Voltak jobban és rosszabbul sikerült agrár-környezetgazdálkodási (AKG) kiírások is az ország történetében: például 2016 és 2021 között csak a mezőgazdasági területek 12%-a vett részt benne, most viszont bő 25%-uk. Másrészt a rendelkezésre álló támogatási keret nagysága sem mindegy. Ha kevés a pénz, de az egységnyi területre jutó támogatás közel változatlan, akkor kevés lesz a programba bevihető terület. Főként, ha a nemteljesítésért kiszabott szankciók is szigorúbbak.
Borsodban, Tolnában, Komárom-Esztergomban azt halljuk, sokan nem AKG-sok, és nem is kívánnak részt venni a programban. Az öt évre vállalt környezetkímélő gazdálkodás csak azok számára vonzó, akiknél a termelés jövedelmezősége enélkül nagyon csekély lenne. A gazdaság mérete ebből a szempontból lényegtelen. Körkérdésünk alkalmával 60 és 1200 hektárnyi szántóval rendelkező gazdaságban is kaptunk olyan választ, hogy az AKG csak rontana az év végi eredményen. Egy Békés vármegyei szaktanácsadó megerősíti: a termelés gyenge jövedelmezősége miatt kapaszkodnak a helyi gazdálkodók az AKG-ba, pedig nem biztos, hogy a támogatás kompenzálja például azt a kárt, amit a táblaméret korlátozásának vállalásakor a 2 méter széles elválasztósáv kijelölése okoz. Sokan tartanak attól is – joggal –, hogy most keményebbek lesznek a szankciók, és nem csak a támogatás 1-2%-át veszítik el egy „félreméréssel”.
Tervezés félinformációkkal
Fejér megyéből viszont azt halljuk, hogy már egyébként is annyi mindent kell teljesíteni, hogy egy horizontális szántó előíráscsoportnak nem kihívás megfelelni. Az elért gazdaságban eddig több mint 100 hektárt vontak be az AKG-ba, jövőre pedig ennél is többel indulnának a programban. „Csak akkor tudjuk növelni a bevitt területet, ha meg tudunk egyezni a sok apró terület tulajdonosával a földhasználatról az öt év idejére.” Egy Bács-Kiskun vármegyei szaktanácsadó azt mondja, az AKG alapelveit teljesen elfogadhatónak tartja, de kifogásolja, hogy sem az előzetes tájékoztatók, sem a vitára bocsátott tervezetek nem adnak elegendő kapaszkodót a pályázói döntéshez, és azt is, hogy a rendszer nagyon bürokratikus.
Elmeséli, hogy egy öröklés miatt késve tudták igazolni a földhasználati jogosultságot. A vis maior-bejelentés után egy évig tartott a huzavona a kötelezettségvállalással érintett terület körül, első körben visszamenőleg is jogosulatlannak ítélték a kifizetést arra a több mint 100 hektárra, melynek tulajdonosa szó szerint az utolsó leheletéig teljesítette az AKG-előírásokat.
A hivatali munka lassú fogaskerekeit mások is szóvá teszik, különösképpen azt, hogy a pályázat nem az őszi vetések előtt nyerte el végleges formáját. „Úgy kell vállalásokat tennünk, hogy nem tudjuk, milyen következményei lehetnek egy szabálysértésnek. Csak annyit tudunk, hogy a büntetések szigorodnak” – fogalmaz Pálné dr. Harcsa Marietta, aki azt kifogásolja, hogy a társadalmi vitára bocsátott tervezet nem tartalmazta a szankciós táblázatot, továbbá az AKG teljesítéséhez szükséges szűkített növényvédőszer-hatóanyaglista csak februárban fog megjelenni. A mostani AKG-ban vannak olyan újdonságok is, mint a no-till vállalása. Kérdés, hogy a „művelésmentesség” mit jelent majd az ellenőrök számára.
„Csak találgatni tudjuk, hogy a tárcsázás a talajművelés része lehet, mivel az előíráscsoportban alapelvárás a kötelezettségvállalási időszak 5 éve alatt legalább egyszer zöldtrágyanövény termesztése vagy istállótrágya kijuttatása – vélhetően bedolgozással. Nem hiszem, hogy ezt a művelésmódot sokan vállalnák, főként így, hogy még nem biztos, elfogadják-e a glifozát használatát terminálásra.”
