Hiába utasította az orosz kormányzat a mezőgazdaságot a vetőmagtermesztő terület növelésére, ez nem oldotta meg a szaporítóanyag-hiányt. Pláne úgy nem, hogy a rendelkezés a vetőmagok szezon előtti importjának korlátozásával párosult.
Próbálkozás dél-amerikai, afrikai, ázsiai vetőmaggal
Oroszország leginkább zöldségfélékből és cukorrépából kiszolgáltatott a vetőmagimporttal szemben. De az olyan nagy szántóföldi kultúrákból is kiegészítést igényel, mint búza, rozs, árpa, kukorica, szója, repce, napraforgó, cukorrépa és burgonya. Ezekből azonban már 2023 utolsó negyedévében – három hónap erejéig – megtiltották az importot, tesztelendő, hogyan reagál a belföldi piac. (Itt írtunk róla: Vetőmagimport-tilalmat hirdetett Moszkva.)
A háború előtt az ország önellátottsági szintje vetőmagokból mindössze 63 százalékos volt. Azóta Moszkva rájött, hogy erősítenie kell ezt a szegmenst, és a „barátságos” országok körében is keresnie kell beszállítókat. Célként kitűztek egy legalább 75%-os önellátottsági szintet vetőmagokból, ezért ezek termesztő területét fokozatosan növelik. Emellett több szaporítóanyagot igyekeznek beszerezni Peruból, Tanzániából, Chiléből és Kínából.
Óriási ellátási hiány
Azóta eltelt egy év, és Dimitrij Patrusev korábbi agrárminiszter, most miniszterelnök-helyettes elismerte, hogy a zöldségfélék, a cukorrépa, a kukorica és a napraforgó esetében az ország továbbra is nagymértékben függ a külföldi szaporítóanyagoktól. A probléma nem oldható meg szimplán a vetőmagtermő terület növelésével. Ezt sugallja a továbbképzési maraton címe, ahol az orosz funkcionárius felszólalt: „Tudás mindenek előtt.”
A zöldségtermesztés szempontjából kulcsfontosságú Asztrahán és Volgográd régiók gazdái már 2024 elején jelezték, hogy baj lesz, ha nem tudják beszerezni a szükséges mennyiségű import vetőmagot. A paradicsomtermeléshez csak a szükség szaporítóanyag-mennyiség 77%-a állt a termelők rendelkezésre, mivel holland vetőmagokból közel harmadára csökkent az elérhető készlet.
A különböző paradicsomtermékek külkereskedelmi egyenlege – ami 2018-ra már beállt egy alacsonynak nevezhető szintre – 2023-ban meghaladta a 133 millió dolláros deficitet, ami 48%-kal több, mint a 2019-2021 közötti ötéves időszak átlaga.
A sárgarépa és a hagyma vetőmagjaiból ennél is nagyobb hiány volt, a szükséges mennyiség mindössze ötöde volt elérhető a belföldi piacon. A termelői szövetségek ismét emlékeztették a döntéshozókat, hogy a szántóföldi zöldségtermesztés erősen függ a holland és német vetőmagoktól.
Az ebből eredő ellátási problémákat egyes termékek esetében nem lehetett az import fokozásával enyhíteni, ami megmutatkozott az árakban is. Míg a hagyma idén nyáron olcsóbb volt, mint tavaly, a sárgarépa pedig tartani tudta a szintet, addig a cékla 60%-kal, a burgonya 49%-kal, az alma 42%-kal, a káposzta 16%-kal drágult 2023 nyarához képest – tükrözve a nemzetközi kínálat szűkülését, amit az időjárási anomáliák okoztak.
