Felpörgethetik a piacot az induló pályázatok
A terményszárítók, tárolók építése komoly műszaki feladat, és természetesen jelentős beruházási költséggel jár. A fejlesztési kedvet nagyban befolyásolta az elmúlt két-három évtizedben pár speciális pályázat – 2025-ben is várható két ilyen indulása. A terület egyik elismert hazai fiatal szakembere, Sebeszta Gábor, a Terményszárító és Tároló Technika Kft. tulajdonosa egy referenciapartnerüknél várt bennünket a beszélgetésre.

(fotó: Horizont Média Kft., Fodor Mihály)
Gyermekkor a szárító közelében
– Vannak, akik egészen más területről érkeztek, mások pedig „gyárilag” kötődnek az agráriumhoz. Ön hogyan kezdte?
– Pécsen születtem, de Barcson nőttem fel. Nagymamám, akivel nagyon közeli kapcsolatom volt, egy Bábolna terményszárító mellett dolgozott udvarosként. Sok időt töltöttem mellette. Gyerekként emellett imádtam a traktorokat, ha csak lehetett, felkéredzkedtem rájuk – ez az élmény hozott közel a mezőgazdasághoz.
Tanulmányaimat tekintve a barcsi Dráva-völgye Szakközépiskolában érettségiztem, környezetvédelem és vízgazdálkodás kéttannyelvű szakon. Később Budapestre jártam, a Bánki Donát Műszaki Főiskolára, ahol tervezési rendszereket tanultam, majd Keszthelyen, a Georgikonon gazdasági agrármérnökként végeztem.
– Hol tudta a gyakorlatban is kamatoztatni a megszerzett tudást?
– Az egyetem után az IKR Zrt.-nél kezdtem dolgozni. Gépértékesítési gyakornokként vettek fel, de hamar állományba kerültem. Akkoriban, 2007–2008 körül indult egy nagy pályázati időszak, és engem választottak ki, hogy a nyugdíj előtt álló kollégáktól átvegyem a szárítókért felelős szerepet. Kezdetben ezen a területen, szárítóépítő mérnökként dolgoztam, később pedig a terményszárítók termékmenedzsere lettem. A terményszárítók tervezése és telepítése komoly szaktudást igényel, évekre van szükség, hogy valaki igazán átlássa az egész rendszert, felismerje a buktatókat, és igazán jó telepeket tervezzen.
Az IKR-es évek alatt megismerhettem sok külföldi neves gyártót, akik egy része még ma is meghatározó a piacon. Sajnos a 2008-09-es pénzügyi válság után az áringadozások és egyéb tényezők komoly hatással voltak a cégre, így bár az IKR Zrt. egy nagyon jó cég volt, remek kollégákkal, de eljött az a pillanat, amikor lépnem kellett. Kaptam egy kiváló lehetőséget, amit nem tudtam visszautasítani. 2011-ben kezdtem dolgozni értékesítési menedzserként egy olyan nemzetközi gyártó és termékforgalmazónál, amely akkoriban még kisebb cég volt, évi 1-2 beruházással, az évek alatt azonban sikerült annyira felfejleszteni, hogy ma már a magyar piac első három szereplője között tartják számon.
Multivá válás helyett saját cég
– Miért döntött később mégis a váltás mellett?
– 11 évet töltöttem ott, ami nem kevés ebben a szakmában. Amikor elkezdtem a munkát, még egy családi jellegű cég volt. Mindenki ismert mindenkit, barátságos légkör uralkodott Svédországban és Magyarországon is. A későbbiekben a cég arculatot váltott, egyre inkább multinacionális irányba mozdult el, ezért döntöttem úgy, hogy váltok. De a cégeink között a jó kapcsolat továbbra is működik.
– Ha jól számolom, akkor ez 2022-ben történt.