A szaktanácsadó ezzel együtt úgy látja, sokan folytatják majd az AKG-programot, de az ültetvényeken és a gyepeken területcsökkenés várható. A hazai gyümölcsösöket sorozatosan érte vagy fagykár, vagy piaci sokkhatás, a csekély jövedelmezőség pedig a beruházásokat is visszavetette. Mostanra sok az az elöregedett, tőszámhiányos ültetvény, melyek paraméterei nem felelnek meg a kiírásnak. A gyepeken pedig az állatállomány csökkenése miatt kerülhetnek ki területek az ötéves programból.
Melyik földhasználati kategória veszíthet?
Valójában nem is az állatok száma zsugorodott ennyire, hanem más támogatási jogcímre „nevezték be” a kérődzőket, a kettős finanszírozás pedig tilos – mutat rá Kósa Ferenc László, az Agrárszaktanácsadók Egyesületének elnöke. „A gazdálkodók már tavasszal bevittek minden marhát az állatjóléti támogatásba, így az AKG-s gyepekre nem maradt elég állategység. Az egyik támogatás a 150 napos legeltetetésről szól, míg a másik a minimális legeltetésre és a kaszálás környezetbarát módjára koncentrál, és csak azt várja el, hogy legyen a takarmányhoz elegendő jószágunk. Ha nem gondolják át a kettős finanszírozás fogalmát, a gyepen óriási lesz a támogatott terület csökkenése” – vélekedik.
A gyümölcsösöket illetően viszont optimistább, mivel a pályázati elvárások ezen a téren sokkal életszerűbbek lettek. „Egyszerűbb a mostani rendszer, már nem a gyümölcs faja, hanem a gazdálkodás intenzitása számít. Dönthetek úgy, hogy kivágom az almát, és kajszit rakok a helyére, sőt, egy ültetvény részlegesen is lecserélhető egy másik fajra. A lényeg, hogy extenzív vagy intenzív művelésmódot vállalok-e.”
Harcsa Marietta a pozitív változtatások közül a „szegély” értelmezését emeli ki, ami már nem a tábla „körbeszegését” jelenti, hanem – azon túl, hogy minimum 6 méteresnek kell lennie – a terület legalább 5%-ában határozták meg a kiterjedését.
„Én elsőként azt tanácsolom az ügyfeleimnek, hogy csak olyat vállaljanak, amit könnyen teljesíteni tudnak. A35–40 pontot kell megcélozni a nyeréshez. Aki már benne volt az AKG-ban, 300 hektárnál kisebb az üzeme, és a földhasználati kategória legalább 75%-át beviszi a programba, az eleve magasabb pontszámmal indul. Könnyen megvalósítható és magas pontszámmal jár a vetésszerkezet diverzifikálása pillangóssal, zöldugarral, méhlegelővel, de ezt nagyon sokan választják. Nehezebb, de megoldható, és sok ponttal jár az említett méhlegelőszegély kialakítása. Értékes pontokat hozhat a maximálisan 5 hektáros táblák vállalása is, ha a gazdaság területe eleve szabdalt. Fontos, hogy tudatosítsuk: az AKG a művelés szempontjából hátrányos, de a természet számára előnyös gazdálkodási viszonyok kompenzálását szolgálja, normál esetben nem ez a támogatás jelenti a jövedelmet.”
A szaktanácsadó hozzáfűzi, hogy a gazdálkodók élete sokat nehezedett az eGN bevezetése óta, és nem könnyíti a dolgot a TMR (műholdas) ellenőrzés sem. 2026-ra minden adatrögzítési és beküldési akadályt el kell hárítani, mivel ekkortól naprakész elektronikus naplózást várnak el a támogatottaktól.
„A támogatási összegek sokat veszítettek a reálértékükből, viszont egyre többen vannak, akik azt mondják, az AKG-kifizetések nélkül már nem boldogulnának. Mindent egybevetve 20% felett maradhat a programba bevitt mezőgazdasági terület aránya az országban” – vélekedik a szakember. Kósa Ferenc László viszont úgy látja, ennek objektív akadálya van: a támogatási keret nagysága, jobban mondva a „kicsisége”. Bár az egységnyi támogatási összegek valamelyest emelkedtek, a teljes forrás lényegesen szűkült.
