Újonnan megjelenő kártevők ellen is kell védekezniük a mezőgazdasági termelőknek, valamint a már megszokott növényvédelmi technológia is több helyen átalakításra szorul a változó környezeti hatások miatt. A 29. Tiszántúli Növényvédelmi Fórumon a növényvédelem, az élelmiszerbiztonság, és az integrált növényvédelem kihívásairól tartottak előadásokat. A Mezőhír Dr. Nagy Antal egyetemi docenst, a konferenciát rendező Debreceni Egyetem Növényvédelmi Intézetének vezetőjét kérdezte a növényvédelem aktuális kérdéseiről.
Mit hoz a klímaváltozás a kártevők, kórokozók elleni védekezésben?
Jelentős környezeti változásokon megyünk keresztül, a flóránk és a faunánk nagymértékben átalakul. A klímaváltozás miatt részben természetes úton, részen pedig emberi hatások miatt. Rengeteg behurcolt, idegenhonos kártevővel, kórokozóval kell szembenéznie a gazdálkodóknak.
Mi az, ami most a legnagyobb problémát okozza?
Vannak olyan hazánkban már jelenlévő kártevők, kórokozók, amelyek előtérbe kerülnek a felmelegedés kapcsán. Nő a tömegességük, a nemzedékszámuk, könnyebben tudják fertőzni az aszálystressz miatt legyengült növényeket. Itt nemcsak a szántóföldi, kertészeti, hanem akár erdészeti kártételek is szóba jöhetnek. A gubacsdarázs terjed a gesztenyén, a tölgyeket pusztítja a csipkéspoloska, a lisztharmat-betegség. Számos olyan kórokozó, kártevő van, vagy akár gyomokat is említhetnénk, amelyek a klímaváltozás kapcsán előretörnek. Emellett olyan fajokat is meghonosítunk, persze akaratlanul, amelyek korábban nem tudtak eljutni hozzánk, csak az áruszállítás útján, emberi segítséggel.
Ha a szántóföldi kultúrákra tesszük a fókuszt, mely kártevők okoznak kihívásokat?
Rovarászként elsősorban rovarok jutnak az eszembe, itt mindenképpen kiemelném például a kukoricamoly előretörését. Ez egy nagyon ismert kártevő, korábban egy- és kétnemzedékesnek tartottuk a fajt. Most már az ország nagy részén kétnemzedékes, és pár évvel ezelőtt egy harmadik nemzedék is megjelent, halad ennek a fajnak az előretörése. Vannak olyan fajok, amelyek korábban nem tudtak nálunk áttelelni: gamma-bagolylepke, vagy gyapottok bagolylepke, ezeknek most már az áttelelő állományai is ismertek.
Milyen jövevények, inváziós fajok váltak ismerté napjainkban?
2002-ben jelent meg hazánk déli részén, behurcolt jövevényként a zöld vándorpoloska, amely már országosan a legkülönbözőbb kertészeti és szántóföldi növényeken okoz kárt. Itt van egy újabb jövevény, az ázsiai márványospoloska, amely nagy tömegben húzódik be épületeinkbe is, ezzel is zavarva az embereket. Már évszázadok óta jelen lévő, de előre törő kórokozókat is említhetek. Kollégáim vizsgálják például a szőlőkben a szőlő fertőző tőkeelhalásbetegségeket. Ezt több az edénynyalábokban élő gombafaj okozza együttesen, amelyek előretörése megfigyelhető, és mára minden hazai borvidéket sújtja.
Milyen új vektorkártevők jelentek gondot a termelőknek?
A közelmúltból a szőlőkabóca az egyik legismertebb. A rovar hazai szétterjedése után a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma megjelenése az országban összekapcsolható, mivel a kabóca a vektora ennek a betegségnek. Ez egy karantén kórokozó, ami ellen nem tudunk védekezni, csak a vektora ellen. Ilyen példa a csonthéjasok európai sárgaság fitoplazmája, ami a kajszin okoz betegséget, ennek ismert vektora a szilva levélbolha. Nagyon sok ilyen kártevő kórokozó párost lehetne felsorolni. Sok esetben nem ismerjük még, hogy melyik kórokozó melyik rovarral van kapcsolatban, ezek eddig fel nem tárt problémákat tudnak előidézni.
Mely kártevők a nyertesei a melegebb klímának?
2006-ban jelent meg Spanyolországban és a 2010-es évek elején már itt volt Magyarországon a paradicsom aknázómoly (Tuta absoluta). Jellemzően üvegházakban szaporodott, és most azt tapasztaljuk, hogy már a szabadföldön is nagy számban megjelenik. Munkatársaim most vizsgálják a kártevő életciklusát. Látjuk, hogy ennek a fajnak megváltozik az életmenete, ami szintén az átalakuló, számára egyre inkább megfelelő környezetnek köszönhető.
Milyen kutatásokat végeznek a kártevők, kórokozók elleni küzdelem terén?
A kutatások jelentős része eleve azt célozza, hogy olyan újfajta lehetőségeket, technológiát, akár új növényvédőszereket keressünk, olyan alkalmazható módszereket, amelyek a jelzett kihívásoknak megfelelnek. Intézetünk idén megszerezte az akkreditációt arra, hogy engedélyezési célú hatékonysági vizsgálatokat hajtsunk végre, azaz a különböző növényvédő szerek hazai engedélyezésében felhasználhatók legyenek azok a vizsgálatok, amelyeket itt végzünk. Dolgozunk biológiai növényvédelmi fejlesztésekben is. Tesztelünk különböző készítményeket, közvetlen és közvetett hatásokat a már engedélyezett szereknél. Érdekes lehet például az, hogy egyes termésfokozó készítményeknek milyen közvetlen vagy közvetett hatása lehet a kártevők állományaira.
Milyen fejlesztésekben dolgozik most személyesen?
A kártevők elleni csapdák fejlesztésében dolgozom. Ezek nem a közismert feromoncsapdák. Újabban megpróbálunk olyan illatanyagokkal dolgozni, amelyek a kártevő tápnövényét imitálják, így lehetőségünk nyílik a hímek mellett nőstény egyedek befogására is. Illetve olyan esetekben szoktunk ezzel dolgozni, ahol a feromoncsapdák nem kellő hatékonysággal működnek. Említettük a kukoricamoly növekvő nemzedékszámait. Ennél a fajnál a különböző populációk különböző összetételű feromonokat gyártanak, ezért a feromon csapdák hatékonysága általában nem kielégítő. A HUN-REN Növényvédelmi Kutatóintézet munkatársaival olyan illatanyagos csapdát fejlesztettünk ki, amely a kukoricamolyt jobban vonzza, mint a feromon csapdája. A feromoncsapdák másik problémája, hogy csak egy fajt vonzzanak, de nekünk általában egy kártevő közösséggel van dolgunk. Ilyenkor felmerül a kérdés milyen csapdát vegyek, hogyha nem tudom pontosan, milyen kártevők vannak a területemen. Az illatcsapdák a kártevők szélesebb spektrumát vonzzák, kicsit a fénycsapához hasonlítanám őket, amely nagyon sokféle kártevőt gyűjt. Az illatok viszont nem annyira széles spektrumúak, tehát nem kell akkora rovaranyagot feldolgozni, mint egy fénycsapda esetén. Segítségével képet kaphatok a teljes kártevő közösség nagy részéről. Ha sikerül nagyszámú nőstényt fogni, akkor közvetlenül a védekezésben gyérítésre is felhasználható eszközt kapok. Ilyen gyérítésre is alkalmazható eszköz már kapható például bundásbogarak és virágbogarak ellen.