A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) 2025-től új előírással bővül, a vizes élőhelyek és tőzeglápok védelmét szolgáló HMKÁ 2-vel. Ezek szabályszerű fenntartásáért és a korábbinál szigorúbb művelési előírások betartásáért területlapú támogatás jár. A területek lehatárolása már megtörtént.
Milyen területek tartoznak a HMKÁ 2 előírás hatálya alá?
A HMKÁ 2 területek a nagy része eddig nem volt támogatható, mivel esetükben nem teljesült az az elvárás, hogy folyamatosan mezőgazdasági művelésre alkalmas állapotban legyenek, éppen a hosszabb-rövidebb ideig tartó vízborítás vagy a vízzel való telítettség miatt. Viszont a HMKÁ 2 szabályrendszerén keresztül megteremtettük támogathatóságukat.
A területeknek három követelménynek kellett megfelelniük ahhoz, hogy a fedvénybe kerülhessenek:
- a mezőgazdasági területtel való megfelelő mértékű kapcsolódás;
- az átlagosnál magasabb széntartalom;
- a terület vízjárta jellege, időszakos vízzel való borítottsága.
A területtípusokat tekintve a HMKÁ 2 részét képezik időszakosan vízzel borított területek, vizenyős területek, lápok és tőzeglápok. A mezőgazdasági területtel való megfelelő mértékű kapcsolódás azt jelenti, hogy a víz meghatározta, jellemzően mezőgazdaságilag nem hasznosított földterület kerületének több mint 70%-a mezőgazdasági területtel érintkezik, vagy a leghosszabban érintkező kerületi szakasza meghaladja a nem művelt elem kerületének 50%-át.
A lehatárolt területek átlagos széntartalma (59,79 tonna/ha) magasabb, mint az országos átlagos széntartalom. Ugyanakkor a legmagasabb felszín közeli széntartalommal rendelkező területek a talajtérkép alapján jellemzően nem mezőgazdasági területek közelében találhatóak, így nem kerültek beépítésre a fedvénybe. Ilyenek például a törvény erejénél fogva szigorúan védett tőzeglápok.
Fontos megjegyezni, hogy azok a tőzeglápok, amelyek nem érintkeznek megfelelő mértékben mezőgazdasági területtel, illetve egyáltalán nincs közük mezőgazdasági területhez, nem képezik a fedvény részét. A fedvényből kimaradt tőzeglápok jellemzően nemzeti parki kezelésben vannak, és más természetvédelmi előírások által védelmet élveznek, azok közvetlen környezetében mezőgazdasági tevékenységet nem folytatnak. Ugyanígy, például egy erdő közepén elhelyezkedő tőzegláp sem része a HMKÁ 2-nek, nincs köze mezőgazdasági területhez.
A lehatárolásban a gyepeken csak a 0,1 hektárnál nagyobb, szántón pedig jellemzően kizárólag a 0,5 hektár feletti vizenyős és vízfelületet tartalmazó foltok szerepelnek. Ennek az az oka, hogy a gyepen lévő, 0,1 hektárnál kisebb vizes területek nagy valószínűséggel kiszáradnak az év során, valamint a szántón levő, 0,5 hektárnál kisebb elemek jellemzően kis kiterjedésű tóként, mint védett tájképi elem, már szerepelnek a rendszerben. A mezőgazdasági területhasználatot ennél kisebb területek esetében az űrfelvételeken is nehezebb minden kétséget kizáróan azonosítani.
Továbbá szántóterületen a fedvény részét képezhetik azok a vizenyős területek is, amelyek a lehatároláshoz vizsgált 3 évben nem tartalmaztak víztestet és általában nem rendelkeztek vizenyős területetekre jellemző növényzettel (szemben pl. a gyepeken előforduló vizenyős foltokkal). Ezek többségében művelés alatt álló, de a három évből legalább egy évben a vizenyőség miatt több hónapig nem művelt területek 5000 m2 alatt is a fedvénybe kerültek, ha nagyobb kiterjedéssel rendelkeztek, mint 0,1 hektár.
Időszakosan víz alatt
Továbbá a módszertan kialakítására vonatkozó egyeztetések során, és az uniós iránymutatások által adott valamennyi lehetőséget kihasználva a tárca azt a döntést hozta, hogy a szikes területek HMKÁ 2-be integrálása előmozdíthatja az időszakos természetes vizenyős területek megőrzését. Ennek megfelelően a HMKÁ 2 fedvény kialakításának keretében a szikes területek felülvizsgálata is megtörtént.
A szakemberek összesen 64.532 hektár potenciálisan fedvénybe kerülő területet vizsgáltak felül, melyből jelenleg összesen 46.547 hektár terület az, amit beemeltek a lehatárolásba, mert megfelelt mindhárom kritériumnak. Ebből 16.620 hektár aktuálisan az a területnagyság, mely eddig nem volt támogatható, de 2025-től a HMKÁ 2 alatt már azok lesznek. A többi, mintegy 30 ezer hektáron pediga korábbinál szigorúbbak lesznek a művelési előírások.
Annak érzékeltetésére, hogy az ország mely térségeiben találhatóak jellemzően ilyen vizenyős területek, melyek a HMKÁ 2 szerinti védelem alá kerültek, a Kincstár készített egy átnézeti térképet:

Gyommentesség szántás nélkül
A HMKÁ 2 keretében lehatárolt területeken a gazdálkodóknak fenntartási szabályokat kell betartaniuk:
- A vizenyős terület vonatkozásában nem lehet vis maior kérelmet benyújtani szélsőséges időjárási körülmény okozta árvíz vagy belvíz eseményre.
- A fedvénnyel érintett területen tilos szántást végezni, a védett részeken25 cm-nél mélyebben bármilyen talajművelést végezni, vagy a vizet levezetni.
- Meg kell akadályozni a veszélyes gyomnövények és az inváziós növények megtelepedését. A nád jelenléte nem minősül a minimumkövetelmények megszegésének, továbbá a veszélyes gyomnövények és inváziós növények jelenléte nem a minimumkövetelmény megszegése miatti szankciót, hanem legfeljebb feltételességi szankciót eredményez.
- A víz levonulása vagy elszivárgása után a területen mezőgazdasági termelőtevékenység végezhető.
- Ha gyepterületen kerül lehatárolásra HMKÁ 2 szerinti védett terület, akkor azt tilos szántóvá átalakítani.
- A támogathatóság feltétele minden esetben a jogszerű földhasználat.
A HMKÁ 2 fedvény a hírek szerint már elérhető, és a Magyar Államkincstár a mobilGAZDA alkalmazáson és/vagy az Ügyfélkapun keresztül már küldött tájékoztatást az előzetes fedvény alapján érintett gazdálkodóknak.