A szántóföldi növénytermesztésben a vegetációs időszakban a mezőgazdasági gépek használata – az agrotechnikai feladatoknak megfelelően – időszakosan történik. Egyes gépkonstrukciók alkalmazására meghatározott időszakban, míg más gépekre pedig ciklikusan, többszöri alkalommal kerül sor. A termelési ciklusok közötti és a munkavégzési időszakokban – beleértve a téli tárolási időszakot – gondoskodni kell a gépek állagmegóvásáról, tárolásáról. A rövidebb tárolási időszakokban – és különösen télen – lehetőség van a gépek alapos műszaki felülvizsgálatára, az időszakos karbantartási, a szükséges javítási munkák elvégzésére, vagyis a gépek következő termelési ciklusra való felkészítésére.
Üzemeltetési körülmények
A mezőgazdasági gépek az üzemidejük nagy részét a termőterületen, földutakon, a talajjal érintkezve, poros feladatok során, gyakran sáros környezetben dolgozva töltik (1. kép).
A mezőgazdasági gépek tisztán tartásáról folyamatosan kell gondoskodni. A tisztítási munkákat pedig a rövid idejű időszakos és a hosszabb idejű szezonvégi téli tárolásra történő leállás esetén gondosan el kell végezni. A tisztítás egyébként fontos megelőző és elengedhetetlen része az időszakos és folyamatosan elvégzendő karbantartási munkáknak. A tisztítási és karbantartási munkák vonatkozásában a mezőgazdasági gépek gépkönyvei és kezelési utasításai konkrét előírásokat, utasításokat tartalmaznak, amiket feltétlenül be kell tartani.
A mezőgazdasági gépeket munkájuk során az inputanyagok – műtrágyák, szerves trágyák, növényi szármaradványok, bálakötözők stb. – jelentős mértékben szennyezik. További szennyezési forrás a nedves talaj, sár vagy akár a már említett porosodás. Ezeknek a durva szennyeződéseknek az eltávolítása a bonyolultabb szerkezeti részekből manuálisan, kézi eszközökkel, különböző speciális eszközökkel, seprőkkel történhet. A növényi maradványok, szárrészek, megmaradt vetőmagvak eltávolítása – a korróziós károk elkerülése mellett – a rágcsálók távoltartása szempontjából is fontos (2. kép).
(fotó: dr. Kelemen Zsolt)
Tisztítás levegővel
A lerakódott porhoz, a szárrészek eltávolításához, a vetőelemek kifúvásához hatékonyan használhatók a kereskedelemben széles típusválasztékban kapható kompresszorok. A mezőgazdasági üzemekben azonban stabil, beépített kompresszorok és kiépített hálózat is rendelkezésre áll. A sűrített levegővel történő lefúvatásnak feltétlen előnye, hogy nem okoz korróziós károkat, különösen a belső bonyolultabb felületeken, akár a csapágyaknál vagy a szíjtárcsák környezetében. A mobil berendezések elektromos hálózatról működtetett villanymotorral meghajtott dugattyús kompresszorból, légtartályból, nyomásszabályzó szelepből, csővezetékből a fúvókával, járókerekekből, kezelőelemekből állnak.
A sűrített levegővel történő tisztításnak számos előnye van. Ezért egyes aratócséplőgép gyártók a kombájnjaikhoz már gyári csomagként adják a sűrített levegős tisztítószerkezetet, melyek már a napi karbantartások elvégzésénél is hatékonyan használhatók. A mai magajáró erő- és betakarítógépek, traktorok, de a munkagépek is ISOBUS-os adatátvitellel és digitális alkalmazásokkal, berendezésekkel vannak felszerelve, és ezek tisztításánál is feltétlenül előnyös megoldás a sűrített levegővel történő lefúvatás (3. kép).
Mosás meleg vagy hideg vízzel
A sáros földszennyeződések vagy csak egyszerűen a gépek járószerkezetére tapadt talajmaradványok eltávolítását nagy nyomású vízsugaras mosással lehet megoldani. Erre a célra is a nagyobb üzemekben magas nyomású vízsugárral működő kiépített mosóhelyiségek, berendezések vannak kiépítve. Ennek hiányában a kisebb gépi kapacitású üzemek mobil mosóberendezéseket használhatnak. A sár- vagy földszennyezés eltávolítására nagy nyomással dolgozó hideg vizes berendezések alkalmasak. Az olaj-, zsír vagy egyéb kenődő vagy megkérgesedett szennyezések pedig vegyszerek-, oldószerek hozzáadására is alkalmas berendezésekkel távolíthatók el (4. kép).
