A jövő évtől ismét elindul egy újabb ötéves, ökológiai átállást segítő program. A célkitűzés szerint a jelenlegi 320 ezer hektáros ökoterületet 2027-re 500 ezer hektárra kell bővíteni. Ehhez megfelelő fajtákra és elegendő ökológiai minősítésű vetőmagra is szükség lenne. Fajta ügyben már a negyedik éve folynak a tesztelések.
Főként gyepeket vontunk be az ÖKO programba
Az ökológiai tanúsítás alá vont területek nagysága Magyarországon 320 ezer hektárt tesz ki, ez az ország teljes mezőgazdasági területének 6,4%-a, ami elmarad a körülbelül 10%-os uniós átlagtól. A művelési ágakat tekintve hazánkban az uniós átlaghoz képest túlsúlyban van a kaszálásra, illetve legeltetésre használt területek aránya (55%, míg az EU-ban 41%). A szántóföldi kultúrák hazánkban a teljes ökoterület 37%-át teszik ki (az uniós átlag 45%), az ültetvények részesedése pedig fele (6,5%) az EU-ban tapasztaltnak (13%).
Az ökológiai szántóink jellemző kultúrája a kalászos gabona és kukorica (38%), de ugyanekkora területet foglalnak el a zöldtakarmány-növények is (36%), mely utóbbi csoport domináns képviselője a lucerna. Emellett nagyobb mértékben termesztenek még napraforgót, borsót, édesköményt, hagymát, burgonyát, szóját és kölest is.
Alig van öko minősítésű vetőmag
„Az ökológiai termesztés növeli a biológiai sokféleséget, és a csökkentett külső erőforrás-felhasználásra való törekvése is óvja a természeti környezetünket. Az ökológiai növénytermesztés alacsonyabb termelékenységét azonban javítani szükséges egyrészt célzott agrotechnika használatával, másrészt erre alkalmas növényfajták termesztésével” – hangsúlyozta dr. Mikó Péter, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont nemesítője, a Vetőmag Szövetség Ökológiai Vetőmag munkacsoportjának elnöke.
A munkacsoport négy éve létezik, és az a feladata, hogy az ökovetőmag-piacot és a növénynemesítést érintő kérdésekben konzultáljon a hatósággal, állami szervekkel, és segítse a felkészülést a 2036-os átállásra, amikortól már csak ökológiai minősítésű vetőmagot használhatnak az ökogazdák.
Idén is letesztelték
A munkacsoport 2020-ban többismétléses, kisparcellás kísérleteket indított, amelyet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) koordinál. 2024-ben már a negyedik őszibúza- és a harmadik tönköly-fajtatesztelés zárult. A tapasztalatok nyomán idén ősszel újabb növényfajok (tritikálé, őszi borsó) tesztelése is elindult. Az egyes évek részletes eredményei és egy hároméves összefoglaló is elérhető már az ÖMKi honlapján. A kisparcellás fajtakísérletek nemcsak a gazdák fajtaválasztását segítik, hanem a vetőmag-forgalmazókat is informálják arról, hogy melyik fajtából lehet szükség ökológiai minősítésű, fémzárolt vetőmagra a következő években.
Az ökológiai átállást segítő, következő ötéves program 2025 januárjától indul, és várhatóan nagy mértékben fogja gyarapítani az ökológiai területek méretét. Az unió által meghirdetett „Zöld Megállapodás”, és az azt szolgáló stratégiai tervek értelmében az évtized végéig több mint duplájára (25%-ra) kell emelni az ökoterületek arányát Európában. A Nemzeti Cselekvésterv az Ökológiai Gazdálkodásért célkitűzése az, hogy 2027 végére 10%-ra, azaz 500 ezer hektárra emelkedjen a hazai ökoterületek aránya.
Ez is érdekelheti a témában:
AKG, ÖKO: kérelembeadás lépésről lépésre
Nőtt az EU ökoterülete, de már jöhet az ukrán biotermék is.
