A levéltetvek és a gombák is támadásba lendültek a gyümölcsösökben

Almában kezeletlen területen a lisztharmat szekunder fertőzés tünetei tovább erősödtek, 3-4-es skálaérték (11-50 %) mellett figyelhető meg a betegség. Ültetvényben, érzékeny fajtán (a védekezéseknek köszönhetően) maradt 1-2-es skálafokozatú (1-10%) a betegség fellépése. Intenzív védelem továbbra is javasolt. A varasodás tünetei a kezeletlen állományokban tovább fokozódtak, 1-es skálaérték (1-5 %-os fertőzöttség) mellett figyelhető meg a betegség a lombon. A szárazság és az alacsony hőmérsékleti értékek miatt a betegség tüneteinek kialakulása lelassult. A 10-12 fokos átlaghőmérséklet mellett a betegség lappangási ideje 14-16 nap, amelyhez jelenleg egy enyhe fertőzési fokozat tartozik (a viszonylag alacsony levélnedvesség tartamok miatt). A fertőzésre a lombozat és a gyümölcsök is fogékonyak, ezért a megelőző védelem mindenképp javasolt.

A szürke-és zöld almalevéltetű fertőzöttség csökkent, legfeljebb 1-(2)-es skálafokozat mellett észlelhetők a kártevők. Az almamoly rajzása a hét végéig folyamatos volt (az utolsó leolvasáskor nem fogtak a csapdák), több ültetvényekben tömeges. A tojásrakás folyamatos, de a hűvös idő miatt elhúzódó. A tojások és a kelő kis lárvák elleni védekezések aktuálisak!

Szilvában a szilvamoly rajzása még mindig folyamatos és tömeges, az időszak végére enyhén csökkenő, de ez terület függő is (21-97 db hím/csapda/3 nap). A levéltetvek felszaporodása a szilvában enyhén csökkenő, legfeljebb 2-3-as skálafokozat (kis kolóniák-több nem összefüggő kolónia) mellett látható. A hajtások ~2-5 %-a fertőzött.

Kajsziban a levéltetvek felszaporodása lassult, a kártétel csökkent. A hajtások ~1-3 %-a fertőzött (a nem védett kertekben), 2-3-as skálafokozaton. A keleti gyümölcsmoly rajzása folyamatos, tömeges volt a múlt héten, de az időszak végére csökkenő tendenciát mutat. Őszibarackon a károsított hajtások aránya ~1 % vagy az alatti, a kis lárvák megfigyelhetők.

Cseresznyében a fekete cseresznyelevéltetű terjedése, szaporodása továbbra is visszafogott, 2-es skálafokozatú (egyes kis kolóniák) fertőzöttség mellett, a hajtások ~2 %-án látható a kártevő.
A cseresznyelégy első egyedeinek csapdázása után (több csapdázási helyen) a legyek száma észlelési szintűre csökkent a csapdákban. Az éjszakai hőmérsékletekkel a talajhőmérséklet is csökkent valamelyest, ez elhúzódó rajzást fog eredményezni.

A szőlő hajtásainak hossza 30-50 cm-es, nagyon heterogén a fejlettség, a fürtkezdemények fejlődnek. A feketerothadás első levéltüneteinek fejlődése a hűvös időjárás miatt lelassult. A nekrotizálódott levélfoltokban még csak észlelési szinten lehet találni piknídiumokat (vagy a laboratóriumi inkubálás után). A lisztharmat primer tüneteit is érdemes már az ültetvényekben keresni (a levél fonákon), mert a környezeti tényezők már Zalában is kedvezőek voltak az első (aszkospórás) fertőzések bekövetkezéséhez. A peronoszpóra fertőzéshez is lassan kedvezőek lesznek a feltételek, különösen ha a minimum hőmérsékleti értékek is emelkednek és gyakoribbá válnak az esőzések. Megelőző védelem mindhárom betegség ellen javasolt – figyelmeztet Tüh Annamária.

alma betegség cseresznye gomba kártevő körte levéltetű lisztharmat szilva szőlő