Az elektronikus gazdálkodási napló (eGN) rendszere a mezőgazdasági tevékenységek dokumentálásának alapköve, amely a jogszabályi megfelelés biztosításában játszik létfontosságú szerepet. Az elmúlt évtized során az agráriumot érintő adminisztrációs rendszerek folyamatos és jelentős fejlődésen mentek keresztül, melynek eredményeképpen a szaktanácsadók munkája is jelentősen átalakult.
A jogszabályi környezet szigorodása és az elektronikus adatszolgáltatás kiterjesztése mára megköveteli a szaktanácsadók részéről a folyamatos alkalmazkodást és szakmai fejlődést. Az adatok pontos és időben történő rögzítése, valamint a jogszabályi megfelelés biztosítása nélkülözhetetlenné tette a szaktanácsadók munkáját a gazdálkodók számára, hiszen csak így biztosítható a mezőgazdasági tevékenységek átláthatósága és fenntarthatósága.
Naprakészen kell(ene) vezetni, de mégis hogyan?
2023 elején indult el az elektronikus gazdálkodási napló (eGN), amelybe a Nébih a különálló e-permetezési napló, a gazdálkodási napló és a nitrátadatlap rendszerekben található adatokat integrálta. Akkor a legtöbb szaktanácsadó gondolataiban megfogalmazódott, hogy miként fogják azt naprakészen vezetni? Ez a kérdés nem pusztán az eGN-rendszerbe történő napi szintű adatrögzítés megvalósítására irányult, hanem a gazdálkodók és a szaktanácsadók közötti kommunikációra, az adatok átadására is.
Az biztos, hogy a gazdálkodó számára nincs annál nagyobb teher, hogy egy fárasztó nap után még álljon neki e-mailt írni a szaktanácsadónak, hogy adott napon mely tábláiban milyen agrotechnikai vagy növényvédelmi műveletet hajtott végre, milyen szer felhasználásával, milyen dózisban. Ugyanakkor a szaktanácsadó számára sem leányálom, amikor napközben, késő délután vagy este rázúdul a 10-20-30-40 vagy akár több ügyfelétől érkező információ az adott napon elvégzett tevékenységekről. Arról nem beszélve, hogy a legtöbb gazdálkodótól csak a szükséges információk egy része érkezik meg, s a szaktanácsadóknak el kell kezdeni a tevékenységek eGN-be rögzítéséhez szükséges hiányzó adatok beszerzését vagy a téves adatok egyeztetését.
Egy év haladék
A 2023-as évben a gazdálkodási naplót elektronikusan és papíralapon is vezethették a gazdálkodók a támogatások igénylésének feltételeként, s aki úgy döntött, hogy a 2023. évre vonatkozóan azt papíralapon vezette, akkor az abban rögzített adatokat elég volt legkésőbb 2024. január 31-ig feltöltenie a Nébih eGN-felületére.
2024 januárja emlékezetes marad minden szaktanácsadónak, hiszen a 2023-ban papíralapon vezetett gazdálkodásinapló-adatok feltöltése, az akadozó Ügyfélkapu, a lefagyó vagy elérhetetlen rendszer, a sorozatos adatvesztések vagy duplikációk miatt nem kis fejtörést és bosszúságot okozott a kötelezetteknek.
Mindezek után érthető és méltányos volt az a döntés, hogy – segítve a gazdálkodók és a szaktanácsadók alapos felkészülését az eGN naprakész vezetésére – az eGN-t (a permetezési napló kivételével) 2024-ben is elegendő egyszer feltölteni. Ez azt jelenti, hogy 2025. január 1-jétől kell majd naprakészen, határidőre feltölteni az adatokat az eGN-felületre, és a papíralapon vezetett 2024-es gazdálkodási naplókat legkésőbb 2025. január 31-ig kell rögzíteni a Nébih eGN rendszerébe. Az eGN naprakész vezetési kötelezettségének elhalasztása lehetőséget adott mind a gazdálkodók, mind a szaktanácsadók számára, hogy megtalálják azt az ideális megoldást, amellyel hatékonyan tudják teljesíteni a 2025. január 1-től élessé váló digitális adatszolgáltatást.
A gazdálkodók részéről az egyik legfontosabb kérdés, hogy a munkavégzésük során hogyan fogják rögzíteni az elvégzett munkálatok adatait, illetve ezek az adatok és a kiegészítő információk miként jutnak el az eGN-felületet kezelő szaktanácsadókhoz. Ugyanakkor a szaktanácsadók számára a legfőbb probléma a gazdákkal való folyamatos kapcsolattartás, napi adat- és információáramlás, valamint az adatok eGN-felültre történő feltöltésének biztonságos megvalósítása.
