„A közösség által támogatott mezőgazdaság olyan, mint egy jó barátság: mindenki tesz bele valamit, és végül mindenki jól jár” (a szerző)
A mezőgazdaság, mint minden kultúránk anyja és jólétünk alapja, alapvető szerepet játszik az emberi társadalmak életében. A modern gazdálkodás azonban, amelyet egyre inkább gazdasági megfontolások vezérelnek, kiszorította a kultúrát, és a mezőgazdaságot pusztán üzleti tevékenységgé, agrárüzletté degradálta.
A hagyományos mezőgazdasági eszmék háttérbe szorultak, miközben egyre inkább előtérbe került a profitorientált termelés. Mint azt már korábban kifejtettük, a közösségi mezőgazdaság (Community Supported Agriculture, CSA) egy olyan alternatív megközelítést kínál, amely visszaállítja a gazdálkodás eredeti értékeit. Az ökológiai gazdálkodás elvei mentén a CSA célja egy önfenntartó és javuló ökológiai rendszer létrehozása, amelyben a közösség közvetlenül kapcsolódik a termelési folyamathoz, és közösen osztozik a mezőgazdaság előnyeiben és kockázataiban.
Honnan ered a közösség által támogatott gazdaság?
A Community Supported Agriculture (CSA) egy olyan fogalom, amely az 1960-as években Japánból származik, és az 1970-es években fejlődött tovább Európában. A CSA kitalálója konkrét személyként nem pontosan ismert, mivel a rendszer gazdálkodók és a fogyasztók együttműködéseként alakult ki, akik közvetlenebb és kölcsönösen előnyös kapcsolatokat kerestek az élelmiszer-termelésben és -elosztásban.
Mi a közösség által támogatott mezőgazdaság, és hogyan működik?
Sokan összekeverik a CSA-t a Farm to Forkkal. A Közösség Által Támogatott Mezőgazdaság (CSA) egy olyan rendszer, ahol a vásárlók és a gazdálkodók szorosan együttműködnek. A vásárlók a szezon elején előre fizetnek egy fix összeget, cserébe pedig rendszeresen kapnak friss zöldségeket, gyümölcsöket vagy más termékeket a gazdaságból. Ez biztosítja a gazdának az anyagi biztonságot, a vásárlóknak pedig friss, helyi élelmiszereket. A CSA nemcsak élelmiszert nyújt, hanem egy közösséget is épít, amely támogatja a helyi termelést és a fenntarthatóságot.
Közösségi mezőgazdaság Magyarországon
Magyarországon a közösségi mezőgazdálkodás mozgalma több mint 13 éves múltra tekint vissza. Ezeket a gazdaságokat a Tudatos Vásárlók Egyesülete fogja össze, amely jelentős szerepet játszik a közösségi gazdaságok népszerűsítésében és támogatásában. Az egyesület évente frissített listát és térképet készít azokról a gazdaságokról, amelyekhez a vásárlók csatlakozhatnak. 2024-ben már 28 közösségi gazdaság várja új tagjait Magyarországon, köztük kilenc újonnan induló. A közösségi mezőgazdálkodás révén a fogyasztók közvetlen kapcsolatot alakíthatnak ki a termelőkkel, előre meghatározott átalánydíjért cserébe pedig rendszeresen kapják a friss, helyben termelt élelmiszereket.
Az egyesület felmérései szerint 2023-ban a magyarországi közösségi gazdaságok több mint 1400 családot láttak el szezonális zöldséggel, hússal, tojással és gyümölccsel, ami összesen közel 4000 fogyasztót jelentett. A Tudatos Vásárlók Egyesülete nemcsak a gazdaságok és fogyasztók közötti kapcsolatok építésében segít, hanem képzésekkel is támogatja az új közösségi gazdákat. Ezzel elősegítik, hogy egyre több helyi termelő vegyen részt ebben a fenntartható és közösségközpontú mezőgazdasági modellben, amely hozzájárul a vidéki térségek fejlődéséhez és a helyi élelmiszer-ellátás biztonságához.
Magyarországi tapasztalatok
A termelők véleménye
Az agráriumban mérföldkövet jelentenek azok a szakemberek és termelők, akik hiteles tapasztalataikkal gazdagítják a közösséget. Dezsény Zoltán, akit nemcsak Az Év Ökológiai Gazdálkodója díjjal tüntettek ki 2023-ban, hanem a 11 kategóriagyőztes közül a Közönségszavazást is megnyerte Az Év Agrárembere díjkiíráson, fontos szerepet tölt be az innováció és fenntarthatóság terén.
– Milyen tapasztalatokat szerzett a közösségi mezőgazdaság (CSA) működtetése során Magyarországon?
Dezsény Zoltán: – A közösség által támogatott mezőgazdaság kisüzemi termelők által alkalmazott üzleti modell, amely pénzügyi stabilitást és kiszámíthatóságot biztosít. A termelő és fogyasztó közti személyes kapcsolatokra épül, előre tervezett értékesítést garantálva. Magyarországon jelentős fejlődési lehetőségek vannak ebben a szektorban, több közösségi gazdaság létrehozásához elkötelezett gazdálkodókra és tudatos fogyasztókra van szükség.
