A szabadföldi és a hajtatott paprikafő ízeltlábú kártevői

Az elmúlt években mind a szabadföldi termőfelület, mind a hajtató termőterület nagysága látványosan csökkent; 2008-ban például 2100 hektáron termesztettek paprikát. Ennek ellenére a megtermelt áru mennyisége nem csökkent, ami a korszerű termesztéstechnológiáknak köszönhető.

A fogyasztói szokások változnak, emiatt a fehér húsú fajták háttérbe szorultak a színes, főleg a piros fajtákkal szemben. Az elmúlt években – új kártevők megjelenésével és az őshonos kártevőfajok elszaporodásával – számos növényvédelmi problémával szembesültek a termesztők. Az utóbbi években egyre kevesebb hatóanyag áll rendelkezésre a védekezés során. Szerencsére a hajtatott paprika esetében számos biológiai ágens áll a termelők rendelkezésére.

Tripszek és fonálférgek

A nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis) (1. kép) a paprika egyik legfontosabb kártevője. A paprika termésének szívogatásán kívül a közvetett kártétele is számos súlyos problémát okoz. A nyugati virágtripsz vírusvektor, a paradicsom bronzfoltosságvírusát terjeszti. A nyugati virágtripsz ellen kémiai úton már nehéz védekezni. Szerencsére a biológiai védekezés mostanra majdnem mindenhol teret nyert. A biológiai védekezés (2. kép) során elsősorban Orius spp. poloskafajokat és az Amblyseius swirskii atkafajt telepítik, amelyek nem tüntetik el a kártevőket, de gyérítik annyira, hogy gazdasági kár szintje alatt tartják a tripszek egyedszámát.

1. kép. A tripszek látványos minőségi kárt okoznak
(fotó: Farkas Gábor)

A hasznos szervezetek betelepítésénél nagy figyelmet kell arra fordítani, hogy a növények milyen fejlődési stádiumban vannak. Amikor a ragadozórovarokat és atkákat betelepítik, akkor már legalább pár kinyílt virág legyen az állományban. Ezenkívül ezek a szervezetek nagyon érzékenyek a megfelelő környezeti tényezőkre: a hőmérsékletre és a páratartalomra. A peszticidektől mentes termékek jóval magasabb árkategóriában lesznek értékesíthetőek.

Fontos kártevők még a gyökérgubacs-fonálférgek. A két leggyakoribb kártevő fonálféreg a Meloidogyne hapla és a M. incongnita (3. kép), megfelelő körülmények között számos generációjuk, a szabadföldi termesztés esetében akár 8–10 is kialakulhat évente.

3. kép. A fonálféreg ellen nehéz védekezni (fotó: Takács Attila)

A paprikanövények a gyökéren kialakuló gubacsok miatt nem vagy alig tudnak vizet és tápanyagot felvenni (az öntözés ellenére napközbeni elégtelen turgor vagy hervadás látszik), gyengén fejlődnek. Védekezés elsősorban rezisztens fajták palántázásával képzelhető el. Ami még fontos, hogy törekedni kell a megfelelő vetésforgóra.

Az atkától a levéltetűig

Az atkák közül a széles atka és a közönséges takácsatka (4. kép) a szabadföldön és a termesztőberendezésekben is károsítja a paprikát. Mindkét faj a paprika minden részét szívogatásával károsítja. A széles atka kártétele sokkal látványosabb, és súlyosabb kártételt is okoz. Az áru eladhatatlan lesz, és növény is nagyban károsodik.

4. kép. Az atkák nehezen leküzdhető ellenfelek (fotó: Takács Attila)

A széles atka szívogatása nyomán szalagosodnak, valamint deformálódnak a levelek, és a fonákon ólomfényűek lesznek. Ennek az az oka, hogy a levelek sejtjeiből az atkák kiszívnak mindent, és csak a csupasz sejtfal marad meg. A levelek a szívogatás hatására törékenyekké válnak, és el is halnak. A termés károsítása esetén parásodás indul be, és a paprikák megrepedeznek. A közönséges takácsatka kártétele kevésbé látványos. A közönséges takácsatka a levélfonákon pókhálószerű szövedéket készít, amelynek védelmi funkciója is van. Ebben a szövedékben szaporodik, és táplálkozik. A szívogatás következtében a levél színén apró halvány foltok jelennek meg.

