Kövér porcsin
A porcsinfélék családjába tartozó kövér porcsin (népies nevén disznója, disznóporcsin, kövérfű, kövérke, kövérlányka, poncsér) annak ellenére, hogy általánosan a mindennapi gyakorlatban a kertekben nem kívánatos gyomnövényként ismert, a közelmúltban egyre inkább a figyelem középpontjába került. Számos közleményben ún. „szuperzöldségként” és „csodaszerként” emlegetik.
Európa és Ázsia síkságain őshonos, azonban már a világ számos pontján megtalálható. A kövér porcsina nyolcadik leggyakoribb gyomnövény. Elterjedése annak is köszönhető volt, hogy a katonák szerencsehozó talizmánként vitték magukkal a háborúkba. Kozmopolita faj, a meleg és mérsékelt övezetekben is megtalálható és egyaránt termeszthető. Elsősorban a laza és homokos talajt kedveli, de vályogtalajon és fejlettebb példányai a jól trágyázott földeken is megjelennek. A növény fejlődéséhez elengedhetetlen a magas napsütéses órák száma, illetve a melegebb időjárás.
A növény 10–40 cm hosszú, talajon heverő, csupasz, hengeres, pozsgás hajtással rendelkezik, magassága 15–30 cm is lehet. Levelei 1–2 cm hosszúak, sötétzöld színűek, tojásdad vagy lapát alakúak, fényesek és viaszosak. Apró virágai ülők és sokszor csukottak, a kinyíltak sárgák. Júliustól a fagyokig virágzik. Termése 3–7 mm hosszú ferde kupakkal nyíló, sokmagvú toktermés. A magok vese alakúak, 0,7 mm szélesek, aprók, tompák és barnás-fekete színűek. Ősidők óta elterjedt élelmiszerként történő használata, sőt, az emberiség már nagyon régóta ismeri és alkalmazza a porcsint gyógyításra is. A Távol-Keleten a kövér porcsin hétköznapi ételnek számít.
Elsősorban salátákban fogyasztják, nyers és főtt formában egyaránt. Gyógyteát is készítenek belőle forrázással. A hatás fokozásának érdekében jellemzően más gyógynövényekkel (pl. zsálya, csalánlevél, rozmaring) is társítják. A levelek és a szárak a leggyakrabban hasznosított részek, melyek gyűjtése közvetlenül a virágzás előtt javasolt.
Számos betegség ellen hatásos
A legújabb fitokémiai és tápanyagtartalmi vizsgálatok kimutatták, hogy ez a növény igen értékes vegyületeket tartalmaz (pl. flavonoidok, alkaloidok, szerves savak, észterek, lignánok, terpenoidok, szterolok). Számos tanulmány kiemelte, hogy a kövér porcsin kitűnő vitaminforrás. A-, C-, E- és B6–vitamin-tartalma jelentős, ásványi anyagok közül pedig a vas-, kálium-, mangán-, kalcium-, cink-, réz-, foszfor-, nátriumtartalma számottevő. Rendkívül gazdag omega-3-zsírsavakban, amelyek nélkülözhetetlenek az emberi egészség szempontjából, mivel a szervezet ezeket nem képes szintetizálni. Ezek a zsírsavak kulcsfontosságúak a betegségek megelőzésében.
Számos etnobotanikai tanulmány arra utal, hogy a hagyományos gyógyászatban a kövér porcsint májbetegségek, cukorbetegség, gyomor-bélrendszeri rendellenességek és légzőszervi problémák kezelésére is alkalmazzák. A szakirodalom beszámol antioxidáns, antimikrobiális, antivirális, gombaellenes, gyulladáscsökkentő, rákellenes, antidiabetikus, antiaszmatikus és sebgyógyító hatásairól, melyeket a fent említett gazdag fitokémiai és tápanyagtartalomnak tulajdonítanak.
A kövér porcsin fitoremediációs képességéről is ismert, szerepét szennyezett (ólom, nitrát és kadmium) talajok helyreállítási folyamataiban is vizsgálják. Számos közlemény számolt be allelopatikus hatásáról, más gyomnövények növekedésének a gátlására vonatkozó vizsgálatokról. Napjainkban a világ különböző részein a kövér porcsin óriási jelentőséggel bír, táplálkozás-élettani hatásainak és a fent említett bioaktívvegyülettartalmának köszönhetően.
A kövér porcsin tehát táplálkozási, gyógyászati, mezőgazdasági és környezetvédelmi szempontokat felölelő széles körű felhasználási lehetőségei miatt figyelemre méltó növény. Globális elterjedése és abiotikus stressztűrő tulajdonságai miatt Ázsiában a mezőgazdaság jövőbeni fenntartható fejlődésében biztos helyet foglal el. Hazánkban, annak ellenére, hogy jelenleg a köztudatban és szakmai körökben is egyaránt gyomnövényként tartjuk számon, az élelmiszeripar számára is perspektivikus faj lehet.
SZERZŐ: ASZALÓSNÉ DR. BALOGH REBEKA1, NAGY VIVIEN2, DR. KOVÁCS SZILVIA1
1DEBRECENI EGYETEM, MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR, NÖVÉNYTUDOMÁNYI INTÉZET, ALKALMAZOTT NÖVÉNYBIOLÓGIAI TANSZÉK
2DEBRECENI EGYETEM, MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR, ÉLELMISZERTECHNOLÓGIAI INTÉZET
