A mögöttünk álló év minden évszakát tekintve rendkívüli, így már tavasszal sejthető volt, hogy nem lesz túl sok alma. A 2023-as év termés szempontjából átlagos volt, sőt kertenként és régióként kiemelkedő, így most számíthattunk alternanciára.
Már az indulás is csökkentette az esélyeket
A 2022-es év aszálya és a 2023-as év bő termése legyengítette a fákat, így azok kihajtása is már gyenge volt. Az enyhe tél után túl gyorsan jött a korai, meleg tavasz, ez pedig a virágzási erélyt csökkentette tovább. Ezután a száraz melegben olyan gyors volt a virágzás, hogy pollenizációs problémát okozott, majd a gyengén kötött partenokarp termések az áprilisi fagyokkal lehullottak.
Észak-Európa országait jobban érintette a fagy, Lengyelország, Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia már a nyár elején étkezési és ipari almából egyaránt jelentős kiesésre számított. A többi európai ország is inkább csak közepes termésmennyiséget várt, a világpiacon pedig eközben az ipari alma iránt ígérkezett csak kereslet, mivel a sűrítményből hiány lépett fel narancs- és almavonalon is. Ezek után, akinek maradt termése, bizakodott, hogy már nem lehet túl nagy gond. A varasodás inkább a májusi hideg esőkkel terjedt, míg a lisztharmat júniusban fertőzött leginkább, és a tavaszi erőteljes lehűlések és felmelegedések miatt a tűzelhalás is fertőzte az ültetvényeket, főleg az arra érzékeny fajtákban, ráadásul egész nyáron.
A tavaszi gyors felmelegedés a bimbólikasztók korai gyors felszaporodását okozta, ami különösen az észak-magyarországi régióban jelentett problémát, hiszen ott tavaly jelentős volt a gradációjuk, volt ültetvény, ahol 100%-os kárt okozva. A levéltetvek ugyan hamar megjelentek, főleg a levélpirosító almafa-levéltetű, de a nagy melegek miatt hamar összeesett a populáció, így nem tudott felszaporodni. A zöld almafa-levéltetű gradációs idejére pedig már túl meleg volt, így jelentős kártétel nem esett.
Az almamoly, almailonca és keleti gyümölcsmolyok rajzása a szokottnál 3 héttel hamarabb kezdődött, és a változékony hőviszonyok miatt nehéz volt a rajzáscsúcs megfigyelése, összemosódtak a nemzedékek, így gyakorlatilag folyamatos védekezést folytattak a termelők. A sok vegyszerkivonás miatt a Bacillus thuringiensis ssp. kurstaki termékei mellett a fajspecifikus granulovírusok és a légtértelítés kombinációja adott kiváló védelmet. Aki nem figyelt a ragadozók megőrzésére a kertjében, ott a piros gyümölcsfa-takácsatka és a közönséges takácsatka jelentős levélhullást okozott, az aszály káros hatása mellett.
A varasodás és lisztharmat a száraz meleg nyár miatt okozott gondot, főleg ahol a primer fertőzés ellen nem védekeztek sikeresen. Ami pedig sajnos állandó: a tűzelhalás folyamatosan nagy problémát jelentett az arra érzékeny fajtáknál a tavalyi szezonban is.
Hosszú, forró nyár…
A forró, száraz, csapadékhiányos nyár, valamint a korábban érkező vegetációs kihajtás az érést is olyan mértékben gyorsította, hogy már június végén, július elején terméshullást okozott. Ez a nyár közepére olyan mértéket öltött, hogy 100%-os terméskiesést okozott, ahol nem volt öntözés, és gyenge terméshozamú és alulkondicionált lett az ültetvény.
A termés mérete jelentősen csökkent az aszály és a magas hőmérséklet következtében. Ha a napi átlag középhőmérséklet eléri a 27 oC-t, akkor a növények nem asszimilálnak, sokkal inkább disszimilálnak. Így most még a modern, jéghálós, öntözött almaültetvényekben sem nőtt a termés mérete ebben az időben, sőt, volt, ahol csökkent is. Ilyen anomáliák mellett sajnos a termések ugyan korán értek, de a színanyagképződés rendkívül gyenge maradt. A rossz terméskonzisztencia miatt így az étkezési almák egy része is léalmaként lett értékesítve.
Összegezve a 2024-es évet: a keresleti piacnak köszönhetően az árakat tekintve jobb évet zártak a termelők, persze csak ott, ahol a termés betakarítható lett.
Milyen kilátásokkal folytatjuk?
Nem szerencsés a nagyon száraz nyár, a gyümölcshullást okozó stressz, mivel az a virágrügyek képződésére is negatívan hat. A gyenge termőindukáció miatt a fa akár el is hagyja a virágszervképződést, „bakvirág” lesz rajta. Ha szemmel nem is látható még, de garantáltan gyenge lesz a kihajtás vigora, a kötődési hajlama. Ha pedig érkezik egy téli vagy tavaszi fagy, akkor a fagyellenállóságuk is gyengébb lesz a növényeknek, ami sajnos az öntözetlen ültetvényekre – amelyek még némileg termettek is 2024-ben – hatványozottan igaz. Ahol kevés volt a termés, vagy jól lett beállítva a termőegyensúly, ott is megfigyelhetőek lesznek az idén a fent említett tünetek, csak kisebb mértékben. Az utóbbi 10–12 évben ugyanis sajnos menetrend szerinti a tavaszi fagy, mely néha csak régiókra korlátozódik, de minden évben csökkenti a hozamot.
A 2024-es almahiány ki fog hatni még a 2025-ös év áraira, várhatóan ismét a keresleti piac lesz jellemző. Jól látható, hogy azok a jéghálós modern ültetvények, ahol sikerül kiszolgálni a növényeket, minden évben rentábilisan teremnek. A jövő útja, hogy a kertet mindenhol be kell fedni, öntözni kell, az intenzív tápanyag-utánpótlást, a tápoldatozást, a növényvédelmet és a lombtrágyázást kombinálni kell az ökológiai szemléletű növényvédelemmel (légtértelítés, granulovírus, Bacillusok), és elsősorban étkezési célra javasolt a termesztési irányt megválasztani. A klímaváltozás miatt az iparialma-ültetvények öntözésén, valamint a fagyvédelem kombinált formáján is el kell gondolkodni a jövőben.
Reméljük, 2025 szép eredményt ad a termelőknek!
SZERZŐ: KAPONYÁS ILONA
