Lassan készülődik a következő, 100 milliárdos forráskeretű precíziósgép-beszerzési pályázat. Aki saját drónokat akar működtetni a gazdaságában, az képeztessen ki egy kollégát drónpilótának, és ügyeljen rá, hogy kétévente frissítse a tudását.
Utoljára 2021 őszén lehetett benyújtani igényeket precíziós gépek beszerzésének támogatására, erre a célra 100 Mrd forintos forrást biztosított a kormányzat. A pályázat keretében drónokat is lehetett vásárolni. Ekkoriban még mindenki bízott benne, hogy a drónok nemcsak a növényállapot felmérésében, de az állománypermetezésben, vagy a gyomos táblarészek foltkezelésében is a segítségére lesznek a gazdálkodóknak. Azóta kiderült, a légi kijuttatás új módjával szemben még szkeptikusabb az EU, mint az ember vezette repülőkkel szemben.
Lassan mégis kiépült a drónhasználat szabályozási és képzési háttere, és 2023-ban megadták az első engedélyokirat-kiterjesztést drónos kijuttatásra egy rovarölő szer, a Mospilan 20 SG esetében. A további szervizsgálatok azonban lassan haladtak, a termelők ezért a szükséghelyzeti engedélyekben bíztak, csakhogy ezek kiadását éppen 2023-ra elégelte meg az EU. „A hazai növényvédőszer-engedélyezési hatóság – Nébih – drasztikusan behúzta a féket. A légi kijuttatás iránti szükséghelyzetiengedély-kérelmeket rendre elutasította, drónra pedig ezek szóba se jöhettek” – írta egy évvel ezelőtt a MezőHír oldalán Jordán László, aki idén januárban is összefoglalta a drónos permetezés hazai helyzetét: Növényvédelmi dróntechnológiák napjainkban.
Idén is nyílik egy 100 Mrd forintos forráskeretű precíziósgép-beszerzési pályázat, ennek egyelőre még a tervezetét sem ismerjük. Egy biztos: a drón, mint okoseszköz jól hasznosítható a mezőgazdasági termelésben. Működtetéséhez azonban képzett drónpilótára van szükség.
A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a már hatósági nyilvántartásba vett drónpilótáknak kétévente kötelező szakmai továbbképzésen részt venniük.
