonnára emelkedett, és a várakozások szerint hasonló számot hoz a február és a március is.
Decemberben a takarmányárpa fő vásárlója Kína (258 ezer tonna), Szaúd-Arábia (150 ezer tonna) és Japán (66 ezer tonna) volt. Az ausztrál takarmányárpa-kivitel 30%-a érkezett az arab államba, ami meglepte a piacot. Ha azonban hozzátesszük, hogy a kanadai és a francia árpatermés rosszabb lett a tavalyinál, az árak pedig magasak, már érthetőbb, miért érkezett több ausztrál áru Szaúd-Arábiába. (Az arab állam árpakeresletének hosszabb távú alakulásáról itt írtunk: A magyar szántó is megérzi, ha étrendet vált az arab kecske.)
Elfogynak az európai készletek
Ukrajna sem tudott olcsó árpával szolgálni Szaúd-Arábiának, mivel a kukoricahiány egész Európában felhajtotta a takarmánynak való kalászosok árát is. A héten a takarmányárpa ára a Fekete-tengeri kikötőkben 220–224 USD/tonna szintre emelkedett, megegyezett a takarmánybúza árával, és 2–6 dollárral (cc. 1500 Ft/t)meghaladta a kukoricát átvételi árát is. A termelői árakban picit kisebb a különbség: feldolgozók 9200–9300 hrivnyát (kb. 85 ezer Ft/t) fizetnek a beszállított árpáért, ami szűk ezer forintnyi felárat jelent a tengeri értékével szemben.
Az ukrán árpakivitel februárban már a harmadik egymást követő hónapban csökken, ami annak köszönhető, hogy az aratást követően nagyon gyorsan és sok árpa került a külpiacra. Február 17-ig az exportált árpamennyiség 2,1 millió tonnát tett ki, 36%-kal haladta meg az előző szezon 1,55 millió tonnás mennyiségét. A bolgároknál is hasonló dinamikát látni: 45%-kal több árpát adhatnak el idén, mint az előző évben, de már náluk is csak 50 ezer tonna eladható áru maradt. Itt írtunk róla: Tempósan árulja az árpát és vásárolja a kukoricát Bulgária.
A takarmányárpa árának meredek emelkedése a sörárpa szerződéses árát is befolyásolja, de ilyen piaci viszonyok mellett a gyárak sem sietnek elköteleződni a gazdák felé. Pedig, ha nem kedvező az ajánlatuk, akkor a gazdálkodók inkább takarmányipari célra értékesítik a termést. Lásd a laptársunknál megjelent cikket: Sör lesz belőle vagy takarmány?