Az teljesen egyértelmű, hogy az eGN-adatszolgáltatás teljesítésére nem megoldás a különböző üzenetküldési platformok használata, s az is biztos, hogy véget ért az excel táblázatokban történő adatkezelés kora. Az elvárt naprakész adatszolgáltatás és adatrögzítés kizárólag megfelelő szoftverek segítéségével lehetséges, amelyek hatékony és biztonságos megoldást képesek biztosítani a gazdálkodók, a szaktanácsadók és a Nébih eGN rendszere közötti kommunikációra és adatrögzítésre.
Az eGN a szaktanácsadók szemszögéből
Az agráradminisztrációt és az eGN vezetését támogató szoftverekkel szemben a legfontosabb elvárás mind a gazdálkodók, mind a szaktanácsadók részéről, hogy azok könnyen kezelhetők és áttekinthetők, akár terepen is használhatók legyenek, aminek köszönhetően a megnövekedett adminisztrációs kötelezettségek nem akadályozzák a gazdaságok munkáját, így több idő marad a tényleges munkavégzésre.
A szaktanácsadók részéről további elvárás, hogy a szoftver képes legyen integrálni az egységes kérelem vagy más agráradminisztrációs szoftverek excel tábláinak adatait, biztosítva ezzel a gazdálkodók alap- és táblaadatainak rögzítését. További fontos elvárás, hogy a szoftverrel hatékonyan lehessen elvégezni az adatgyűjtéseket, az adatrögzítéseket és a naprakész adatszolgáltatást, és rendelkezzen Nébih API-tokennel, mivel így a szoftver közvetlenül képes kétirányú kommunikációra az eGN rendszerrel, s nincs szükség az Ügyfélkapu használatára az eGN-feltöltéshez.
A jó hír az, hogy már léteznek olyan szoftverek, amelyek különböző mértékben képesek megoldást nyújtani mind a gazdálkodók, mind a szaktanácsadók problémájára. Ami megkülönbözteti ezeket a szoftvereket, az a fejlettségi szintjük s a funkcionalitásuk, amely alapján a használatuk közbeni adatrögzítési, adatáramlási, adatbiztonsági és kommunikációs megoldásaikban térnek el egymástól.
A piacon elérhető agráradminisztrációs szoftverek között vannak olyanok, amelyek fejlett folyamatautomatizálási és jogosultságkezelési funkciókkal rendelkeznek, s amelyek lehetővé teszik, hogy a gazdálkodó által egy applikációban berögzítésre kerülő agrotechnikai, növényvédelmi és egyéb műveletekről, azok adatairól a megjelölt szaktanácsadó vagy növényvédelmi szakértő azonnal értesüljön. Az illetékes személy az automatizmusnak köszönhetően értesítést kap az adatrögzítés megtörténtéről és az adatok eGN-felületre történő beküldésének határidejéről, amely előtt még lehetősége van a berögzített adatokat ellenőrizni, szükség esetén korrigálni, majd az adatok véglegesítését követően az adatok API-kapcsolaton keresztül a Nébih eGN-felületére automatikusan, visszaigazolással feltöltésre kerülnek.
A fejlettebb szoftverek a gazdálkodás során berögzített adatokból a gazdálkodók igényeinek megfelelő riportokat is képesek létrehozni, amelyek egyrészt hatékony támogatást képesek nyújtani a döntéshozatali folyamatokban, valamint átfogó képet adnak az adott gazdálkodási évről, másrészt a különböző pályázati programok részére kötelezően biztosítandó jelentéseket is képesek egy gombnyomással teljesíteni, ami a szaktanácsadók munkáját nagymértékben segíti és támogatja.
Összegezve az eddigieket elmondható, hogy az eGN naprakész vezetési kötelezettségének elhalasztása helyes döntés volt a jogalkotók részéről, ugyanis a 2024-es év lehetőséget adott a felkészülésre, s időt adott az informatikai rendszerek fejlesztőinek az eGN vezetését támogató szoftverek elkészítésére, aminek köszönhetően mind a gazdálkodók, mind a szaktanácsadók nyugodtan készülődhetnek a 2025. januári beadási dömpingre. Nincs más dolguk, csak meg kell találniuk a számukra legmegfelelőbb szoftvert, amellyel a 2025 januárjától vezetendő eGN-adatrögzítésnek eleget tudnak tenni.
SZERZŐ: JURÁCSIK ZOLTÁN ÜGYVEZETŐ • AGROFLOW SZOFTVER KFT.