A melegvizes mosással ezek a szennyeződések gyakran mosószerek, oldószerek hozzáadása nélkül is lemoshatók. A melegvizes, oldószeres mosás során különös gondot kell fordítani a környezeti szennyeződések elkerülésére. Az egyéb hidegvizes és melegvizes mosás esetén is gondoskodni kell a szennyeződések és a mosóvíz környezetkímélő kezeléséről.
A mezőgazdasági gépek, különösen a bonyolultabb szerkezetű konstrukciók mechanikus szerkezeti részekkel, gyakran elektromos berendezésekkel vannak felszerelve. Ezért az előzőekben ismertetett mechanikus, levegős és vizes tisztítások egymással kombinált variációinak alkalmazása szükséges. A hideg- vagy melegvizes mosás után szükséges lehet – a korróziós károk megelőzése céljából – a szárítás elvégzése, de sok esetben elegendő a magas nyomású levegővel történő lefúvatás.
Állapotfelmérés, karbantartás
Az alaposan letisztított mezőgazdasági gépek teherviselő szerkezetének és funkcionális munkavégző szerveinek műszaki állapota szemrevételezéssel vagy különböző műszaki eszközökkel mérhető fel. Az alaposan letisztított gépeken ezzel párhuzamosan a betárolás előtti, illetve az esedékes időszakos karbantartási, illetve felületkezelési munkák is elvégezhetők. A vázszerkezeti részek szemrevételezése során tapasztalt meghibásodások, kisebb törések, repedések hegesztéssel, átlapolással javíthatók (5. kép).
Eközben azonban tekintettel kell lenni arra, hogy még a legkiválóbb technológiával és a legnagyobb gondossággal készített hegesztési varratok is gyengítik az adott keresztmetszetben a szilárdsági paramétereket. Egyes kopó alkatrészek, ekevasak stb. akár keményfémmel, élfelrakó hegesztéssel is javíthatók, ezzel a használati idő jelentősen növelhető. A talajművelő gépek munkaeszközeinek nagyobb mérvű kopása esetén azonban szükségessé válhat az egyébként gyorsan kopó alkatrészek cseréje.
A gyorsan kopó munkaeszközök cserelehetőségének minél tökéletesebb kielégítésére a munkaeszközgyártók, az eredetivel megegyező, esetleg még kedvezőbb szilárdsági paraméterekkel (pl. kopásállóság) rendelkező alkatrészek kínálatát alakították ki (6. kép).
(fotó: dr. Kelemen Zsolt)
A nagyobb lemezfelülettel konstruált mezőgazdasági gépeknek ezeken a felületein a korróziós károsodások megelőzésére hatékony felületkezelést kell alkalmazni. A lemezfelületeken keletkező rozsdásodásokat mechanikus eltávolítással, különböző rozsdaoldós kezeléssel kell előkészíteni, és a felületen festéssel kell pótolni a hiányokat (7. kép). Emellett a felületeket korróziógátló anyaggal kell kezelni. Erre a célra a különböző kompresszoros, levegős berendezéssel kiszórható emulziós keverékeket lehet beszerezni, illetve használni.
A mosás és szárítás után visszamaradt vizet zsírzással lehet eltávolítani. A csapszegek, csuklók, csapágyak zsírzására különös gondot kell fordítani, ezek „szárazon” való működtetése berágódásokhoz, szélső esetben törésekhez vezethet. Az egyedi zsírzóhelyek zsírzására különböző hordozható, magas nyomású, esetenként magas nyomású levegővel működő zsírzóberendezéseket lehet használni (8. kép). A bonyolultabb gépek hajtásátvitelébe beépített hevederes láncokat is érdemes megtisztítani, és kenőolajjal újra bekenni.
A betakarítógépek lánchajtásába központi kenőrendszerek vannak beépítve. Nagyon fontos, hogy mind a zsírzásra, mind az olajozásra, az összes kenési hely kezelésére csak a kezelési utasításban megadott vagy annak megfelelő minőségű kenőanyag kerüljön felhasználásra (9. kép).
(fotó: dr. Kelemen Zsolt)
A lánc- és ékszíjhajtásokat át kell vizsgálni, az erősen kopott, megnyúlt, kitöredezett ékszíjakat ki kell cserélni. A kopott és megnyúlt meghajtóhevederes láncokat is cserélni kell. Amennyiben van rá lehetőség, az ép láncokat és ékszíjakat érdemes kiszerelni, és fedett helyiségben tárolni. A gépeken maradt ékszíjak és láncok feszítőelemeit fel kell lazítani.
