Ki gondolná, hogy a melegebb égövek tipikus egzotikus gyümölcse, a citrom kifogástalan minőségben és elfogadható bőséggel terem a Homokhátságon is? Bár a klímaválság korában több példát látunk hasonlóra – kivitermesztésre, strucctartásra –, de az még mindig ritkaság, hogy mindezt ökológiai elkötelezettséggel, csaknem biotermesztésre jellemző keretek között folytassák. Lajosmizsén, Szőrös András és felesége, Kisjuhász Éva birtokán így állítják elő a szamócát és a különleges minőségű citromot.
Szakmaszeretet
A Szőrös-Kisjuhász kertészet sok szempontból is unikum a hazai ültetvényes gyümölcstermesztésben.
Kisjuhász Éva szülei először 1973-ban egy egyszerű fóliasátrat létesítettek, akkor tértek át a szántóföldi termesztésről a fóliás kertészeti növénytermesztésre. – Olyan ritkaság volt ez akkor, hogy még a termelőszövetkezet szakmai vezetői is eljöttek megnézni, konzultálni – meséli Éva. A háztájiból a rendszerváltás után kibontakozó családi gazdaságban aztán virágokat: csokros krizantémot, jácintokat, kardvirágot, cserepes növényeket, illetve Asparagus plumosa-t termeltek közel egy hektáron, amit aztán a Virágpaletta Szövetkezeten keresztül értékesítettek.
– Kertészmérnöknek tanultam, de ebben nem csak a családi indíttatás és a környékbeli kertészeti kultúra volt rám hatással. Szerettem és mind a mai napig szeretem a természet szabadságát, nyugalmát. El sem tudom képzelni más szakmával az életem – teszi hozzá a gazdaság szakmai vezetőjeként Éva.
Hobbinak indult, kiváltja a szamócát
Citrommal először a 2000-es évek elején kezdtek foglalkozni, mondja SzőrösAndrás. – Az első töveket Olaszországból szereztük be, akkor még úgyszólván csak mint hobbival, kíváncsiságból, kedvtelésből próbálkoztunk. De olyan sok és szép termésünk lett, hogy elkezdtünk komolyabban foglalkozni vele, és 11 évvel ezelőtt ültettük el végül is az első fát. Tudni kell, hogy a citromfa 4-5 év után fordul termőre. Mi előzetesen alapos talajvizsgálatot, talajelemzést vittünk végig, és ennek megfelelően készítettük elő a fólia alatti területet –teszi hozzá András.
Míg a citrom nem vált lényegében a főprofillá, a Szőrös-Kisjuhász kertészet a virágok mellett szamócatermesztéssel foglalkozott. Ma, illetve ezekben az átmeneti években ez a tipikusan európai gyümölcs egyre inkább kiszorul a mára már több mint egyhektáros ültetvényről. – Ahogy a citromfa nő és terebélyesedik, a lombkorona elveszi a fényt a bakháton érlelődő szamócától. Amíg a fa kicsi, megfér egymás mellett a két növény, de idővel a szamóca bakhátait kiforgatjuk, elsimítjuk –folytatja András.
Tyúkok, darazsak a növényvédelemben
A gazdaság kezdettől arra törekedett, hogy növényvédelmét a lehető legkisebb vegyszerfelhasználás mellett biztosítsa. Noha egyelőre nincs hivatalos ökológiai termesztést elismerő tanúsítványuk, a technológiai folyamatok megszervezése ennek szellemében történik. – A fóliában is jelentkezik növényvédelmi igény, kártevőnyomás vagy gyomosodás. Úgyhogy van feladat, ám ezt a tyúkok elvégzik – mutat körbe Éva, a sorok között káráló, kapirgáló szárnyasokra utalva. – Egyedül az aprószulákot nem eszik meg, azt valamiért kerülik – teszi hozzá András. Ám ebből sincs annyi, hogy kemikáliákat kellene alkalmazni ellene: elég néhányszor megkapálni, alaposan sarabolni az ültetvényt.