– Igen, épp a COVID utáni időszakban, amikor még az alapanyaghiány is problémát okozott. Ennek ellenére belevágtam, és sok munkával sikerült elindítani a saját céget. Fontos számomra, hogy amit mondok és megígérek, azt tűzön-vízen keresztül is betartsam. Ez az én becsületem és szakmai hitelességem alapja. Nemcsak a nagy projektekre figyelünk, hanem az indulás óta karbantartási munkákat is vállaltuk, és még a legapróbb feladatokat is elvégeztük. Ez a hozzáállás segített abban, hogy a cég folyamatosan fejlődjön az elmúlt három évben, és jó eredményekkel zártuk az eddigi történetünket.
– Milyen volt lélektanilag egy ilyen különösen nehéz időszakban új céget alapítani? Nem félt tőle?
– Dehogynem! Nagy váltás alkalmazottból vállalkozóvá válni. Az alkalmazotti lét kényelmesebb, még ha sok kötöttséggel is jár, de cégtulajdonosként mindenért egyszemélyben felelek. Ugyanakkor ez egy kihívás is volt: megmutatni, mire vagyok képes. Bár semmi sem volt biztos, tudtam, hogy ha belevágok, mindent meg fogok tenni a sikerért!
– Hogyan épül fel a cég?
– Egyetlen alkalmazottam van, és nagyon sok alvállalkozóval dolgozunk. A tervezési munkák egy részét, például a technológia összeállítását én magam készítem el. Amikor azonban már építészeti engedélyezésről van szó, a terveket egy építész véglegesíti. A technológiai folyamatokat és leírásokat szintén én állítom össze. Az építész ezeket beépíti a dokumentációba, és a statikus készíti el a tartószerkezeti, a betonozási terveket. A folyamatot én fogom össze, hogy minden zökkenőmentesen haladjon.
– Mi az, amiben a tapasztalata révén mást tud nyújtani, mint a piacon lévő versenytársak?
– A terményszárítók minősége az egyik kulcsfontosságú tényező. Az általunk képviselt Strahl szárítók dupla hővisszaforgatással rendelkeznek, szigeteltek, kiemelkedő porleválasztással és alacsony zajkibocsátással bírnak, ráadásul rendkívül egyenletes szárítást biztosítanak. De amivel én többet nyújtok, az a vevőközpontú hozzáállásom. A célom az, ha átadok egy telepet, hogy a vevő ne csak az átadáskor legyen elégedett, hanem évekig az is maradjon. Fontos, hogy amikor egy potenciális ügyfél meglátogat egy általam épített telephelyet, biztos lehessek benne, hogy a referenciáim magukért beszélnek. A legjobb értékesítő egy elégedett ügyfél! Ha valaki tíz évvel ezelőtt építtetett velem szárítót, és azóta is problémamentesen működik, az mindennél többet ér.
Bár a cégem még nem tízéves, ugyanezt a szemléletet követtem az előző munkahelyeimen is. Nincs olyan apró probléma, aminél ne törekednék a megoldásra. Nem csak a nagy projektekre fókuszálok – minden egyes ügyféllel ugyanolyan alapossággal foglalkozom.

A Strahl szárítói lettek a befutók
– Beszéljünk egy kicsit a fő termékeikről és az olasz partnercégről!
– Kínálatunkban minden berendezés elérhető, ami a termények kezeléséhez szükséges. Fő profilunk új telepek és szükség esetén mobilszárítók létesítése, technológiai szerelése és technológiai villamos szerelése, meglévő telepek karbantartása, éves felülvizsgálata vagy akár felújítása, javítása. Emellett tervezési munkákat, pályázatok nyomon követését, műszaki tanácsadást is végzünk. Terményszárítóban a Strahl stabil és mobil szárítói a fő termékeink, de silóberendezések, tisztítógépek, serleges felvonók és minden más részegység megtalálható a kínálatunkban, amire egy komplett telep kivitelezéséhez szükség lehet. A Strahl egy olasz cég, a vállalat története egészen 1952-ig nyúlik vissza, és az első modern stabil szárítót 1966-ban gyártották.