Az a tapasztalatunk, hogy van nyitottság elsősorban a nagyvárosi, az átlagosnál magasabb jövedelmű és felsőfokú végzettséggel rendelkező fogyasztók részéről a közösségi mezőgazdálkodásra. Számunkra – bár jelentős feladatot jelent minden évben az ezzel járó kommunikáció és adminisztráció – soha nem jelentett gondot a tervezett taglétszám elérése, sőt jellemzően kis mértékben rendre meg is haladjuk a tervezett létszámot, és év közben már várólista alakul ki a Magosvölgy Zöldségközösségbe történő bekerüléshez.
– Milyen kihívásokkal szembesült a Magosvölgyi Ökológiai Gazdaság elindítása és működtetése során?
– A kezdeti években a legnagyobb kihívás egy gazdaságilag működőképes agrárvállalkozás felépítése volt teljesen zöldfülű, gyakorlati tapasztalatokkal minimálisan rendelkező, városban nevelkedett, kezdő biokertészként. Az eredményes termelés, farmmenedzsment kialakítása, a munka-család egyensúly megtalálása igen komoly kihívást jelentett. Ezen a téren még mindig fejlődési pályán vagyunk.
– Hogyan építi és tartja fenn a bizalmat és az elkötelezettséget a közösség tagjai között?
– A bizalom kulcsa a folyamatos, őszinte kommunikáció. Rendszeres találkozókat tartunk, megosztjuk a sikereket és a kihívásokat egyaránt. Az emberek érzik, hogy valódi részesei a gazdaságnak, nem csak vásárlói.
– Milyen innovációkat és kísérletezéseket végeztek a Magosvölgyi Ökológiai Gazdaságban, és ezek hogyan járulnak hozzá a gazdaság fejlődéséhez?
– Folyamatosan kísérletezünk új növényfajtákkal, talajvédelmi technikákkal és minél ergonomikusabb, eredményesebb működést lehetővé tevő, a gazdálkodás során alkalmazott egyszerű, de jól kitalált menedzsmenteszközök fejlesztésével. Hisszük, hogy a kis méret egyúttal lehet jól szervezett, és ez nagyon fontos tényező az emberléptékű gazdaságok sikere szempontjából.
– Milyen tanácsokat adna azoknak a termelőknek, akik most szeretnének közösségi mezőgazdaságot indítani?
– Kezdjenek kicsiben, fókuszáljanak a közösségre, és ne féljenek a kudarcoktól. Tanuljanak a hibáikból, és mindig tartsák szem előtt, hogy a bizalomépítés és a transzparencia alapvető.
– Hogyan látja a közösségi mezőgazdaság jövőjét Magyarországon?
– A jövő ígéretes, mivel egyre többen keresik a fenntartható alternatívákat. Hiszem, hogy a közösségi mezőgazdaság lényeges szereplővé válik a hazai élelmiszer-termelésben, ha továbbra is képesek vagyunk innovatív megoldásokat kínálni. Szeretnénk, ha minél több érdeklődő, leendő vagy gyakorló gazdálkodó számára hozzáférhetővé válnának az általunk sikeres alkalmazott módszerek, menedzsmenteszközök. Összeszedtük, és rendszerbe foglaltuk azokat a termesztéstechnológiai és szervezési tapasztalatokat, amelyeket az elmúlt 10 év alatt megszereztünk, megtanultunk és kidolgoztunk, és ezt szakmai oktatási programok szervezésén, illetve tervezési és szaktanácsadási tevékenységen keresztül szeretnénk eljuttatni minél több érdeklődőhöz. 2021-ben megfogalmazott célunk, hogy a közreműködésünk segítségével a következő évtizedeben legalább 50 a Magosvölgyhöz hasonló biokertészet indulhasson el, és működjön sikerrel az országban.
MagosVölgy Ökológiai Gazdaság
A Tudatos Vásárlók Egyesülete több éve népszerűsíti a közösségi mezőgazdálkodást.
A Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársát, Perényi Zsófiát kérdezzük:
– Milyen tapasztalatokat szerzett a közösségi mezőgazdaságban való részvétel során, és most hol tart az egyesület?
Perényi Zsófia: – Mivel a Tudatos Vásárlók Egyesülete fogja össze ezt a mozgalmat, ezáltal a közösségi mezőgazdaságban való részvétel során kiemelkedő élmény volt a közvetlen kapcsolat kialakítása a gazdákkal, valamint az élelmiszer-termelés mélyebb megértése. A közösség ereje és a közös felelősségvállalás emlékezetes maradt, hiszen több fenntartható életmódot támogató közösség részévé válhattam.
– Hogyan segít a Tudatos Vásárlók Egyesülete a közösségi mezőgazdasági csoportok támogatásában?