A liszteskék és a molytetvek is előszeretettel szívogatnak a paprika levelén és termésén. A legtöbb kárt a közönséges üvegházi molytetű és a dohányliszteske okozza. Mindkét faj gyorsan szaporodik. A nyári időszakban a növényházból kijutva a szabadföldi paprikán is kárt okoznak. Táplálkozásukkal (szívogatásukkal) gyengítik a növényeket, mézharmatot ürítenek, azon korompenész telepszik meg, és a hangyákat is vonzza. A fő problémát az okozza, hogy vírust tudnak terjeszteni, ez a magtermő állomány esetében kizáró tényező.

A jellemzően polifág levéltetű (5. kép) fajok a hajtatásban korábban, a szabadföldön májustól, de minden évben károsítanak. Évente sok, akár 10–20 nemzedékük is ki tud fejlődni. A növényekben elsősorban szívogatásukkal, valamint a mézharmat kiválasztásával okoznak kárt. Itt is, mint üvegházi molytetű esetében, megjelenhet a korompenész. A fő kártételük mégis a vírusok terjesztése, az abban játszott szerepük miatt feltétlenül szükséges ellenük védekezni.

5. kép. A levéltetvek vírusvektorok (fotó: Farkas Gábor)

Bagolylepke, kukoricamoly

A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) vált a szabadföldön a paprika legfontosabb kártevőjévé. A termesztőberendezésbe való bejutása esetén a hajtatásban is okozhat jelentős károkat (6. kép). Ez a lepkefaj ma már hazánkban is át tud telelni, már március végétől-április elejétől számítani kell a megjelenésére. Legalább három nemzedéke fejlődik ki évente. A kártételt a hernyója okozza, amely szélsőségesen polifág, és a generatív részeket – virágokat, terméseket – fogyasztja (7. kép).

6. kép. A gyapottok-bagolylepke hernyója szélsőségesen polifág (fotó: Takács Attila

Szintén szélsőségesen polifág a kukoricamoly (8. kép). Az imágók rajzása a klímaváltozás hatására évről évre korábban kezdődik. A lepkék már akkor lerakják a tojásaikat a paprikára, amikor azt kipalántázzák. A fiatal növények szárába rág bele a kis hernyó, így a növény gyenge szél hatására is el tud törni. A virágzás után a termésfejlődéskor a generatív hajtásokat is károsíthatják. A fiatal növényeket érő negatív hatások limitálják legjobban a termés mennyiségét. A fajt előre lehet jelezni fénycsapdával és biszex csapdákkal. A rajzáscsúcs után 10-12 nappal már védekezni kell, elsősorban felszívódó inszekticidekkel.

8. kép. A kukoricamoly itt is ellenség (fotó: Farkas Gábor)

A Magyarországon élő kártevő lepkék közül a kukoricamoly az egyik legpolifágabb lepke. A mai ismereteink szerint a tápnövényei száma meghaladja a 200-at. Eredetileg a dudvaszárú növények voltak a kukoricamoly-populációk tápnövényei (pl. vadkomló). Természetesen egyes populációk ma is ezeken a növényeken fejlődnek ki. A védekezéshez szükséges tudni, hogy a kukoricamoly nősténye a levelek fonákjára helyezi a petecsomóját. A védekezés alapja a monitoring, amely a lepkék megjelenésének idejét mutatja meg a gazdálkodóknak. Ez alapján akkor védekezzünk, mielőtt a hernyók berágnak a paprikanövény belsejébe, ezzel optimális eredményt tudunk elérni.

A kukoricamoly elleni védekezésben fontos szerepe van a jó talaj-előkészítésnek és a táblaválasztásnak. Kukoricatábla mellé ne tervezzünk szabadföldi paprikát. A hernyók a kukoricatarlón maradt kukoricaszárban is át tudnak telelni. Így az előző évi szármaradványok is veszélyesek lehetnek. Így a tarlóhántásnak is nagy szerepe van. A gazdálkodók fénycsapdával, valamint biszex csapdával is előre tudják jelezni a kukoricamolyt.

A poloskák veszélyei

Az új, idegenhonos kártevőfajok közül a márványos poloska (Halyomorpha halys) (9. kép) és zöld vándorpoloska (Nezara viridula) (10. kép) az utóbbi években komoly problémákat okoz. A szabadföldön és hajtatott paprika termesztésében okozott kár esetén – a szívogatás helyén foltos –termés eladhatatlanná válik (11. kép).