A gyár Észak-Olaszország ipari vidékén található, ahol nagy hangsúlyt fektetnek az automatizálásra, a szárítók anyagminőségére és az egyenletes szárításra. Ez a tapasztalat és a technológiai előny az, ami miatt érdemes velük dolgozni. A családias légkör nagyon szimpatikus a vállalatnál, ez nagyon fontos, mert az emberi kapcsolatok és a kölcsönös nyitottság sokat számít. A cég minden technológiai fejlesztést saját maga végez Olaszországban, és mindig a legmagasabb minőségű alapanyagokkal dolgozik. A megbízhatóság és a hosszú piaci jelenlét teszi őket kiemelkedővé.
2000-ben vásároltak meg egy mobil szárítókra specializált gyárat, így ma már mindkét típus külön telephelyen készül. Az automatizáció és az anyagminőség terén kiemelkedő fejlesztéseket végeztek, különös figyelmet fordítva a szárítók szigetelésére és egyenletes teljesítményére.
Egy másik fontos partnerünk, az amerikai tulajdonú Frame, szintén meghatározó a piacon. Az általuk gyártott silók rendkívül masszívak, és igazodnak az adott földrajzi környezethez – például szél- és földrengésállóság szempontjából. A Frame silók minősége és a gyártási pontosságuk kiváló, az utóbbi években szinte semmilyen alkatrészből nem volt hiányunk.

– Földrajzilag behatárolt vagy az egész országban elérhető a szolgáltatásuk?
– Az egész országban rendelkezésre állunk. Alvállalkozóink is sokfelé dolgoznak, például Szabolcsban, Berettyóújfaluban, Pécsen és Bonyhádon is vannak partnereink. Ha probléma adódik, elsőként engem hívnak, és az esetek 90%-ában telefonon meg tudjuk azt oldani. Ha nem, 24 órán belül szakembereket küldünk, akik helyben megoldják a problémát.
Referenciatelep két lépcsőben
– Itt, Mezőlakon egy referenciatelepen beszélgetünk. Mit érdemes tudni erről a beruházásról?
– A Gagért 2003 Szövetkezet régi partnerünk, még az „előző szakmai életemben” indult velük a kapcsolat. Ennek az elismert termelői csoportnak ma kb. 90 tagja van. Fő tevékenységük a tagok, azaz tulajdonosok terményeinek tisztítása, szárítása, tárolása és értékesítése. A cél, hogy nagy volumenben, egyszerre tudják értékesíteni a terményt, ezzel jobb árakat elérve a piacon.
Az elmúlt években több projektet is lebonyolítottunk velük, például egy 2016-ban indult kis méretű terményszárítós pályázathoz kapcsolódóan 2020-ban üzemeltük be az első szárítót. Az első ütem után láttuk, hogy a kapacitás kevés, ezért 2021-ben egy újabb bővítési pályázatot nyújtott be a szövetkezet, amely során megduplázták a toronysilók számát. 2023-ban önerőből további bővítést hajtottak végre, és újabb szárítót telepítettünk. A terményt viszonylag magasabb hőmérsékleten engedik be a silókba, amelyek teljes padozati szellőzéssel rendelkeznek. Ez lehetővé teszi, hogy a hűtés nagy része a silóban történjen, mintha hűtősilóként működnének. Ez jelentősen csökkenti a gázfelhasználást, hiszen a folyamatos szellőztetés elégséges. Az első szárító viszonylag kicsi volt, mert a pályázatban korlátozva volt a kapacitás. A második szárító hasonló méretű lett, hogy az infrastruktúrához illeszkedjen. A két szárítóval párhuzamosan különböző terményeket tudnak feldolgozni, például napraforgót és kukoricát. Az előbb említett fejlesztések nagy rugalmasságot adnak, és növelik a rendszerek teljesítményét is, mert nem kell megvárni, hogy a termény visszahűljön a szárítóban – a silóban hűtik vissza.

Újra indulnak szárítófejlesztési pályázatok
– Hogyan indul egy projekt, ha valaki megkeresi önt?