Gumik és akkumulátorok
A gumikerekes járószerkezetű munkagépek, szállítóeszközök, pótkocsik, magajáró betakarító eszközhordozók, traktorok gumiabroncsainak kezelésére, tisztítás utáni tárolására különös gondot kell fordítani. A gumiabroncsok tárolás során történő kímélése céljából a gépeket, illetve a futóműveiket fel kell bakolni, és a gumiabroncsok nyomását csökkenteni kell. A magajáró gépek esetében – hosszabb leállás idejére – az ólom-savas akkumulátorokat célszerű kiszerelni, és kisütött állapotban és védett helyen kell tárolni. A modernebb, kezelést nem igénylő akkumulátorokat pedig jól feltöltött állapotban kell tartani, akár kiszerelve, akár magában a gépben tároljuk.
A mezőgazdasági termelésben – a kis- és nagyüzemekben is – komplex, az egész termelési folyamatnak megfelelő gépparkot kell üzemeltetni. A termelési ciklusok közötti és a téli leállásokra a gépek tárolására jelentős nagyságú tárolótérre van szükség. Ezért a mezőgazdasági gépek nagy részét a szabadban kialakított tárolóterületeken, gépudvarokban tárolják.
A szabadtéri tárolókat, gépudvarokat lehetőleg síkfekvésű területen, jól megközelíthető helyen kell kialakítani. A gépek elhelyezésére megfelelő területet kell biztosítani. A szabadtéri tárolók kialakításáról a 16/2001. (III. 3.) FVM-rendelet tartalmaz előírásokat. A gépudvar stabil talajú legyen, akár füvesített terület, de előnyösebb a murvás burkolat (10. kép). A stabil talajállapot biztosítására pedig gondoskodni kell a biztonságos csapadékvízelvezetésről.
A szezonban a használaton kívüli vagy a téli leállás során tárolt gépek biztonságos megközelítésére, esetleg szükségszerű mozgatására pedig megfelelő közlekedési utakat kell kialakítani. A vagyonvédelem miatt pedig a telephelyek biztonságosan zárható kapukkal ellátott kerítéseket igényelnek. Az újonnan épített és a növénytermesztéshez kapcsolódó tárolóterületek gyakran szilárd burkolattal vannak ellátva.
Tárolás a szabadban, tárolószínekben
A mezőgazdasági gépek tárolása nyitott vagy félig nyitott, lebetonozott színekben is biztonságosan megoldható. Az újabban kialakított nyitott tárolószínek fő tartószerkezete nagy szilárdságú és teherbírású melegen hegesztett profilokból, pl. „I” profilú tartóoszlopból, illetve tartógerendából kialakított tartóváz. A tetőfedés pedig például trapézlemezes tetőfedéssel történik.
A nyitott színek védenek a csapadékos időjárás viszontagságai ellen, átjárhatók, a széljárásoknak és a huzatnak is kitettek. Ez a tulajdonság előnyös lehet a rágcsálók elleni védelem szempontjából (11. kép).
Az újabb fejlesztésű erőgépekre, traktorokra, betakarítógépekre vagy egyéb magajáró gépekre, de sok munkagépre is az elektronikus megoldások, digitális alkalmazások jellemzőek. Ezért ezeknél a gépeknél, törekedni kell zárt épületekben, színekben történő tárolásra. A kereskedelemben az utóbbi időben a mezőgazdasági gépek és egyéb anyagok tárolására számos könnyen telepíthető, és az üzemek igényeihez maximálisan igazítható könnyűszerkezetes, acélvázas, több szekcióból összeállítható zárt szín kapható a különböző szolgáltatók kínálatában (12. kép).
Akár nyitott vagy zárt színben tároljuk a gépeket, mellettük semmiképp ne legyen szemestermény vagy takarmány, hogy a rágcsálók távol maradjanak. A zárt színekben is kihelyezhetők a már említett, kereskedelemben kapható rágcsálóirtó eszközök. A betonalapzatra helyezett biológiai ragacsok, ragasztószalagok is hatékonyak lehetnek. Az említett karbantartási műveleteken túl a téli leállási vagy tárolási időszakban lehetőség van egyéb munkák elvégzésére, különös tekintettel a kezelési utasításban előírt, a teljesített üzemórákhoz igazodó feladatokra. A karbantartást és a kisebb javításokat szinte valamennyi üzemeltető a saját szakműhelyében is el tudja végezni. A nagyobb üzemeknél pedig a nagyobb, akár fődarabcserés javítások elvégzésére is van lehetőség, megfelelő felszerelés és szakembergárda segítségével (13. kép).
(fotó: dr. Kelemen Zsolt)
SZERZŐ: DR. KELEMEN ZSOLT MŰSZAKI SZAKÉRTŐ