Míg az előző, hároméves ciklusra 360 milliárd forint jutott, most az 5 évre szánnak 200 milliárdot. Ez éves bontásban azt jelenti, hogy harmadára szűkült a támogatási keret. „Tény, hogy sokan fognak pályázni, de ha nem Magas Természeti Értékű területen gazdálkodnak, akkor most sokkal keményebb vállalásokat kell tenniük, ha a nyerők között akarnak lenni. Például kétszeri istállótrágyázást kell vállalniuk az öt év alatt, vagy 5 hektáros táblákat kell kialakítaniuk.”
Kevesebb hektáron, keményebb ellenőrzéssel
Mire ez a cikk nyomdába kerül, már valószínűleg megjelenik a végleges kiírás (MEGJELENT, ITT ÉRHETŐ EL) és vele együtt a hiányolt 2B melléklet a definíciókkal, illetve a szankciós táblázat (3b melléklet) is. „Azt már tudjuk, hogy az ÖKO támogatás esetén szigorodnak bizonyos büntetési tételek, például a naplóvezetéssel kapcsolatban. Ha az valótlan adatot tartalmaz, akkor 1-ről 10%-ra emelkedik a támogatáselvonás” – mond egy példát Kósa. Az Agrárszaktanácsadók Egyesületének elnöke kevésbé aggódik a hatóanyaglista miatt. „Induljunk ki abból, hogy nem nyúlnak hozzá komolyan, és akkor nem tévedünk nagyot.” Problémásabbnak tartja, hogy a januárban induló programra már az őszi vetések előtt fel kellett volna készülniük a gazdálkodóknak, és az előzetes kommunikáció ebben csak keveset segített.
„A legjobb az lett volna, ha már júliusban ismerjük a végleges kiírást. Még fontosabb lenne, hogy a pályázatok összerakásának idején intenzív és az információkért felelősséget is vállaló párbeszéd legyen a Kincstár és pályázatírók között. Sajnos a MÁK Kérdezz–Felelek oldalán egy igen/nem válasz helyett jellemzően csak azokat a jogszabályi passzusokat hivatkozzák be, amikkel kapcsolatban kérdezünk. Így viszont valószínűleg csak 2026 elején, a szankcióból fogjuk megtudni, hogy mit csináltunk rosszul.”
Végül a szakember eloszlat még egy félreértést. A nyári, előzetes kommunikációban a kukoricát még tételesen felsorolták a 12%-osnál nagyobb lejtőkről száműzendő kapásnövények között, a pályázat tervezete azonban már csak a dohányt, a cukorrépát, a takarmányrépát, a burgonyát, a csicsókát és a batátát sorolta az erózió szempontjából veszélyes kultúrák közé. Ezt sokan úgy értelmezték, hogy hiba volt olyan sok kalászost vetni, hagyhattak volna helyet a kukoricának is a lejtőn. „Attól még, hogy az AKG-tervezetből kikerült a kukorica, megmaradt a tiltás. A feltételességi rendelet magasabb rendű elvárás, mint egy pályázati kiírás!” – hangsúlyozza a szakember.
A támogatási kérelmek benyújtására 2024. november 15. és december 16. között lesz lehetőség. (MÓDOSULT: 2024. NOVEMBER 25. ÉS DECEMBER 23. KÖZÖTT.) Az agrár-környezetgazdálkodási programban most 21 ezer támogatottal kalkulál a kiíró, míg a három évvel ezelőttire 23 ezer nyertest vártak. Ez azt sugallja, hogy a támogatott kérelmek száma csak 9 százalékkal csökken. Meglehet. Az azonban biztos, hogy harmadával kevesebb forrás mellett a támogatott terület nagyságában ennél jóval nagyobb visszaesés várható. Nagyon is elképzelhető a több százezres nagyságrendű hektárcsökkenés. Akit ezzel az információval elbizonytalanítottunk, az a többieknek ad nagyobb nyerési esélyt.
Szerző: Gönczi Krisztina