– Először meghallgatom az ügyfél igényeit. Telefonon már felteszek néhány kérdést, például mekkora szárítót szeretnének, mekkora területen gazdákodnak, hogy felkészültebb legyek, és közösen megtaláljuk az üzemméretnek megfelelő kapacitású berendezéseket a találkozón. Ha például 10 t/h teljesítményű szárító az elképzelés, akkor a személyes találkozóra már viszek magammal egy alaprajzot, hogy legyen mihez viszonyítanunk. Az ügyféllel ezt átbeszéljük, és ha szükséges, az igényeihez igazítjuk.
Ezenkívül bemutatom a szárító technikai paramétereit. Fontos, hogy a szárítót megfelelően lehessen tisztítani, különösen terményváltáskor.
– Újra indulnak pályázatok szárító létesítésére. Mit lehet tudni ezekről?
– A megjelent tervezetek alapján két kategóriában fogják kiírni: kisebb beruházásokra (maximálisan 200 millió forint támogatás) és nagyobbakra (200 millió és 1 milliárd forint között). A kisebb beruházások teljes keretösszege 15 milliárd forint, a nagyobbaké pedig 35 milliárd.
A pályázat beadása várhatóan a kisebb projekteknél április 15-én indul, míg a nagyobb projekteknél május 20-ra tervezik. A beadott pályázatokat hetente vizsgálják felül, és hetente döntik el, hogy folytatódik-e a pályázati időszak, vagy lezárják azt.
– Hogyan látja most a gazdák hozzáállását? Ki fogják használni ezt a lehetőséget, vagy inkább óvatosabbak?
– Vegyes a hangulat. A gazdák mindig figyelnek a támogatásokra, de az óvatosság is jellemző. A nagyobb beruházások komoly elköteleződést jelentenek, főleg a jelenlegi gazdasági környezetben. Úgy gondolom, hogy sokan érdeklődnek majd, de egy részük kivár, hogy lássa, hogyan alakul a támogatási rendszer és a piac.
A pályázati anyagokat komplex módon kell beadni. A pályázati benyújtás annyiban változott az előző kiíráshoz képest, hogy az építési engedély elindítása nélkül lehet pályázni. Bár a dokumentációt építési engedélyes szinten össze kell állítani, és a pályázathoz mellékelni kötelező. Ehhez szükség van helyszínrajzra, technológiai rajzokra és egyéb műszaki dokumentációkra.
Ezenkívül három, közel azonos műszaki tartalmú árajánlatot kell benyújtani, valamint minden géphez termékkatalógust mellékelni. Ez azt jelenti, hogy azok a gyártók, amelyek nem rendelkeznek megfelelő háttérrel, valószínűleg nem tudják az ügyfél minden igényét kielégíteni. Egy pályázathoz üzleti tervet is készíteni kell, de az építési engedély szintű dokumentáció összeállítása a leghosszabb és legmunkaigényesebb rész.
Az anyag összeállításánál környezetvédelmi, tűzvédelmi tervekre és más műszaki dokumentumokra is szükség van. Mi ezekhez standard ajánlatokat és elrendezéseket készítünk, hogy a gazdáknak csak minimális módosításokra legyen szükségük. Ezáltal gyorsabban tudunk haladni a tervezőkkel.
– Mennyi idő szükséges a pályázathoz kapcsolódó engedélyek előkészítéséhez?
– Február végéig szükséges dönteni az indulásról, ha valaki részt akar venni a pályázaton. Az engedély szintű munkák elkészítése és a szakhatóságokkal történő egyeztetések általában három hetet vesznek igénybe. Ezek során ki kell számolni például a zajterhelést és más paramétereket, hogy a telep valóban megvalósítható legyen a helyszínen. Ez rengeteg munkával jár, de jó lehetőség egy komoly fejlesztésre. A segítség adott, bízom benne, hogy sok partnert tudok majd kiváló projektekkel segíteni.
SZERZŐ: FODOR MIHÁLY