– Az egyesület számos programmal támogatja a közösségi mezőgazdasági csoportokat, többek között képzéseket szervez a gazdák számára, valamint listát és térképet biztosít a csatlakozni kívánó vásárlók számára. Emellett a februári családi napon lehetőséget ad a gazdaságok bemutatkozására, így elősegítve az új tagok bevonását.
– Milyen tanácsot adna azoknak, akik most szeretnének csatlakozni egy közösségi mezőgazdasági csoporthoz?
– A csatlakozni kívánóknak azt javaslom, hogy látogassák meg a honlapunkat, ott sok információt megtalálnak. Ajánlom, ismerkedjenek meg a helyi gazdaságok kínálatával, vegyenek részt nyílt napokon vagy közösségi eseményeken. Fontos, hogy alaposan mérjék fel igényeiket és a gazda által kínált termékeket, valamint legyenek készek elköteleződni a közösség iránt, amely hosszú távon biztosítja a friss és egészséges élelmiszereket hetenkénti átvétellel, így nap mint nap egészsége élelmiszer-alapanyagból főzhetnek a vásárlók.
A fogyasztók véleménye
A közvetlen kapcsolat a gazdákkal növeli az élelmiszer iránti bizalmat, valamint elősegíti a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat.
Most kérdezzük meg a fogyasztókat is:
– Mi motiválta arra, hogy csatlakozzon egy közösségi mezőgazdasági programhoz?
Rozbroy Viktor: – Bio- és idényzöldséget szerettem volna enni. Több fajta növényhez jutok így, mintha boltban vagy piacon vásárolnék. Megéri anyagilag. Nem kell foglalkoznom azzal, hogy milyen zöldséget vegyek. Örülök, hogy konkrét, általam ismert embereket támogatok, és nem vállalatokat. Azáltal, hogy ismerem a gazdákat és a farmot, jobban megbízom a termelés tisztaságában. Jó érzés, hogy Budapesten is hozzá tudok jutni megfelelő minőségű zöldséghez. Tetszik a kezdeményezés, fontosnak tartom a kisközösségeket. A családom nagyrészt vegán, úgyhogy a zöldség, gabona és a hüvelyesek az alapvető táplálékunk.
Karácsony Bence: – Ökológiai megfontolások, egészséges élelmiszerek fogyasztása, illetve támogatni szerettem volna egy olyan módszert, amely szerintem mindhárom szempontból nagyon fontos, hogy minél szélesebb körben elterjedjen. És szerettem volna kipróbálni belülről is egy ilyen rendszert, hogy jobban rálássak a működésére, előnyeire, esetleges hibáira. A későbbiekben esetleg egy ilyen helyi kezdeményezés elindításában, segítésében szeretnék hasznos tag lenni.
– Milyen előnyöket tapasztalt a közösségi mezőgazdasági rendszerben a hagyományos vásárlási módszerekhez képest?
Rozbroy Viktor: – Nem szeretek vásárolni, válogatni, itt megkapom, hazaviszem, és abból főzök, ami van, és ami mindig idény és bio.
Karácsony Bence: – Mindig idény szerinti zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztunk. Több zöldséget fogyasztunk, megismerünk olyan növényeket, amiket eddig nem választottunk volna. Fontos a tudat, hogy ezek az élelmiszerek vegyszermentesek, biók, és nem baj, ha néha kukacosak! Az újdonságokhoz mindig kaptunk leírást, ötleteket, hogy hogyan érdemes tárolni, elkészíteni, fogyasztani.
– Mit tanácsolna azoknak, akik még csak fontolgatják, hogy csatlakoznak egy közösségi mezőgazdasági programhoz?
Rozbroy Viktor: – Szerintem jobban jár, aki csatlakozik, mintha az üzleti silány választékból vásárolna kérdéses eredetű zöldséget. A kisközösségek és a helyi termelők támogatása fenntarthatóság szempontjából sem mellékes.
Karácsony Bence: – Nekem az segített meghozni a döntést, hogy fontosnak tartottam, hogy a családban mindenki egyen több zöldséget, és az lehetőleg biogazdálkodásból származzon, vegyszermentes legyen. Ez egyfajta jó értelemben vett kényszer, ami egészségesebb, ökologikusabb viselkedésre, táplálkozásra sarkall!
Összegzés
A közösség által támogatott mezőgazdaság (CSA) világszerte egyre szélesebb körben terjed, mivel nemcsak az egészséges, vegyszermentes élelmiszerekhez való hozzáférést biztosítja, hanem a közösségek összetartását is erősíti. Ez a modell lehetőséget teremt a fiatalok számára, hogy elsajátítsák a zöldségtermesztés alapjait, miközben tudatosabb fogyasztói szokásokat alakítanak ki, és értékelik a természet adta lehetőségeket. A CSA nemcsak a fenntartható mezőgazdaság egyik fontos ága, hanem gyors növekedésének köszönhetően a jövőben egyre inkább finanszírozható és életképes megoldást jelenthet a gazdák számára.
SZERZŐ: VLASZÁK LAJOS