– Nem akarunk gyomirtót használni, nem akarjuk, hogy a növénybe kerüljön – indokolja. – A rovarok ellen pedig természetes ellenségeiket, szintén rovarokat, például fürkészdarazsat használunk. Kis palackokban helyezzük el őket, és majd a maguk igényei szerint rajzanak ki onnan. Ezek aztán védenek a pajzs- és levéltetvek és más rovarfélék ellen, és csak nagyon-nagyon ritkán fordul elő, hogy ne volna elegendő ez a védekezés – mondja Éva. – Akkor is elegendő a foltszerű, legfeljebb egy-két fára kiterjedő, alacsony intenzitású kezelés. Azt is olyan szerekkel végezzük, amik gyorsan lebomlanak a nyári meleg és a napfény hatására – ezt már Éváék lánya, Eszter teszi hozzá, aki szintén részt vesz a gazdaság működtetésében.
Termesztéstechnológia
A citromfák tehát 4-5 év után kezdenek teremni, és bőséges, jó évjáratban 10 kiló feletti termést adnak. – Itt is megfigyelhető, ami általában a gyümölcsöknél: egy erősebb, bőségesebb év után „pihennek” a fák, kisebb termést adnak – mondja Éva. A szép, sárga színű, gömbölyded alakú Meyer fajta is igényli a fényt, a napsütést, ha levelek takarják, előfordul, hogy nem érik be egészen. A virágzás március, áprilisban történik, az érés – részben a napsütéses napok és órák függvényében – novembertől január elejéig tart. A fóliasátrat a hideg évszakban is legalább 12–14 fokos melegre kell fűteni – ehhez a gazdaság hagyományos, fafűtéses rendszer segítségével juttatja el a meleg vizet a fóliasátor hálózatán keresztül.
Szabadföldön ez a gyümölcs – legalábbis amíg a klímaváltozás egészen át nem alakítja a hőmérsékleti viszonyokat – nem terem meg a Kárpát-medence területén. A citromfák vízutánpótlását takarékos, csepegtető rendszerű hálózattal biztosítják, ami naponta két alkalommal, 10–15 percen át juttat nedvességet a gyökerekhez. A szerves és némi műtrágya mellett a szükséges tápanyag-utánpótlást lombtrágyákkal, a növény vitalitását, ellenálló képességének erősítését biostimulátorok alkalmazásával biztosítják. A hatékony szüret érdekében a fák koronamagasságát két méteren szabják meg, a formáját pedig úgy igazítják, hogy a sorközök kényelmesen bejárhatók maradjanak.
Az ország minden pontjáról jönnek az ízért, az élményért
Ebből eredően november-decemberben van a fő kereskedelmi szezon is. – A friss termést először is alaposan lemossuk. Bár nem kap növényvédő szert, ez a minimum, viszont utána már nem viaszozzuk úgy, mint a kereskedelemben kapható import árut szokták – mondja Éva. A gazdaság egyik fő bevételi forrása azonban nem is a piac, hanem a kertészetbe érkező látogatók.
– Elsősorban a Szedd magad! akció révén jönnek hozzánk a legtöbben. Olyannyira keresett és népszerű ez a fajta, illetve az a tény, hogy tiszta technológiai eljárással termesztjük a citromot, hogy Győrből és Debrecenből is eljönnek ide, Bács-Kiskun megyébe. Van, aki húsz-harminc kilót is leszed ilyenkor. Vannak, akik egyfajta családi vagy szabadidős programnak fogják fel a citromszedést: összekötik azzal, hogy ha nem idevalósiak, megnézik elsősorban Lajosmizsét, Kecskemétet, vagy más programot iktatnak még be.
– És nagyon sokan elmondják, hogy olyan nekik az ittlét, a közös szedés, mint egy valódi, hagyományos, közösségi élmény. Viccelődünk, beszélgetünk, együtt vagyunk, ha nem is a teljesen szabad levegőn, de itt, ebben a szép környezetben – teszi hozzá Eszter. A Meyer citrom népszerűségét egyébként maga a fajta is adja. Sokak szerint ez a gömbölyded, vékony héjú citrom a legfinomabb. Stábunk is megkóstolta, valóban rendkívül aromás és lédús, héjastul is könnyen fogyasztható, friss gyümölcs terem Lajosmizsén.
Kohout Zoltán