9. kép. Az ázsiai márványos poloska sok gondot okoz (fotó: Takács Attila)

Az üvegházakba bejutva ott akadálytalanul szaporodnak, és mind a lárvák, mind az imágók károsítják a paprika termését. A leveleket levélaknázó legyek is károsíthatják, egyes esetekben ezek tömeges szaporodásra képesek. Ellenük felszívódó szerekkel lehet védekezni. Szabadföldön a meztelencsigák, madarak, pockok, őzek, szarvasok és nyulak okozhatnak kárt. Főleg, ha erdő melletti területen van a paprika palántázva.

11. kép. A poloskák kártétele eladhatatlanná teszi a paprikát (fotó: Farkas Gábor)

Védekezés

A permetezéseknél fontos, hogy vegyük figyelembe az élelmezés-egészségügyi várakozási időt, az engedélyokirat és a vonatkozó jogszabályok előírásait. A kártevő elleni védekezést, ha lehetőség van rá, biológiai úton érdemes megoldani. Amennyiben szükséges a növényvédő szeres védekezést a szexferomon- és fénycsapdákkal jelzett rajzáscsúcs után célszerű elvégezni, amíg a tojásból kelő hernyók vagy egyéb kártevők be nem furakodnak a termésbe.

A paprika kártevői ellen a teljesség igénye nélkül a következő hatóanyagok állnak a gazdálkodók rendelkezésére a 2024. 08. 02-ai adatok alapján (forrás: Nébih).

Ajánlott makroszervezetek: BH Aphimani, BH Dacrica, Adalia bipuctata, Amblyseius montdorensis, Orius laevigatusélő szervezetek.

Ajánlott hatóanyagok:

piriproxifen, bagolylepkék, közönséges liszteske, molytetvek (liszteskék), üvegházi liszteske ellen;
acetamiprid: dohánytripsz, kukoricamoly, levéltetű, nyugati virágtripsz, tripszek, üvegházi liszteske ellen;
azadiraktin: lepkefajok, levéltetű, rágókártevők, szívókártevők, üvegházi liszteske ellen;
Beauveria bassiana ATCC 74040 és GHA törzsek: dohányliszteske, gyökérrágó lepke, levéltetvek, takácsatka, talajlakó kártevők, tripszek, üvegházi liszteske ellen;
lambda-cihalotrin: bagolylepkék, bagolylepkék lárvái, gyapottok-bagolylepke, kukoricamoly, lepkefajok, levéltetű, levéltetvek, lombkártevők, virágkártevők, zöld vándorpoloska ellen;
lambda-cihalotrin, pirimikarb együtt: bagolylepkék, bagolylepkék lárvái, levéltetű, levéltetvek, sodrómolyok ellen;
teflutrin talajfertőtlenítő: cserebogárpajor, drótférgek, talajlakó kártevők ellen;
flonikamid (IKI-220): levéltetűtojások, levéltetvek ellen;
emamektin benzoát: gyapottok-bagolylepke ellen;
ciántraniliprol: bagolylepke, bagolylepkék lárvái, dohányliszteske, dohánytripsz, gyapottok-bagolylepke, közönséges liszteske, lepkefajok, levéltetű, molykártevők, nyugati virágtripsz, tripszek, üvegházi liszteske, üvegházi molytetű ellen;
hexitiazox: piros gyümölcsfa-takácsatka, takácsatka ellen;
maltodextrin: közönséges takácsatka, üvegházi liszteske ellen;
Bacillus thuringiensis subs: lepkefajok ellen;
metoxifenozid: gyapottok-bagolylepke ellen;
cipermetrin: bagolylepkék, dohánytripsz, gyapottok-bagolylepke, hernyók, hernyókártevők, kukoricamoly, levéltetvek, rágókártevők, szívókártevők, tripszek ellen;
flupiradifuron: levéltetvek, pajzstetvek, üvegházi molytetű ellen;
fokhagymakivonat: fonálféreg ellen;
klórantraniliprol: bagolylepkék, gyapottok-bagolylepke, kukoricamoly, lombrágó hernyók ellen;
acetamiprid: bagolylepkék, cserebogarak, dohánytripsz, levélaknázó molyok, levéltetű, molykártevők, nyugati virágtripsz, pajzstetvek, poloskák, rágókártevők, szívókártevők, üvegházi molytetű ellen;
eszfenvalerát: bagolylepkék, kukoricamoly, levéltetű, lombrágó hernyók, tripszek, üvegházi molytetű ellen.